Művészkedés a számokkal a járvány árnyékában

Publikálás dátuma
2020.07.27. 07:40
„A 200 fős limit már nemcsak a könnyűzenét, hanem a kulturális szféra egészét hazavágná”
Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A koronavírus-járvány egyik legnagyobb - többek között pénzügyi - vesztese a kulturális élet. Közös érdekképviselet nincs, az állami támogatási rendszer pedig nem látható át könnyen.
Információink szerint még nem született döntés, a kormány szerdai ülésén határoz arról, hogy augusztus 15. után lehet-e 500 fő fölötti zenés-táncos rendezvényeket tartani. A Népszavának név nélkül nyilatkozó kormányközeli politikusok szerint még mindig nagy a bizonytalanság, a kormánypolitikusok hivatalos nyilatkozatai inkább a korlátozások fenntartását vetítik előre. A popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos Demeter Szilárd szerint a beltéri rendezvények esetleges 200 fős limitje - ami szintén felmerült - az egész kulturális életet hazavágná. A kulturális mentőcsomagokról szóló hírekben röpködnek milliárdok, 1 milliárd forintot már kiosztottak. Ez részben átfedésben van azzal az 5,1 milliárdos "a koronavírus világjárvány kulturális, művészeti szférát érintő hatásának enyhítéséről szóló" csomaggal, amelyről júniusban született kormányhatározat. Emellett Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos is 5 milliárdos tervezettel állt elő, amelyről még nem született döntés. Az egyre kétségbeesett helyzetben lévő művészek képtelenek a közös érdekképviseletre, a politikusok pedig vérmérsékletüktől függően adnak objektív információkat vagy tesznek hangulatkeltő kijelentéseket.  Az első milliárd Május utolsó hetében jelentette be az Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága, hogy Lezárult a Köszönjük, Magyarország! program, amelyben az előadó-művészeti szféra támogatására 1 milliárd forintot csoportosított át. Az már az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő döntési listájából derült ki: az államtitkárság a program 1 milliárdját az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatására szánt összegből ­– a kulturális taopótló támogatásokból ­– csoportosította át. Az egyedi pályázatok elbírálását, szétosztását további kulturális intézményekre bízta: a Petőfi Irodalmi Múzeumra (PIM), a Filharmónia Magyarországra, a Nemzeti Táncszínházra, Hagyományok Házára, a Budapest Music Centerre és a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központra. Mentőcsomag 2.0 Június 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben a koronavírus világjárvány kulturális, művészeti szférát érintő hatásának enyhítéséről szóló kormányhatározat. Eszerint a kulturális mentőcsomagra 5,1 milliárd forint jut, ebből öt intézmény 1,4 milliárd forint támogatást kap: a Szépművészeti Múzeum 400, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Állami Operaház 300-300, a Hagyományok Háza 250, a Zeneakadémia 150 millió forintot. Megkérdeztük az államtitkárságot, mi alapján határozták meg a támogatási összeget, az intézmények mire fordítják a támogatást? Továbbá: a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt mennyi bevételkiesést szenvedtek el a kulturális intézmények, illetve mennyi megtakarítást sikerült elérniük? Kérdéseinkre nem kaptunk választ. A kormányhatározat további 3,7 milliárd forintjának egyes tételei részben átfedést mutatnak a Köszönjük, Magyarország! programmal: itt is szerepel például, hogy a PIM 100 millió forintot oszthat szét a könnyűzenészeket megsegítő programban. Újdonság viszont az Opera Mentőöv Program, amely mintegy félmilliárd forintját az Operaházra bízták. Ez a program ­– hasonlóan a mentőcsomag több programjához ­– valójában előleg: ellentételezéseként a pályázati feltételek szerint a művészek fellépési alkalmakat vállalnak. A Nemzeti Filmintézet színházak és színészek támogatására 1 milliárd forintot oszthat szét, ám ez a kormányhatározat nem említi: hasonló célra a Nemzeti Színház 400 millió forintot fordíthat a Köszönjük, Magyarország! program keretében. Kérdés továbbá: milyen gazdasági nehézséget okozott a világjárvány a Magyar Művészeti Akadémiának? A köztestület ugyanis 200 millió forintot kapott működési költségre a mentőcsomagból. 