Ezerhétszáznál is többen haltak meg Kazahsztánban egy eddig ismeretlen, tüdőgyulladást okozó betegség miatt, amelyik naponta átlagosan kétszáz embert juttat kórházba – erről szólt a CNN egyik, kínai forrásokra hivatkozó cikke. A magyar átvételek aztán a közösségi médiában kaptak hideget-meleget, a kommentek arról szóltak, hogy elég a pánikkeltésből.
Úgy tűnik, az emberek besokalltak a vírushírektől, miközben a hazai és a nemzetközi sajtó egyre nehezebben szelektál. A rejtélyes kazah vírus egy éve is csak kishír lett volna. A mondás szerint a kazahsztáni egészségügyi minisztérium eddig nem tudta meghatározni az említett kórokozó eredetét és jellemzőit. Csakhogy Kemenesi Gábor biológus, víruskutató már arról beszélt lapunknak: kicsi a valószínűsége, hogy egy újabb, a koronavírusnál is halálosabb kórral nézünk szembe.
„A szakma véleménye az, hogy egy egyszerű, elrontott diagnosztikai láncolat miatt a koronavírust nézhették valami újnak, de semmiféle tudományos bizonyíték (például genomszekvencia) nem támasztja alá, hogy valamiféle új és halálos kitörés lenne. Egyelőre az ezzel kapcsolatos anyagokat inkább rémhírkeltésnek mondanám” – összegez a virológus.
Rettegés helyett
Miközben egy régen tapasztalt pandémia most rettegésre kondicionálja az embereket, hajlamosak elfeledkezni arról, hogy nem a félelem, hanem a tudatosság védheti meg őket. „Túl hamar és túlzottan leegyszerűsítve jelenik meg az információ a médiában. Persze ez egy összetett probléma. Egyfelől érthető, hogy a média felkap mindent, amihez hozzáfér – ezért lenne fontos egy nyílt, részletes és közérthető tájékoztatás, ami a legtöbb országban hiányzik. Nem magyarázta el például senki normálisan, miért véd a maszk. Pedig faék egyszerűségű lehetne a történet. Szinte mindenhol a politikusi tájékoztatás dominál, az viszont megágyaz az összeesküvés-elméleteknek – miközben lassan elérjük a 600 ezer halálos áldozatot. Ez iszonyatosan sok. Nem félni kellene jobban, hanem tudni” – mondja Kemenesi Gábor.
Az emberiség egyébként már évszázadok óta küzd a koronavírusnál is halálosabb kórokkal, de mi, magyarok biztonságos környezetben élünk, Európa közepén hajlamosak vagyunk nem tudomást venni arról, mi zajlik más időzónákban. Miközben a világban pusztított már pestis, kolera, spanyolnátha – és jelenleg is aktív az ebola, a nyugat-nílusi láz, a Dengue-láz és még lehetne sorolni. Ezek persze cseppet sem relativizálják a koronavírus jelentőségét, de látni kell, hogy az életveszélyes vírusokkal való küzdelem egyes területeken bizony napi rutin.
„A Dengue-láz épp térnyerésbe kezdett, és akár súlyos, vérzéses lázzá is alakulhat, komoly kihívás elé állítva az orvosokat. Jó példa Madeira szigete, ahol megjelent a betegséget terjesztő szúnyog, elszaporodott, és kialakult egy járvány. A klímaváltozás miatt ráadásul egyre több helyen érzik jól magukat a betegséget terjesztő szúnyogfajok, beköltöztetve a betegséget is” – mondja a virológus.
Rossz pihenőhelyet választottak
A virológus szavait Csilla is megerősíti, aki férjével tavaly januárban költözött ki Balira. Hastífusz és hepatitis ellen kapott is védőoltást, de a Dengue-láz ellen nincs vakcina, viszont akadnak igen fertőzött területek.
„Jáva szigetén kirándultunk motorral és sikerült épp egy olyan helyen megállni 5-10 percre inni és pihenni, ami egy Dengue-fertőzött terület, később láttuk, hogy ez ki is van írva. Valószínűleg ott csípett meg egy szúnyog. Egy hét múlva jelentkeztek a tünetek. Előbb a barátnőmnél, akit látogattunk, majd nálam. Háromnapos motorút volt tőle hazamenni Balira. Az első éjjel, mikor megálltunk, már éreztem, hogy vacogok, de azt hittem, csak túl hideg van. Másnap már lázas voltam, de tovább kellett menni, hiszen hétfőtől dolgoztunk. Nem adtuk fel, de egyre rosszabbul lettem, ment fel a lázam, iszonyatosan gyenge voltam, alig tudtam kapaszkodni. Mire a szállásra értünk, már 39,5 fokos lázam volt és borzasztóan fájt a fejem, enni sem tudtam. Másnap már csak feküdtem, szinte semmire sem emlékszem”– mesél a fertőzésről Csilla. Végül eljutottak egy kórházba, ahol az orvos tudott angolul.
