Előfizetés

Több száz postás demonstrált, fizetésemelést követelve

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 13:18

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Petíciót vittek Bártfai-Mager Andrea tárcanélküli miniszterhez. Céljuk legalább tíz százalékkal magasabb alapbér és megbecsülés.
Idén januárig visszamenőlegesen legalább tíz százalékos alapbéremelést és megbecsülést követelt szombaton több száz postás a budai Fő utcában. A területet felügyelő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárcanélküli miniszter irodájánál demonstráltak. Az esős idő ellenére sokan a családjukkal együtt mentek ki a tüntetésre. A beszédek közben többen is skandálták, mit követelnek:
„Fizetésemelést, tizenöt százalék, dolgozni akarunk!”

A Magyar Postánál működő négy szakszervezet által közösen szervezett demonstráción petíciót vittek be az épületbe Bártfai-Mager Andreának. Ebben felhívták a figyelmét, hogy elfogadhatatlannak tartják Schamschula György vezérigazgató nulla százalékos alapbéremelési javaslatát, és minden postai dolgozó számára méltánytalannak tartják, hogy ehelyett úgynevezett „szenioritás alapú”, azaz szolgálati idő szerint differenciált egyszeri kifizetéssel tudnák le a bértárgyalást. 
Valamennyi érdekképviseleti vezető – Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet, Andrássy Tiborné a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, Ádám István a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, valamint Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete elnöke – arra buzdította a jelenlévőket, hogy a nem szakszervezeti tag kollégáikat győzzék meg, csatlakozzanak valamelyik érdekképviselethez.  Szerintük mind a postai vezetéssel, mind a kormányzati illetékesekkel szemben akkor tudnak eredményesen fellépni, ha még többen lesznek, ha egységet és erőt tudnak felmutatni. Emlékeztettek arra, hogy július 20-án, hétfőn folytatódnak a bértárgyalások, amelytől végre elmozdulást várnak a hónapok óta tartó patthelyzetben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a koronavírus-járványban, a pandémiás helyzetben a postások is erőn felül teljesítettek, a munkáltatóik pedig – arra hivatkozva, hogy csökkentek a megrendeléseik – szinte dupla munkát várnának el változatlan fizetésért. Az érdekvédők eredetileg 15 százalékos bérköveteléssel fordultak a Magyar Posta vezetéséhez. 

Brüsszel és veszteség

Támogatásukról biztosították a réstvevőket az országos szakszervezeti szövetségek megjelent képviselői is.  Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke méltatlannak nevezte, hogy miközben a postások igenis helytálltak a világjárványban, nemhogy anyagi, de még csak erkölcsi megbecsülést sem kaptak.   Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint európai szintű probléma, hogy egy irányelv tiltja az államnak, hogy anyagilag is támogassák a postai szolgáltatásokat. – Ez a béremelést gátolja, és ezért még májusban a Ligával együtt levélben fordultunk Ursula von der Leyenhez, az Európai bizottság elnökéhez – hangsúlyozta Palkovics Imre. Mindezzel kapcsolatban a Népszava szombaton megírta, hogy Schamschula György is az említett uniós előírásra hivatkozik azzal kapcsolatban, miért nem tud bért emelni az amúgy veszteséges állami vállalat.

A Hősök terén 383 katona tette le altiszti esküjét

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 12:01

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ezt követően helikopterekből álló kötelék húzott át a tér felett.
A budapesti Hősök terén szombaton 383, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. Az esküt tett altisztek az ünnepségen elmondták az úgynevezett altiszti hitvallást. Ezt követően helikopterekből álló kötelék húzott át a Hősök tere felett. A honvédelmi miniszter az altiszteknek az MTI tudósítása szerint azt mondta: az altiszti eskü egy életre szól, amelyben elkötelezték magukat hazájuk, nemzetük, a magyar emberek ügye mellett. Benkő Tibor hangsúlyozta: olyan esküt tettek, amelyben azt vállalták, hogy ha a helyzet úgy kívánja, a legfontosabb dolgot, az életüket is hajlandóak feláldozni a hazáért, a nemzetért, a bajtársaikért. A miniszter szerint az eskü, amit elmondtak, a hazáról, a nemzetről, a magyar emberekről, az ő békéjükről, biztonságáról, és annak védelméről szól, amelynek most az élére álltak.
A miniszter elmondta: a most esküt tett altisztek olyan időszakban léptek be a Magyar Honvédség kötelékébe, amikor a Magyar Honvédség megújul, és a 21. század kihívásait kezelni képes technikai eszközökkel látták el őket. Ezek a technikai eszközök azonban önmagukban semmit sem érnek, ha nincs mellettük jól kiképzett, felkészült, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális katonaállomány – közölte Benkő, és köszönetet mondott a most esküt tett altisztek hozzátartozóinak a kormány és minden magyar ember nevében, akik fontosnak tartják a haza ügyét, védelmét és szeretetét, a haza szolgálatát.
Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka megnyitó beszédében elmondta: az önálló altisztképzés csaknem 100 éves. Ezalatt több átalakítás, megújulás történt a képzésben, de az oktatók, kiképzők mindig mindent megtettek, hogy az altiszti iskolából minél jobban felkészített katonák kerüljenek a Magyar Honvédség csapataihoz. Kiemelte: az első altisztek megjelenése óta sok minden változott, de egy dolog állandó, a hivatástudat. Altisztnek lenni nem munka, hanem hivatás – szögezte le. A vezérezredes elmondta, hogy a most esküt tevő altisztek az új, úgynevezett Acélkocka képzési rendszer első végzett évfolyama. Ők bizonyíthatják, hogy a megújult altisztképzés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Kitért arra is, hogy nagy felelősség hárul a jövő altisztjeire, mert képesnek kell lenniük az újonnan beszerzett technikai eszközök kezelésére, javítására, harci alkalmazására. Hozzátette: az altisztek a legmodernebb „digitális katona” felszerelésekkel kezdik meg szolgálatukat. Az altiszti állomány adja a honvédség „stabil gerincét”, akikre bizton számíthat a Magyar Honvédség vezetése és Magyarország lakossága – hangsúlyozta Korom Ferenc.