5 milliárd a kluboknak Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos 5 milliárdos tervezettel állt elő. - Ha van fellépési lehetőség, van bevétel is – foglalta össze a Népszavának Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos a könnyűzenei mentőcsomag alapgondolatát, amelyet szerdán tett a kormány asztalára. – Az elmúlt hetekben minden érintett zeneipari szereplővel - szakmai szervezetekkel, menedzserekkel és művészekkel – egyeztettem. A mentőcsomag kiindulópontja az, hogy még ez a járvány sem múlt el, semmi sem garantálja, hogy nem tér vissza, és bármikor történhet valami, ami újra leállásra kényszeríti a könnyűzenei szcénát, ezért az aktuális válságra adott reakció mellett hosszabb távra is az eddiginél biztonságosabb helyzetet kell teremteni. A becsléseink szerint tizenötezer embert érintő 5 milliárdos keret irányszám, amelyet a német mentőcsomaggal arányosítva alakítottunk ki – részletezi Demeter Szilárd. - A tárgyalások során az ágazati szereplők mindegyikének maga felé hajlott a keze, azaz magának akart több pénzt, köztük nem lehet igazságosan dönteni. Az igazi megoldás tehát a fellépési lehetőségek támogatása. - A szakma szerint 130 ötszáz fő alatti közönségnek kialakított játszóhely létezik az országban, van, aki szerint 80 a reális, de végigtelefonálva az országot mindössze 42 klubot találtunk. Alkalmas művelődési ház viszont kétszáznál is több is van, tehát nem lehetetlen bővíteni a játszóhelyek számát. Ha például egy klub légkondicionálójába a járvány ellene védekezés céljából vírusszűrőt kell tenni, annak 8-10 millió forintos költségét kell előteremteni – hoz példát a kormánybiztos. Ez mindenkinek, a kezdőknek és a legnagyobb sztároknak segítene - A Tankcsapdával való beszélgetésből például kiderült, hogyha egy nap kétszer tudnának ötszáz fős közönség előtt játszani, akkor már ki tudnák fizetni a villanyszámlát. Sok előadó – köztük a már említett Tankcsapda - rendszeres fesztiválfellépő, bevételeik, ahogy népszerűségük, koncertprogramjuk és terveik – egy-egy új szám bemutatása, album megjelentetése – a nagy nyári fesztiváloktól függnek. Adekvát kérdés, hogy a könnyűzeneipar megmentését szolgáló milliárdokból mennyi jut ezek szervezőinek. Erre azonban még nincs felelet - A nagy fesztiválok az ötmilliárdos csomagból nem részesülnek, erről külön kell megegyezniük a feleknek, a kormány részéről nem az én szintemen – válaszolta Demeter Szilárd. Négy kategóriát alakítottak ki a zenekarok és előadóművészek bevételei alapján: kezdő zenekarok, közepes együttesek, headliner közeliek és headlinerek. - Informális tudásunk van arról, hogy egy-egy fellépőnek mennyi lehet a bevétele, erről nincs adatbázis – válaszolta a jövedelmeket tartalmazó összesítés létezését firtató kérdésünkre. Arra, hogy milyen módon osztják majd el a klubok között a pénzt, illetve pályázniuk kell-e, így reagált: - Mindenféleképpen. A kuratóriumokba azokat a szervezeteket hívjuk be, akiknek a legjobb tudásuk van az adott zeneipari részszcéna egészét ismerik, például a rendezvénytechnikusoknak kiírt pályázatokról a rendezvénytechnikusok tudnak érdemben dönteni. Nagyon sok múlik a kormány július végére ígért, az ötszáz fő fölötti zenés táncos rendezvények augusztus 15. utáni sorsáról szóló döntésén. - Ha a járványügyi szakemberek kétszáz főben maximalizálják a létszámkorlátot, teljesen újra kell tervezni a mentőcsomagot, de a 200 fős limit már nemcsak a könnyűzenét, hanem a kulturális szféra egészét hazavágná – ad nem túl optimista végszót a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos.  Hála és szekértáborok Pozitívabb viszont a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter az Infórádióban a háláról beszélt: vannak prioritások, és ameddig a kormány a kultúrát ezek első felében tartja, addig csak hálásak lehetnek, másrészt szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a miután a kormány meghozta azokat a döntéseket, mint például, hogy nem kell a katát, a járulékokat, illetve a törlesztéseket fizetni, előfordult, hogy egy-egy színházi dolgozó több pénzt vitt haza, mint a járvány előtt. Ami a művészeket illeti, köztük sincs egyetértés, ezt erősíti Lovasi András is a Magyar Narancsnak adott interjújában: „A zenésztársadalom nem tud a legegyértelműbb ügyekben sem összefogni: szekértáborok vannak különféle érdekek mentén és mivel annyira felületesen és gyorsan ítélkeznek ezek a táborok, nagyon nehéz bármiben állást foglalni, közös megegyezésre jutni.” 