Aggódott, mert a betegség miatt leesett Csilla vérlemezkeszáma, és ez veszélyes lehet, ha nem kezelik. „Akkor már tudtam, hogy én nem dolgozom hétfőn, de a páromnak kellett, nem ragadhattunk egy hétre Jáván, így kaptam egy elég erős lázcsillapító injekciót, és taxival meg komppal indultunk vissza Balira, ahol a kórháznál szálltam ki. Akkor 3 napja voltam beteg, azonnal intravénás láz- és fájdalomcsillapítót kaptam.”
Csillát egy szúnyog fertőzte meg. Nem ritka, hogy állatok adják át a kórt embereknek. Kemenesi szerint léteznek a világban úgynevezett felbukkanó fertőző betegségek, melyek kétharmada állatoktól ered és terjed emberre. A legfrissebb számítások szerint ezek 99 százalékát még nem is ismerjük.
Többmilliós tehát azoknak a vírusoknak a tábora, melyekben benne van a potenciál, hogy embereket fertőzzenek. Persze nem kell már most rettegni, ezek a vírusok még nem döngetik a kaput. Jelenleg 25 kiemelt víruscsoportot tart számon a tudomány, és ezeknek vannak olyan tagjai, melyek képesek emberben is fertőzést okozni, miközben állati eredetűek. „Ismerjük ezeket a csoportokat, tudjuk, mit kell tanulmányozni, ezért nem lepte meg a szakembereket az új koronavírus megjelenése, hiszen tisztában voltunk azzal, hogy ez a vírusfajta mire lehet képes” – mondja.
Járványból pandémia
A vírusoknál három szintet különböztetnek meg a kutatók, az első, amikor a háziállatra vagy emberre jelent veszélyt a fertőzés, de csak néhány elkülönült eset van, fertőzési láncolat nélkül – ilyen például a kínai sertésinfluenza. A második lépcső, amikor történik egy környezeti, genetikai vagy egyéb változás és kialakul egy lokális járvány. Erre lehet jó példa az ebola – a Kongói Demokratikus Köztársaság folyamatában már a harmadik járvánnyal küzd jelenleg is. (Erről persze kevesebb a cikk itthon.) Pedig a WHO szerint a szudáni ebola vírus esetében akár 71 százalékos is lehet a halálozási arány, a Nyugat-Afrikában most is zajló járvány pedig 2014 elején kezdődött és a legnagyobb és legösszetettebb járvány. A harmadik szint, mikor a vírus világ körüli útra indul, és pandémiát okoz. Ezt a szintet már jóval kevesebb kórokozó tudja megugrani, hisz nagyon speciális tényezők kellenek ahhoz, hogy a világ különböző pontjaira megfelelő hatékonysággal eljusson.
„Egyedül az emberi térnyerés tehet arról, hogy egy vírus pandémiává fejlődik, hiszen egyre többen vagyunk, egyre messzebb jutunk, abszolút összefüggés van az erdőirtás, a városiasodás és a felbukkanó fertőző betegségek megjelenésének intenzitása között. A jövőben is számítani kell hasonló kitörésekre” – figyelmeztet Kemenesi.
Amiben megvan a potenciál, hogy hamar olyan szintre (pandémia) juthat, mint a koronavírus, az Kemenesi szerint az influenzavírusok családja. A második (járvány) szinten pedig most is több olyan vírus is található, ami komoly fejtörést okoz világszinten. Ilyen az igen magas halálozási aránnyal járó, már említett ebola vagy a kezdetben influenzaszerű tüneteket okozó Nipah-vírus is, ami Banglades és India bizonyos területein okoz megbetegedéseket igen durva halálozással. A kutatók emlegetik is, mint következő, nyugat-afrikaihoz hasonló eseményeket előidéző kihívást. „Mindenki el tudja képzelni, hogy milyen elképesztő mértékű népességrobbanás van ezeken a területeken. Csak idő kérdése, hogy mikor indul el egy komoly járvány, amit nehéz lesz kezelni” – részletezi a virológus.
