mentőcsomag;kultúrharc;koronavírus;

„A 200 fős limit már nemcsak a könnyűzenét, hanem a kulturális szféra egészét hazavágná”

- Művészkedés a számokkal a járvány árnyékában

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb - többek között pénzügyi - vesztese a kulturális élet. Közös érdekképviselet nincs, az állami támogatási rendszer pedig nem látható át könnyen.

Információink szerint még nem született döntés, a kormány szerdai ülésén határoz arról, hogy augusztus 15. után lehet-e 500 fő fölötti zenés-táncos rendezvényeket tartani. A Népszavának név nélkül nyilatkozó kormányközeli politikusok szerint még mindig nagy a bizonytalanság, a kormánypolitikusok hivatalos nyilatkozatai inkább a korlátozások fenntartását vetítik előre. A popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos Demeter Szilárd szerint a beltéri rendezvények esetleges 200 fős limitje - ami szintén felmerült - az egész kulturális életet hazavágná. A kulturális mentőcsomagokról szóló hírekben röpködnek milliárdok, 1 milliárd forintot már kiosztottak. Ez részben átfedésben van azzal az 5,1 milliárdos "a koronavírus világjárvány kulturális, művészeti szférát érintő hatásának enyhítéséről szóló" csomaggal, amelyről júniusban született kormányhatározat. Emellett Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos is 5 milliárdos tervezettel állt elő, amelyről még nem született döntés. Az egyre kétségbeesett helyzetben lévő művészek képtelenek a közös érdekképviseletre, a politikusok pedig vérmérsékletüktől függően adnak objektív információkat vagy tesznek hangulatkeltő kijelentéseket. 

Az első milliárd

Május utolsó hetében jelentette be az Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága, hogy Lezárult a Köszönjük, Magyarország! program, amelyben az előadó-művészeti szféra támogatására 1 milliárd forintot csoportosított át. Az már az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő döntési listájából derült ki: az államtitkárság a program 1 milliárdját az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatására szánt összegből ­– a kulturális taopótló támogatásokból ­– csoportosította át. Az egyedi pályázatok elbírálását, szétosztását további kulturális intézményekre bízta: a Petőfi Irodalmi Múzeumra (PIM), a Filharmónia Magyarországra, a Nemzeti Táncszínházra, Hagyományok Házára, a Budapest Music Centerre és a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központra.

Mentőcsomag 2.0

Június 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben a koronavírus világjárvány kulturális, művészeti szférát érintő hatásának enyhítéséről szóló kormányhatározat. Eszerint a kulturális mentőcsomagra 5,1 milliárd forint jut, ebből öt intézmény 1,4 milliárd forint támogatást kap: a Szépművészeti Múzeum 400, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Állami Operaház 300-300, a Hagyományok Háza 250, a Zeneakadémia 150 millió forintot. Megkérdeztük az államtitkárságot, mi alapján határozták meg a támogatási összeget, az intézmények mire fordítják a támogatást? Továbbá: a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt mennyi bevételkiesést szenvedtek el a kulturális intézmények, illetve mennyi megtakarítást sikerült elérniük? Kérdéseinkre nem kaptunk választ. A kormányhatározat további 3,7 milliárd forintjának egyes tételei részben átfedést mutatnak a Köszönjük, Magyarország! programmal: itt is szerepel például, hogy a PIM 100 millió forintot oszthat szét a könnyűzenészeket megsegítő programban. Újdonság viszont az Opera Mentőöv Program, amely mintegy félmilliárd forintját az Operaházra bízták. Ez a program ­– hasonlóan a mentőcsomag több programjához ­– valójában előleg: ellentételezéseként a pályázati feltételek szerint a művészek fellépési alkalmakat vállalnak. A Nemzeti Filmintézet színházak és színészek támogatására 1 milliárd forintot oszthat szét, ám ez a kormányhatározat nem említi: hasonló célra a Nemzeti Színház 400 millió forintot fordíthat a Köszönjük, Magyarország! program keretében. Kérdés továbbá: milyen gazdasági nehézséget okozott a világjárvány a Magyar Művészeti Akadémiának? A köztestület ugyanis 200 millió forintot kapott működési költségre a mentőcsomagból.

