Előfizetés

Halászhálóba gabalyodott hatalmas ámbráscetet mentenek Szicíliánál (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 16:05

Fotó: Gérard Soury / AFP/Biosphoto
Az állat hatalmas méretei és izgatottsága miatt különösen nehéz a kiszabadítása.
Halászhálóba gabalyodott óriás ámbráscetet próbálnak kiszabadítani Szicília környékén, a Lipari-szigetek partjainál. A bajba került nagy ámbráscetet szombaton vették észre, de hatalmas méretei és izgatottsága miatt különösen nehéz feladat a kiszabadítása – közölte az olasz parti őrség. 
Monica Blasi tengerbiológus egy hétfőn megjelent lapinterjúban elmondta, hogy a nagy bálnát fékezhetetlen természete miatt Fúriának nevezték el. Vasárnap a helyszínen dolgozó búvároknak sikerült levágniuk a nőstény cet farkára csavarodott háló egy részét, de ezt követően mélyebb vizekre úszott. A búvárok azonban mielőtt szem elől vesztették volna, egy stroboszkópos lámpát erősítettek rá, így könnyű lesz újból megtalálni – mondta Blasi.  A szakember hozzátette: mivel a bálna farokúszóját részben még mindig megbénítják a hálók, a cet nehezen tud merülni és manőverezni a tengerben, ez a vadászatban is hátráltatja.
A Greenpeace közleménye szerint az ámbráscet olyan hálókba gabalyodott bele, amelyeket annak idején kardhalfogásra használtak. Az ilyen hálókat már húsz éve betiltották, ezért az állatvédő szervezet felszólította az olasz kormányt, hogy hatékonyabban szerezzen érvényt a tilalomnak.
A Lipari-szigeteknél három hete egy hím nagy ámbráscet került a hálók fogságába, őt a búvároknak sikerült kiszabadítani.

Hibrid delfinbébit mutattak be Japánban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 11:26

Fotó: Kyodo
Az egyéves Hijoka már 177 kilós.
Két különböző faj keveredéséből született „hibrid” delfinbébit mutattak be hétfőn a japán Taidzsi delfináriumban.
A nőstény példány tavaly júniusban született a Vakajama prefektúrabeli város delfináriumában. A cet teste fekete, amit kis kardszárnyú delfin (Pseudorca crassidens) apjától örökölt, de fehér foltok is vannak rajta, ami viszont Risso-delfin (Grampus griseus) anyja sajátossága.  
A két faj akváriumban, természetes körülmények között párosodik egymással. Már születtek közös utódaik, de eddig egyik sem élt tovább egy évnél.  
A Hijokának elnevezett keverék delfin 1,3 méteresként született, de már 2,5 méter hosszú és 177 kilogrammot nyom. Nevét az egyik városrész és a virág kínai karakterének összetételéből nyerte.
„Nagyon ritka példány”

– hangsúlyozta a bemutatón Inamori Daiki, a delfinárium vezetőhelyettese.

Afrika vadvédelmére is fenyegetést jelent a járvány

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 12:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az illegális vadkereskedelem monitorozása, az orvvadászat elleni műveletek és a rendszeres járőrözések is csökkentek.
Az afrikai országok biológiai sokféleségére és vadvédelmi erőfeszítéseire is fenyegetést jelent a koronavírus-járvány – derült ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tettek közzé Nairobiban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kelet-és dél-afrikai regionális vezetője, John Waithaka szerint a világjárvány aláaknázza a veszélyeztetett fajok védelmét. A jelentés ismertetésekor a szakember elmondta, hogy
az illegális vadkereskedelem monitorozása, az orvvadászat elleni műveletek és a rendszeres járőrözések is csökkentek a járvány kirobbanása óta.

Waithaka szerint a járvány hátráltatja a biztonsági műveleteket, gyengíti a védett területek és a kulcsfontosságú partnereik együttműködését, valamint megfosztja az anyagi támogatástól a biodiverzitás megőrzését célzó programok jelentős részét. A szakember hangsúlyozta, hogy megfelelő helyszíni bűnüldöző szervek hiányában az orvvadászat, az illegális vadkereskedelem és az egyéb, vadvilágot érintő bűncselekmények is valószínűleg fokozódni fognak. Waithaka megjegyezte, hogy
a közelmúltban elért természetvédelmi sikerek könnyen semmivé válhatnak, aminek pusztító hatása lenne a fenntartható fejlődésre, az emberi egészségre és a jól-létre nézve.

A 19 afrikai országra kiterjedő jelentés szerint nagy szükség van a védett területeken kívül eső régiók megóvására, az illegális vadkereskedelem monitorozására, a veszélyeztetett fajok védelmére rendszeres járőrözések révén, valamint az esetleges jövőbeli járványokra való hatékony reagálást lehetővé tevő stratégiák kidolgozására. A jelentés szerint a megfelelő anyagi erőforrások hiánya az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a védett területeknek szembe kell nézniük.
„A Covid-19 tovább súlyosbította az amúgy is nehéz helyzetet, mivel a legtöbb ország most elesik a turizmusból és egyéb forrásokból származó bevételeinek 60-100 százalékától”

– fűzte hozzá Waithaka.

A mutatók szerint az afrikai védett területek 79 százaléka mindössze hat hónapig képes alapszinten működni a járvánnyal összefüggő pénzügyi nehézségek mellett.