Nagyvonalú európai támogatások árnyoldalakkal

Az Európai Unió szinte minden országában átfogó intézkedéseket hoztak a kulturális szektorban dolgozók megsegítésére. Az egyes államokban még most tartanak a károk felmérésénél, ezért a felsorolt intézkedések egyfajta pillanatképek, s további könnyítésekre számíthatnak az érintettek. Átfogó, az adókat, de akár a lakhatást érintő csomagokról van szó, ezért nem egyszerű összehasonlítani ezeket. Németországban átfogó programokkal segítik a kultúra újraindítását. A kabinet még március végén jelentette be, hogy 50 milliárd eurót fordít a kulturális, művészeti szféra és a média megsegítésére. Ez nem csak segélyt, hanem rezsi és lakbérfizetési, vagy a helyszínbérlettel kapcsolatos könnyítéseket jelentett. Az 50 milliárd eurós összértékű segélyből az egyéni vállalkozók 9 ezer, a 6-10 főt foglalkoztató cégek 10-15 ezer eurós összeget igényelhettek. A német szövetségi kormány mindemellett a „Kultúra Restart” néven indított egymillió eurós programot a szektorban dolgozók megsegítéséért. Franciaországban a kulturális tárca március óta 5 milliárd euróval segítette a kulturális és a médiaélet képviselőit. Első lépésként Franck Riester volt kultuszminiszter még márciusban jelentett be egy 22 millió eurós rendkívüli gyorssegélyt. A kormány a károk enyhítésére válságkezelő munkacsoportokat hozott létre, hogy ezek révén nyújtson segítséget a fesztiválok szervezőinek. Az ötmilliárdos csomag sok részből tevődik össze: a kormány által biztosított hitelt, vissza nem térítendő támogatást, gyorssegélyt foglal magában. A következő hónapokban a kabinet további támogatásokat nyújt a szektor szereplőinek, a szolidáris alaphoz való hozzáférés határidejét december 31-ig tolták ki. A legérintettebb szektorok képviselőinek nem kell fizetniük szociális hozzájárulást, ami összességében 400 millió euró kiesést jelent az állam számára. A kabinet más adókönnyítéseket is életbe léptetett, a kulturális vállalkozásoknak például csak adójuk felét kell befizetni. A kormány által rendelkezésre bocsátott összeg a veszteségeknek csak egy részét fedezi, hiszen az összes bevételkiesés meghaladhatja a 20 milliárd eurót. Belgium flamand részén még márciusban jelentettek be 200 millió eurós gyorssegélyt a legérintettebb szektorokban dolgozók, köztük a kulturális élet szereplői számára. Április 1. és június 30. között négy százalékkal emelték a szektorban dolgozók bónuszait. Olaszországban 2,4 milliárdos mentőcsomagot léptetett életbe a kormány az érintettek számára, ez csökkentett adókat, segélyeket foglal magában. Emellett a kisebb, részint kultúrával foglalkozó cégeket mentesítették az ÁFA befizetése alól. Felére csökkentették a szociális hozzájárulást. Később a kabinet negyedmilliárdos segélyalapot hozott létre az oktatásban és a kultúrában dolgozók számára. A járvány kezdetén 600 és 1500 euró közötti gyorssegélyt biztosítottak az egyéni vállalkozóknak és a szabadúszóknak. Hollandiában a kormány 300 milliós különleges támogatást nyújtott a kulturális élet szereplői számára. Egészen eredeti a spanyol megoldás. A madridi kabinet úgy döntött, hogy félmillió euró értékben vásárol műveket kortárs művészektől. Csehországban a kabinet még áprilisban jelentette be, hogy több mint egymilliárd koronával (40 millió euró) segíti a kultúra életben tartását a járvány terjedése idején. A támogatásból 440 milliót (16,35 millió euró) kapnak a különböző művészeti ágak. Elsősorban azokat a művészeket próbálják segíteni, akik kiállításai, előadásai nem valósulhattak meg június 30. előtt. Márciusban 300 millió koronát (11,15 millió euró) csoportosítottak át a kultúra számára, mivel azonban a művészek bevételkiesése eléri a heti 42 millió koronát (1,56 millió euró) az az összeg csak május közepéig volt elég. Ezért az egymilliárdos támogatásból további 300 milliót a kulturális minisztérium által működtetett kulturális szervezeteknek utaltak át, hogy elkerüljék a csődöt. Szlovéniában Vasko Simoniti még március végén jelentette be a kulturális szférát érintő intézkedéseit. A kormány márciusban 350, áprilisban és májusban pedig 700 eurót adott a szektorban dolgozóknak, emellett a szociális hozzájárulásukat is elengedte. A kormány emellett kártérítést folyósított azoknak a cégeknek is, amelyek bizonyítani tudták, hogy a járvány miatt érték súlyos anyagi károk őket. Bár az intézkedések nagyvonalúnak tűnnek, a meghatározott kritériumok miatt a hozzájárulásban a szektorban dolgozók alig több mint a fele részesülhetett. A múzeumok veszteségeiről számháborúznak a felek, a Szlovén Múzeumok Szövetsége elnöke csak áprilisra kétszázezer eurós kárt említett, a kormány szerint viszont az intézményeknek 165 ezer euró megtakarításuk is volt az elmaradó programok miatt. - Rónay Tamás