Maruzsa: Szombati munkanapokon maradhatna a digitális munkarend

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 11:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A köznevelésért felelős államtitkár arról is beszélt: újdonság lenne, ha megengednék az intézményeknek, hogy az érettségizők számára a vizsga előtti két hétre tantermen kívüli, digitális munkarendet vezessenek be. Erről még szakmai egyeztetések kellenének.
A jövőben több elemet is megtarthatnak a tantermen kívüli, digitális munkarendből – erről Maruzsa Zoltán beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A köznevelésért felelős államtitkár a kormányközeli lap kérdésére válaszolva úgy fogalmazott:
az áthelyezett szombati munkanapokon például lehet szó tantermen kívüli, digitális munkarendről.

„Természetesen fontos, hogy a gyermekfelügyelet és a digitális tanuláshoz szükséges infrastruktúra mindenhol biztosított legyen. Újdonság lenne, ha megengednénk az intézményeknek, hogy az érettségizők számára a vizsga előtti két hétre tantermen kívüli, digitális munkarendet vezessenek be. Ezt nem rendelnénk el központilag, hanem az intézményvezetők kapnák meg a jogot, hogy döntsenek, élnek-e a lehetőséggel, de természetesen erről még szakmai egyeztetések kellenének” – tette hozzá. Maruzsa szerint „az elmúlt hónapok során bevezetett új módszerekből nagyon sokat profitáltak a tanárok és a diákok, számos újítás jelent meg, ezeket értelemszerűen a jövőben is használni fogják az iskolák.” Maruzsa arról is beszélt, hogy június 2-át követően 30-35 ezer fős létszámmal jelentek meg a gyerekek az intézményekben. A tanévzárástól június 26-ig ez a szám 25 ezer főre csökkent, akkor már csak gyermekfelügyeletet biztosítottak az iskolák. Azok a diákok vettek részt személyes foglalkozásokon ebben az időszakban, akiknek például tanév közben nem volt elég jegyük ahhoz, hogy a tanárok le tudják zárni az évüket. Arra a kérdésre, hogy az idei érettségi eredményeit befolyásolták-e a rendkívüli körülmények, az államtitkár azt mondta, középszinten egyáltalán nincs eltérés a korábbi évekhez képest, annak ellenére, hogy más körülmények között kellett felkészülni, és csak írásbeli vizsgát szerveztek. Az eredmények alapján sem előnyben, sem hátrányban nem voltak az idei érettségizők. „Az idei 3,61-es tanulmányi átlag azt igazolja, hogy jól fel lehetett készülni a szokatlan helyzetben is. A fő tárgyakat, a magyar, matek, történelem hármasát vizsgálva az látszik, hogy hajszálnyival még javult is a teljesítmény a tavalyi számokhoz képest” – közölte.
„Egyelőre nem látjuk, hogyan alakul a járványügyi helyzet, ezért a hagyományos vizsgákra készülünk. Ha változik a helyzet, van egy kipróbált modellünk, amihez nyúlni tudunk”

– fűzte hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy sok intézményben iskolaőrök jelennek majd meg, Maruzsa azt mondta, sokkal egységesebb módon valósítható meg az indulás, ha az intézkedést az állami iskolák körében indítják el, így le lehet szűrni a tapasztalatokat, nehézségeket. Ezek alapján láthatják majd az egyházi és a magánfenntartók, hogy jól működik-e, akarnak-e iskolaőröket fogadni. „Azt várjuk ettől, hogy azokban az iskolákban is nyugodtabban folyhasson a tanítás, ahol eddig előfordult, hogy a pedagógusokat, diá­kokat verbálisan vagy akár fizikailag bántalmazták” – jelentette ki.