Öt hónap után végre találkozott Rácz Zsófia a fiatal pedagógusokkal

Publikálás dátuma
2020.07.25. 14:45

Fotó: Facebook/TedXDunapart
„Ami késik, nem múlik” – közölte a fiatalokért felelős helyettes államtitkár.
„Ami késik, nem múlik... A Pedagógusok Szakszervezetének Ifjúsági Tagozatával egyeztettem” – jelentette be péntek este Rácz Zsófia a Facebook-oldalán. A fiatalokért felelős helyettes államtitkár a bejegyzésben hozzátette: bár a felhozott témák nagy része köznevelési kérdés, abban állapodtak meg, hogy tolmácsolja az észrevételeket és javaslatokat az illetékes döntéshozók felé.
A Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata még júniusban hívta fel a figyelmet arra, hogy Rácz Zsófia 4 hónapon keresztül zsinórban mondta le a találkozóját a szakszervezettel. A tagozat kiemelte, hogy március 16. óta próbálnak meg leszervezni egy 30-60 perces találkozót a helyettes államtitkárral, amin a pedagógushiányról és túlterheltségről, az iskolai agresszióról és a lakhatási helyzetről szerették volna beszélgetni. Az atv.hu akkor megkérdezte az Emmit, hogy miért maradtak el a találkozók, és mikor kerülhet sor újabb egyeztetésre. A minisztérium közölte: „A március 16-i találkozó a veszélyhelyzet miatt maradt el. Rácz Zsófia helyettes államtitkár asszony a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozatának ezért is ajánlotta fel az online egyeztetés lehetőségét. Az április 21-i időpontot egy hivatali programváltozás miatt azonban le kellett mondania. Jelenleg zajlik a találkozó új időpontjának egyeztetése.”  
Szerző

Kutatóintézet-hálózat: ami a kormánynak több tízmilliárdos bővülés, az az akadémikusoknak lényegében az ellehetetlenülés

Publikálás dátuma
2020.07.25. 14:37
Tüntetés 2018. június 22-én az MTA épületénél
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nincs béke: az innovációs tárca kutatói béremelést, életpályamodellt és intézményfejlesztést lát, a szakmai szervezet mindezek ellenkezőjét.
Összesen 58 milliárd forint többletforrás jut a kutatóintézet-hálózat működésére, fejlesztésére – hirdeti szombati közleményében Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Magyar Tudományos Akadémiától tavaly ősztől elvett, és a Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója, Maróth Miklós által vezetett Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak (ELKH) átadott kutatóintézet-hálózat számára „beépülő jelleggel” biztosított 22 milliárd forintos többletforrásról a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat rendelkezik. Az ITM szerint ezzel több mint a duplájára növekszik a kutatóhálózat éves költségvetése, amelynek jelentős része kutatói béremelésre fordítható.
„A kormány célja a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, korszerű és rugalmas bérezéssel. A többletforrás ennek megfelelően elsősorban kutatói bérfejlesztésre nyújt fedezetet”

– írta a tárca.

Szerintük a rendelet értelmében összesen több mint 36 milliárd forintból megvalósulhat az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpontja új martonvásári kutatási tömbje, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete új kutatóháza, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja új kutatóparkja és a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciója és fejlesztése is. Továbbá kezdeményezésükre – hangsúlyozta az ITM –, a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 32 milliárd forinttal bővült.  Ehhez képest az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben tiltakozik a bázisfinanszírozás megszüntetése és az úgynevezett „feladatarányos forrásallokációs” rendszer bevezetése ellen.   
„Ezzel a kutatói életpálya az ELKH kutatóhálózatában teljesen kiszámíthatatlanná válna. A bázisfinanszírozás megszüntetésének terve arról tanúskodik, hogy az ELKH vezetősége nem rendelkezik a kutatói életpálya biztonságának garantálására törekvő, felelős fenntartóra jellemző érdekérvényesítő képességekkel”

– írta a szakmai egyesület.