Pontosít az MMA

Nem a működési költségére kapott 200 millió forintot a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), ez az összeg a június 6-án közzétett, 1290/2020. számú kormányhatározatnak megfelelően a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus-világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítésére, azaz teljes egészében pályázati forrás fedezetéül szolgál – juttatta el lapunkhoz helyesbítési kérelmét az MMA július 27-én megjelent Várakozó művészek, számolgató politikusok című cikkünkre reagálva. Az idézett kormányhatározat mindenesetre úgy fogalmaz: „Működési költség a Magyar Művészeti Akadémia részére: 200 millió forint”. Ezen túl az MMA „kortárs alkotóművész művészeti alkotásának megvásárlása közösségi tér megújítása céljából” 150 millió forintot kapott a kormányhatározat alapján Az MMA honlapján e két program nyomát nem sikerült megtalálnunk. A kormányhatározatnak megfelelően a Magyar Állami Operaház honlapján már meghirdette az Opera Mentőöv Programot, a Nemzeti Művelődési Intézet is közzétette, hogy megkezdődött az előjelentkezés a közművelődési intézmények vállalkozó technikusainak támogatására.

Frissítve: 2020.07.29. 10:24

Hatalmas veszteség éri a nyilvánosságot

Publikálás dátuma
2020.07.25. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ha a társadalom megengedi, hogy a politika maga alá gyűrje a médiát, akkor a hatalom élni fog a lehetőséggel – állítja a médiaszociológus.
– Az online média a magyar sajtó legszabadabb része, az Index pedig az online média piacvezető hírportálja, amit naponta egymillióan látogatnak. Ez a szám önmagában is mutatja, milyen hatalmas veszteség éri a magyar nyilvánosságot, ha az Index megszűnik a szabad sajtó részének lenni – hangsúlyozta lapunknak Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója. Az Index szerepe a saját tartalmak előállításán kívül azért is meghatározó, mert rendszeresen szemlézi a kisebb portálokon közölt információkat és oknyomozó írásokat, amelyek máskülönben csak jóval szűkebb körhöz jutnának el – folytatta Urbán Ágnes.
Korábban egy másik jelentős hírportál, az Origo már a kormány közelébe került, és független orgánumból a hatalom szócsövévé vált. Kérdésünkre, hogy az Indexet is hasonló pályára akarja-e állítani a kormány, s ha igen, akkor a lépés nem válik-e kontraproduktívvá, Urbán Ágnes nem tudott válaszolni: „Nagyon nehéz lenne megmondani, hogy milyen szándékai vannak a Fidesznek. Mivel azonban az Index legnagyobb értéke a rengeteg olvasója, több mint valószínű, hogy nem a bezárása a cél. Ennek ugyanis nem lenne semmi értelme.”