5 milliárd a kluboknak

Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos 5 milliárdos tervezettel állt elő.

- Ha van fellépési lehetőség, van bevétel is – foglalta össze a Népszavának Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos a könnyűzenei mentőcsomag alapgondolatát, amelyet szerdán tett a kormány asztalára. – Az elmúlt hetekben minden érintett zeneipari szereplővel - szakmai szervezetekkel, menedzserekkel és művészekkel – egyeztettem. A mentőcsomag kiindulópontja az, hogy még ez a járvány sem múlt el, semmi sem garantálja, hogy nem tér vissza, és bármikor történhet valami, ami újra leállásra kényszeríti a könnyűzenei szcénát, ezért az aktuális válságra adott reakció mellett hosszabb távra is az eddiginél biztonságosabb helyzetet kell teremteni. A becsléseink szerint tizenötezer embert érintő 5 milliárdos keret irányszám, amelyet a német mentőcsomaggal arányosítva alakítottunk ki – részletezi Demeter Szilárd. - A tárgyalások során az ágazati szereplők mindegyikének maga felé hajlott a keze, azaz magának akart több pénzt, köztük nem lehet igazságosan dönteni. Az igazi megoldás tehát a fellépési lehetőségek támogatása.

- A szakma szerint 130 ötszáz fő alatti közönségnek kialakított játszóhely létezik az országban, van, aki szerint 80 a reális, de végigtelefonálva az országot mindössze 42 klubot találtunk. Alkalmas művelődési ház viszont kétszáznál is több is van, tehát nem lehetetlen bővíteni a játszóhelyek számát. Ha például egy klub légkondicionálójába a járvány ellene védekezés céljából vírusszűrőt kell tenni, annak 8-10 millió forintos költségét kell előteremteni – hoz példát a kormánybiztos. Ez mindenkinek, a kezdőknek és a legnagyobb sztároknak segítene - A Tankcsapdával való beszélgetésből például kiderült, hogyha egy nap kétszer tudnának ötszáz fős közönség előtt játszani, akkor már ki tudnák fizetni a villanyszámlát.

Sok előadó – köztük a már említett Tankcsapda - rendszeres fesztiválfellépő, bevételeik, ahogy népszerűségük, koncertprogramjuk és terveik – egy-egy új szám bemutatása, album megjelentetése – a nagy nyári fesztiváloktól függnek. Adekvát kérdés, hogy a könnyűzeneipar megmentését szolgáló milliárdokból mennyi jut ezek szervezőinek. Erre azonban még nincs felelet - A nagy fesztiválok az ötmilliárdos csomagból nem részesülnek, erről külön kell megegyezniük a feleknek, a kormány részéről nem az én szintemen – válaszolta Demeter Szilárd.

Négy kategóriát alakítottak ki a zenekarok és előadóművészek bevételei alapján: kezdő zenekarok, közepes együttesek, headliner közeliek és headlinerek. - Informális tudásunk van arról, hogy egy-egy fellépőnek mennyi lehet a bevétele, erről nincs adatbázis – válaszolta a jövedelmeket tartalmazó összesítés létezését firtató kérdésünkre. Arra, hogy milyen módon osztják majd el a klubok között a pénzt, illetve pályázniuk kell-e, így reagált: - Mindenféleképpen. A kuratóriumokba azokat a szervezeteket hívjuk be, akiknek a legjobb tudásuk van az adott zeneipari részszcéna egészét ismerik, például a rendezvénytechnikusoknak kiírt pályázatokról a rendezvénytechnikusok tudnak érdemben dönteni.

