Előfizetés

Postavezér a tüntetőknek: A bértárgyalásokon javaslatot teszünk egy újabb, egyszeri kifizetésre

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.18. 17:30
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A 28 ezer dolgozó keresetnövelésére idén három részletben 8,5 milliárdot szánnak, és augusztusban már szolgálati idő alapján utalnának.
A Magyar Posta az idén az alapbéren felül, egyszeri kifizetések formájában 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók bérhelyzetének javítására – mondta Schamschula György, az állami társaság vezérigazgatója szombaton, a postás-szakszervezetek budapesti tüntetését követő sajtótájékoztatón.   Amint azt a Népszava is megírta, a demonstráción több száz postás követelt januárig visszamenőlegesen legalább tíz százalékos alapbéremelést és megbecsülést a vállalat által kínált egyszeri kifizetés helyett.   Erre válaszul Schamschula György leszögezte, hogy a dolgozók egyszeri kifizetésben eddig áprilisban részesültek, a kifizetések következő időpontja pedig december lesz.
„A hétfőn folytatódó bértárgyalásokon azonban ezeken felül javaslatot teszünk egy újabb, egyszeri kifizetésre, amelyet terveink szerint augusztusra időzítenénk.”

– árulta el a vezérigazgató.

Azt is hozzátette, hogy „az augusztusi kifizetések összegszerű meghatározásánál fontos szempont lesz, hogy az egyes munkavállalók hány évet töltöttek már el a cégnél.” Csakhogy a 28 ezer dolgozót foglalkoztató cég szakszervezeteinek tüntetésén a felszólalók az elosztásnak ezt a módját is elutasították. Végül azzal kapcsolatban, hogy a két országos szakszervezeti szövetség, a Liga és a Munkástanácsok Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultak az ágazat állami támogatását korlátozó uniós irányelv megváltoztatásáért, Schamschula György az állította: 
„Az Európai Bizottság a magyar állam és a szakszervezetek megkeresésére is úgy válaszolt, hogy az irányelv felülvizsgálatára még várni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy tagállami hatáskörben többlet támogatás nem adható a Magyar Postának.”

Koronavírus: két ország besoroláson módosított a tisztifőorvos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 16:44

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kanada sárga, Portugália zöld besorolást kapott.
Két ország besoroláson módosított a járványügyi helyzetet értékelve az országos tisztifőorvos a beutazási korlátázásokhoz kapcsolódóan: piros besorolásból sárga besorolásúra változott Kanada, valamint sárga besorolásból zöld besorolásúra változott Portugália. Az erről szóló határozat a Hivatalos Értesítőben olvasható – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ a koronavirus.gov.hu oldalon. „A járványügyi készültség és a bizonyos országokat érintő beutazási korlátozások továbbra is érvényben vannak. Az a cél, hogy a vírus behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását megakadályozzuk és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljük” – írták, hozzátéve, a beutazási korlátozások a sárga és a piros besorolású országokból hazaérkezőket érintik: a határon belépőket szúrópróbaszerűen (közúton és repülőtéren is) egészségügyileg szűrik, testhőmérséklet-mérést végeznek náluk és kérdőívet kell kitölteniük, valamint hatósági házi karanténra kötelesek. A hatósági házi karanténra kijelölt személy köteles otthonában maradni 14 napig és tünetek esetén háziorvosát értesíteni. Amennyiben valaki mentesülni szeretne a hatósági házi karantén alól, akkor PCR-tesztet végeztethet el, és negatív teszt esetén feloldható a karantén.

Orbán kihúzta a jogállamot a javaslatból

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.18. 16:21

Fotó: JOHN THYS / AFP
A magyar kormányfő kilúgozott szövegtervezete borzolja a kedélyeket az EU-csúcs második napján.
A mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról dönteni hivatott EU-csúcs második napján, szombaton délelőtt az ülést elnöklő Charles Michel módosított javaslatokkal állt elő, amelyekkel igyekezett a megállapodást leginkább blokkoló takarékos négyesnek nevezett országcsoport követeléseit teljesíteni. Legújabb indítványában ugyanakkor érintetlenül hagyta a jogállami „fék” bevezetésére tett ajánlását: továbbra is kiállt amellett, hogy a jogállami normákat megszegő tagállamot a jövőben pénzügyi szankciókkal lehessen megbüntetni. Javaslata szerint a közösségi transzferek befagyasztását vagy csökkentését az Európai Bizottság kezdeményezné, de előterjesztését a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsnak kellene jóváhagynia minősített többséggel. Országok egy csoportja ennél szigorúbb eljárást, úgynevezett fordított minősített többségi döntést tartana megfelelőnek, amikoris a huszonhét illetékes miniszter túlnyomó többsége nem a szankciós indítvány elfogadásához, hanem annak meggátolásához kellene. „Álláspontunk nem változott” – mondta lapunknak az egyik keményvonalas tagállam diplomatája. A másik oldalon még mindig egyedül Orbán Viktor számára elfogadhatatlan az uniós költségvetéshez kötött jogállami feltételrendszer. A magyar miniszterelnök szombat délután olyan kompromisszumos szöveget terjesztett uniós partnerei elé, amelyből teljességgel hiányzik a jogállammal kapcsolatos mulasztásokra való hivatkozás. Az Európai Bizottságnak eszerint pusztán a közösségi büdzsé szabálytalan felhasználása esetén lenne joga eljárni, döntését pedig az állam- és kormányfői testületnek egyhangúan kellene jóváhagynia. Charles Michel délelőtti kompromisszumos javaslata új számokkal és a pénzköltés ellenőrzésére szolgáló döntéshozatali eljárás megváltoztatásával próbált a négy takarékos nettó befizető – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – kedvében járni, a jelek szerint korlátozott sikerrel. Bár egy holland EU diplomata jó irányba tett lépésnek értékelte a változtatásokat, a javaslatcsomag plenáris bemutatása után az elnök berekesztette az ülést, hogy újabb két- és többoldalú találkozókon puhatolja ki a kormányok szándékait. A négy nettó befizető a tervezettnél alacsonyabb uniós büdzsét és kisebb mértékű helyreállítási alapot szeretett volna látni az újabb indítványban, valamint garanciát arra, hogy a támogatásban részesülők strukturális reformokra és gazdaságuk válságokkal szembeni ellenállóképességének javítására költik a támogatásokat. Charles Michel nem nyúlt hozzá a gazdasági mentőcsomag méretéhez, arra továbbra is 750 milliárd eurót javasolt, csakhogy 50 milliárdot elvont a vissza nem térítendő támogatásokból és átcsoportosította hitelekre. Így az előbbi 450 milliárdra csökkenne, az utóbbi 300 milliárdra nőne az eredeti tervekhez képest. Az Európai Tanács elnöke azzal is próbálta megédesíteni a nettó befizetők szája ízét, hogy megemelte a büdzséből járó visszatérítésük összegét. Emellett úgynevezett „vészféket” adott minden kormány kezébe, amellyel a döntéshozatali eljárásban megakadályozhatja a pénz folyósítását, ha úgy ítéli meg, hogy a támogatott tagállam nem hajtja végre a közösen elfogadott célokat.