Terjednek olyan elméletek, hogy Dull Szabolcs, az Index főszerkesztője menesztése nem véletlenül egy nappal az EU-csúcs, az uniós költségvetés elfogadása után történt, ahol nagy viták övezték, mennyiben köthetik a közösségi támogatásokat a jogállamisági feltételekhez. Urbán Ágnes nem osztja ezt a véleményt. „Meggyőződésem, hogy a két esemény semmilyen összefüggésben nincs egymással” – jelentette ki. Az elemző felhívta rá a figyelmet, hogy a költségvetést még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, a jogállamiság, azon belül a sajtószabadság biztosítása pedig lényeges szempont. Bár a Fidesz évek óta dolgozik azon, hogy megteremtse a feltételeit az Index „lenyúlásának”, a botrány a lehető legrosszabbkor jött a kormánynak. Máshogyan fogalmazva: ha van valami, amit a Fidesz ebben az időszakban szeretett volna elkerülni, az pont egy ilyen botrány – mondta.
Miközben tehát a kormánypárt valóban kinézte magának az Indexet, az már nem állt a Fidesz érdekében, hogy éppen most váltsák le a főszerkesztőt. Urbán Ágnes szerint az események eszkalálódásába személyes konfliktusok is belejátszhattak.
Az Index nem csak a múltja, hanem a lehetséges jövője miatt is fontos. A magyar demokrácia szempontjából jelentős napok következnek – mondta Zsolt Péter médiaszociológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. Nem egy politikai oldal érdekeit, hanem a klasszikus újságírói etikát képviselte az Index. Újságírói igazi újságírást műveltek – méltatta a portált a médiaszociológus. Az Index munkatársai komoly szakmai és erkölcsi tőkét halmoztak fel, ha ezt nem akarják elveszíteni, akkor közösségként – a hatalmi harcokról leválva – önállósodniuk kell.
A politikusok csak azt teszik, amit a társadalom megenged számukra – folytatta Zsolt Péter. Ha a társadalom megengedi, hogy a politika maga alá gyűrje a médiát, akkor kevés olyan felvilágosult hatalom van, amely nem akar élni a lehetőséggel. Ha az Index újságírói új, önálló szerkesztőséget alakítanak, és találnak elég előfizetőt, akkor majd a politika is alkalmazkodni fog a helyzethez.
Zsolt Péter szerint az önállósodás az új modell, amit máskülönben már régen feltaláltak. Úgy is lehet mondani, hogy az új modell nem más, mint a legrégebbi: az előfizetéses rendszer. Ennek működtetéséhez persze sok olyan állampolgárra van szükség, aki hajlandó anyagi áldozatot hozni a független sajtó fenntartása érdekében.