Maróth Miklós, az ELKH elnöke Orbán Viktor kormányfővel, még a kinevezése előtt
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Mint kifejtették, a kormányhatározatban hivatkozott intézményi stratégiai irányelveket Maróth Miklós a dolgozókkal és képviseleti szerveikkel nem vitatta meg, azok tartalma előttük mindeddig ismeretlen. Emlékeztettek arra is, hogy a kutatóhálózat dolgozói, az MTA elnökéhez és vezetőségéhez hasonlóan, az elcsatolási folyamat során végig egyértelműen és határozottan tiltakoztak a bázisfinanszírozás megvonása ellen, mert ez az eljárás versenyképtelenné teszi az intézményeket a nemzetközi színtéren azon intézetekkel szemben, ahol az alapvető költségekre (mint például a rezsi) nem kell pályázni. Az ADF leszögezte: 
„a bázisfinanszírozás hiánya olyan helyzetet teremt, amelyben megbízáson vagy felkérésen alapuló piaci tevékenységet lehet a kutatás látszatának álcája mögé bújtatni, ami lehetetlenné teszi a független tudományos gondolkodást és a tudomány fejlődésének elősegítését”.

Az ADF, és a mellettük szintén a Facebookon közzétett nyilatkozatukban kiálló Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) fenntartja korábbi álláspontját: a közalkalmazotti jogviszony megtartása, ami a bázisfinanszírozás mellett a kutatói függetlenség másik alapja, és ami mellett az ADF mindig ki fog állni, nem akadályozza a bérfejlesztést. Ezzel kapcsolatban nemrég a Népszava írta meg: a kormány tervei szerint ősztől leminősítik a kutatókat, akik, – ha elfogadják, 30 százalékos bérfejlesztésért cserébe – elveszíthetik közalkalmazotti státuszukat.
Szerző

Vizsgálóbizottság összehívását kezdeményezi az MSZP, Orbánt és Káslert is várják

Publikálás dátuma
2020.07.25. 13:33

Fotó: Jani Martin / Népszava
Szeretnék, ha a miniszterelnök és az emberi erőforrások minisztere is válaszolna a kérdéseikre.
Az MSZP parlamenti vizsgálóbizottság összehívását követelte szombaton jövő hétre, hogy értékelje a koronavírus-járvány alatti kormányzati intézkedéseket. Bangóné Borbély Ildikó online sajtótájékoztatóján közölte:
szeretnék, ha a vizsgálóbizottság előtt Orbán Viktor miniszterelnök és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is megjelenne és válaszolna kérdéseikre.

A vizsgálóbizottság felállításával tisztáznák és értékelnék,
  • milyen következményei voltak a kórházi ágyak felszabadításának és kiürítésének,
  • milyen hatása volt Magyarországon az eszközbeszerzéseknek, és milyenek voltak az eszközbeszerzések körülményei,
  • a kórházak gócponttá válásának körülményeit,
  • valamint a szakellátások felfüggesztésének körülményeit és hatásait.
Bangóné Borbély Ildikó felidézte: felmérések szerint a magyar állampolgárok kétharmada továbbra is az egészségügy helyzetét tartja a legfontosabb problémának Magyarországon. Második helyen a korrupció, harmadik helyen a szegénységtől való félelem áll, szorosan mögötte pedig a munkahelyek elveszítésétől aggódnak a magyarok a legjobban. Kiemelte: az elmúlt hónapok pontos értékelése sürgető, hiszen Orbán Viktortól Kásler Miklósig minden kormánytag arról beszél, hogy a koronavírus-járvány második hullámának a határára érkeztünk. Meglepőnek nevezte, hogy bár az elmúlt napok adatai szerint napról napra nő a koronavírussal fertőzéssel azonosítottak száma, Kásler Miklós engedélyezte, hogy a 65 éven felüli egészségügyi dolgozók visszatérjenek a munkába. Míg 2010-ben 93, 2014-ben 170, 2018-ban pedig 284 körzetben nem volt saját háziorvos, idén már 455 ilyen praxis van, a háziorvosi körzetek felében pedig 55 évnél idősebb orvos dolgozik – mondta, hozzátéve, hogy azokat a térségeket, ahol van háziorvos, is fenyegeti az elöregedés. 
Szerző