Az európai uniós vezetők három napon át tárgyaltak az 1074 milliárd eurós következő hosszútávú költségvetésről és a hozzá kapcsolódó, a 27 tagállam járvány utáni gazdasági talpra állását szolgáló 750 milliárdos alapról. A pénzügyi csomagról szóló alkudozás péntek reggel 10 órakor kezdődött, de még vasárnap este is tartott, miután Charles Michel elnök 7 óra után, csak a két- és többoldalú körben folytatott nem-hivatalos eszmecseréket követően hívta össze a plenáris ülést.
Az esti tanácskozás előtt egy olyan kompromisszumos javaslatról szóltak a hírek, amelyet a takarékos - mások szerint zsugori - tagállamok tettek le az asztalra. Eszerint a helyreállítási alap összege 700 milliárd euróra csökkenne, és fele-fele arányban vissza nem térítendő támogatásokból, illetve hitelekből állna. Ezen felül a nettó befizetők ragaszkodtak a megemelt összegű költségvetési visszatérítéshez, amelyet hosszú évek óta kompenzációként kapnak nagy összegű befizetéseikért cserébe. A legtöbb tagország 2021 után szeretett volna fokozatosan megszabadulni a minden tagállamnak plusz terhet jelentő rabatt rendszerétől, erről azonban az érintett országok hallani sem akartak.
A vasárnap este kezdődött plenáris ülésen mindenki az elnöklő Charles Micheltől várta, hogy olyan új indítványt tesz le az asztalra, amely közelíti egymáshoz a napok óta a pénzen civakodó táborok álláspontját.
A péntek óta éjjel-nappal zajló tanácskozásokon az állam- és kormányfők elsősorban a 750 milliárdos mentőcsomag nagyságáról, szerkezetéről és a hozzáférés feltételeiről alkudoztak. A vita szembeállította a keleti és a nyugati, az északi és a déli országokat. Egyes nettó befizető országok, mint Ausztria és Hollandia, a támogatások visszafogását és szigorú ellenőrzését követelték, míg a közösségi transzferek kedvezményezettjei - Olaszország, Spanyolország és a többiek - csak kismértékű csökkentést tartottak elfogadhatónak, és kitartottak a vállalások viszonylag laza számonkérése mellett.
Az Európai Bizottság elképzelése szerint az EU-nak jövő januártól mintegy 750 milliárd euró hitelt kellene felvennie a tőkepiacokon ahhoz, hogy megfelelően kezelni tudja a járvány miatti gazdasági és társadalmi válságot. A pénzből 500 milliárdot költenének támogatásokra, 250 milliárdot hitelnyújtásra. A takarékos négyesnek nevezett országcsoport - Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország — eleve magasnak tartotta a hitelfelvételre javasolt összeget, azt meg végképp nem akarta, hogy annak nagy hányadát vissza nem térítendő támogatásokra fordítsák.
Az állam- és kormányfői találkozót elnöklő Charles Michel a csúcsra eleve módosított javaslattal érkezett: 50 milliárdot lenyesett a támogatásokból, és azt a hitelkerethez csapta. De a négyesnek ez nem volt volt elég, szombaton és vasárnap is harcoltak egy jóval szűkebb csomagért.
A nagyságrendileg kisebb helyreállítási alaphoz való makacs ragaszkodás egy ponton annyira felbosszantotta Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt - a pénzügyi eszköz két kezdeményezőjét -, hogy szombat este faképnél hagyták Mark Rutte holland kormányfőt, a szűkmarkúak vezérét. Rutte állítólag arról győzködte őket, hogy a hitelnyújtást kell ösztönözni a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben.
Összecsaptak a vélemények a jogállami szabályrendszer bevezetéséről is. Először a szombat esti vacsorán került terítékre a téma, amelyen a magyar miniszterelnök mellett a lengyel és a szlovén is a kifogásait hangoztatta a javaslattal szemben.
Orbán Viktor vasárnap délelőtti nemzetközi sajtótájékoztatóján Mark Rutte holland kormányfőt vádolta meg azzal, hogy az iránta vagy Magyarország iránt érzett gyűlölet vezérli, amikor a jogállami normák betartásához kötné az uniós kifizetéseket, ráadásul úgy, hogy a brüsszeli döntést a tagállamok csak nehezen tudnák megakadályozni. A magyar miniszterelnök azt a véleményét is közzétette, hogy ha egy tagállam nem tiszteli a jogállamot, akkor el kell hagynia az Európai Uniót, a pénzbüntetés nem megoldás.
Rutte azonban egyáltalán nem volt egyedül azzal a véleményével, hogy a jogállam és a büdzsé összetartoznak. Hasonlóan vélekedett a takarékos négyesnek, illetve szombat óta Finnországgal kiegészülve már ötösnek nevezett országcsoportnak több tagja is. Mellettük például Belgium és Luxemburg is a keményvonalasok táborához tartozott.