Fekete krónika

Origo: a portál 2014-ben került kormányhoz közeli kezekbe. A hajdan független híroldalt fokozatosan átállították a Fideszt kritikátlanul kiszolgáló orgánummá, amely a valótlanságot tartalmazó – gyakran névtelenül írt – cikkei miatt sorra veszíti a sajtópereket. Népszabadság: Magyarország legnagyobb politikai napilapját és annak hírportálját, a Nol.hu-t 2016 őszén, egyik napról a másikra zárták be. A hazai és nemzetközi tiltakozások közepette a kormány tagadta, hogy mindehhez köze lenne. Az újság beszántása után azonban a kiadó formálisan is Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa, Mészáros Lőrinc cégcsoportjának tulajdonába került. Simicska-háború: a közbeszerzéseken sokáig taroló Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági holdudvarának legfontosabb szereplője 2015 elején szembefordult a kormányfővel. Ezt követően az érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, Hír TV, Lánchíd Rádió és Heti Válasz a kormánnyal kritikus sajtóvá alakult. A Fidesz 2018-as újabb kétharmada után a Magyar Nemzet és a Hír TV visszaállt kormánypárti üzemmódra, a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz megszűnt. Közmédia: az M1 hírműsorai a Fidesz kormányzása idején minimálisan sem tesznek eleget a pártatlan közszolgálatiság követelményeinek. A köztelevízióban politikai parancsuralmi rendszer uralkodik, ennek működési mechanizmusáról több kilépett munkatárs is beszámolt már. Szintén a kormány iránti egyoldalúság és elfogultság jellemzi az elvileg szintén közszolgálati Kossuth Rádió hírműsorait is. Megyei napilapok: elhíresült példája az uniformizált és centralizált fideszes propagandának, hogy a 2018-as parlamenti választás előtt mindegyik megyei napilap ugyanazzal az Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjúval, ugyanazzal az Orbán-fotóval és ugyanazzal az üzenettel jelent meg: „Mindkét szavazatot a Fideszre!”. Hasonló eset előtte és utána is többször előfordult. Klubrádió: az ellenzékinek számító rádió a 2010-es kormányváltás után sorra veszítette el vidéki frekvenciáit, állami hirdetéseit. A Klubrádió jó ideje elsősorban csak Budapesten fogható, fennmaradását jórészt hallgatói támogatásának köszönheti. Kesma: 2018-ban jött létre a több mint négyszáz médiaterméket magában foglaló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma). A „fideszes sajtóbirodalom” számára – demokráciában módfelett szokatlan módon – tulajdonosok ingyenesen ajánlották fel az összességében több 10 milliárd forint értéket képviselő érdekeltségeiket. Az Orbán-kormány a fúziót „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette, ezzel megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálhassa és semmissé tehesse az ügyletet.
Szerző

Már az indok is hamis volt: nem estek vissza az Index bevételei

Publikálás dátuma
2020.07.25. 06:00

Fotó: Bődey János / Index
Az indexesek és a portál kiadója között az elmúlt hónapban arról folyt a vita, hogy át kell-e alakítani a szerkesztőséget, szükség van-e megszorításokra. Éppen ezért benéztünk az Index kasszájába, hogy kiderítsük, van-e bármi alapja azoknak a követeléseknek, amelyeket a cégvezetés fogalmazott meg a stáb felé, s amelyek előbb Dull Szabolcs főszerkesztő menesztéséhez, végül a szerkesztőség felrobbanásához vezetek. Csütörtök este kiszivárgott Ziegler Gábor szerkesztőségnek írt levele, amiben szerepel egy figyelemreméltó mondat. Ő az az üzletember, aki a régóta Fidesz-környéki médiavállalatokat irányító Vaszily Miklós tulajdonostársa az IndaMedia Csoportban. Ez a cég kezeli az Index hirdetéseit, hozzá érkeznek be a reklámozók pénzei. Az IndaMedia vezérigazgatójaként Ziegler ismeri a legjobban a pénzügyeket, a szerkesztőségnek írt levelében pedig világossá tette: a reklámokat kezelő céghez tavasszal több bevétel folyt be, mint tavaly ilyenkor. Magyarán a piacvezető hírportál akkor is erősödött, amikor a Magyar Reklámszövetség éppen 75 milliárdos médiapiaci visszaesést prognosztizált. Ziegler az indexeseknek küldött levelében azt is állította, hogy addig nem volt baj, amíg a szerkesztőség júniusban át nem állította a függetlenség-baromtért a „veszélyben”-be mezőre. Szerinte ekkor estek vissza a bevételek, azaz a szerkesztőségre tolta a felelősséget, ahogy tette ezt a tömeges felmondások után pénteki nyilatkozataiban Bodolai László, a kiadóvállalat igazgatóságának elnöke is. Ám ezek a kijelentések sem stimmelnek. Egyrészt több reklámpiaci ügynökség vezetője is azt állította lapunknak, hogy az ügyfeleik nem mondtak le hirdetést az Index felületén emiatt, másrészt az indexesek épphogy akkor állították át a barométert, amikor gazdasági okokra hivatkozva az igazgatóság elkezdte erőltetni a "racionalizálást". Amit akkor kértek, amikor Zeigler szerint éppen szárnyalt a cég. A Vaszily márciusi érkezése után született tervek a szerkesztőség átszabására más szempontból is furcsák. A Media1 szaklap szerint az Index árbevétele évek óta csökken, de tavaly is nyereséges tudott maradni. Ez azt jelenti, hogy az Index az évek óta tartó kedvezőtlen piaci trendek ellenére állja a sarat. Ez pedig két dolognak köszönhető. Egyrészt annak a szervezeti kultúrának és szakmai tudásnak, ami miatt még mindig nagyon sokan kíváncsiak arra, „mit mond az Index”, azaz egyenesen odakattintanak. Mondhatni az indexesek legalább olyan jól tudják, mire kíváncsi több millió magyar olvasó, mint például a Facebook robotjai. Másrészt a „csomagban” adott tartalomnak, amit az Index és az aloldalak kínálnak: a portál képes kiszolgálni – az autós, a magazinos, a bulvár- és a sporttartalmak révén – a legkülönfélébb érdeklődésű olvasókat is. A hírportál ebben a formában pedig már csak azért is pótolhatatlan – hiába alapítana a stáb hirtelen egy új online lapot –, mert a tematikus aloldalak – a Totalcar, a Femina, a Dívány, a Napi.hu, a Port.hu – az IndaMedia tulajdonában vannak.

Negatív trendek

Bár a hirdetők megőrülnek az online-ért, tavaly 101 milliárd forintot költöttek itt, 16 százalékkal többet, mint 2018-ban, 2019-ben a globális platformok – elsősorban a két amerikai óriás, a Facebook és a Google – tovább növelték részesedésüket, már a 101 milliárd 57 százalékát seprik be. Ráadásul előretört egy olyan reklámozási technológia, amely további fejfájást okoz a hazai hírportálok vezetőinek. Ez az úgynevezett programmatic, amikor a hirdető nem reklámfelületet vásárol – például az Index címlapján foglal magának helyet –, hanem potenciális vásárlót. Leegyszerűsítve: ezek azok a robotok által működtetett reklámok, amelyek „kitanulva” vásárlási szokásainkat követnek minket. Ezekkel nemcsak az a baj, hogy a médiacégek vezetői képtelenek tervezni a bevételekkel – hiszen ki tudja, merre szörfözik éppen a felhasználó –, de egyre olcsóbbak, és lenyomják a piacon az árakat. Az IAB Hungary szakmai szervezet szerint 2019-ben ez a szegmens 16 százalékos előretörést ért el. Magyarán, akik segédkeztek a negatív piaci trendeknek még ellenállni képes portál szétrobbantásában, azok egyszerre dolgoztak a saját cégük és az országuk érdekei ellen. Hiszen az Index helyére majd a fenti multik nyomulnak be, amelyek nem fizetnek adót Magyarországon.