Nagyon sok múlik a kormány július végére ígért, az ötszáz fő fölötti zenés táncos rendezvények augusztus 15. utáni sorsáról szóló döntésén. - Ha a járványügyi szakemberek kétszáz főben maximalizálják a létszámkorlátot, teljesen újra kell tervezni a mentőcsomagot, de a 200 fős limit már nemcsak a könnyűzenét, hanem a kulturális szféra egészét hazavágná – ad nem túl optimista végszót a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos. 

Hála és szekértáborok

Pozitívabb viszont a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter az Infórádióban a háláról beszélt: vannak prioritások, és ameddig a kormány a kultúrát ezek első felében tartja, addig csak hálásak lehetnek, másrészt szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a miután a kormány meghozta azokat a döntéseket, mint például, hogy nem kell a katát, a járulékokat, illetve a törlesztéseket fizetni, előfordult, hogy egy-egy színházi dolgozó több pénzt vitt haza, mint a járvány előtt. Ami a művészeket illeti, köztük sincs egyetértés, ezt erősíti Lovasi András is a Magyar Narancsnak adott interjújában: „A zenésztársadalom nem tud a legegyértelműbb ügyekben sem összefogni: szekértáborok vannak különféle érdekek mentén és mivel annyira felületesen és gyorsan ítélkeznek ezek a táborok, nagyon nehéz bármiben állást foglalni, közös megegyezésre jutni.” 

Nagyvonalú európai támogatások árnyoldalakkalAz Európai Unió szinte minden országában átfogó intézkedéseket hoztak a kulturális szektorban dolgozók megsegítésére. Az egyes államokban még most tartanak a károk felmérésénél, ezért a felsorolt intézkedések egyfajta pillanatképek, s további könnyítésekre számíthatnak az érintettek. Átfogó, az adókat, de akár a lakhatást érintő csomagokról van szó, ezért nem egyszerű összehasonlítani ezeket. Németországban átfogó programokkal segítik a kultúra újraindítását. A kabinet még március végén jelentette be, hogy 50 milliárd eurót fordít a kulturális, művészeti szféra és a média megsegítésére. Ez nem csak segélyt, hanem rezsi és lakbérfizetési, vagy a helyszínbérlettel kapcsolatos könnyítéseket jelentett. Az 50 milliárd eurós összértékű segélyből az egyéni vállalkozók 9 ezer, a 6-10 főt foglalkoztató cégek 10-15 ezer eurós összeget igényelhettek. A német szövetségi kormány mindemellett a „Kultúra Restart” néven indított egymillió eurós programot a szektorban dolgozók megsegítéséért. Franciaországban a kulturális tárca március óta 5 milliárd euróval segítette a kulturális és a médiaélet képviselőit. Első lépésként Franck Riester volt kultuszminiszter még márciusban jelentett be egy 22 millió eurós rendkívüli gyorssegélyt. A kormány a károk enyhítésére válságkezelő munkacsoportokat hozott létre, hogy ezek révén nyújtson segítséget a fesztiválok szervezőinek. Az ötmilliárdos csomag sok részből tevődik össze: a kormány által biztosított hitelt, vissza nem térítendő támogatást, gyorssegélyt foglal magában. A következő hónapokban a kabinet további támogatásokat nyújt a szektor szereplőinek, a szolidáris alaphoz való hozzáférés határidejét december 31-ig tolták ki. A legérintettebb szektorok képviselőinek nem kell fizetniük szociális hozzájárulást, ami összességében 400 millió euró kiesést jelent az állam számára. A kabinet más adókönnyítéseket is életbe léptetett, a kulturális vállalkozásoknak például csak adójuk felét kell befizetni. A kormány által rendelkezésre bocsátott összeg a veszteségeknek csak egy részét fedezi, hiszen az összes bevételkiesés meghaladhatja a 20 milliárd eurót. Belgium flamand részén még márciusban jelentettek be 200 millió eurós gyorssegélyt a legérintettebb szektorokban dolgozók, köztük a kulturális élet szereplői számára. Április 1. és június 30. között négy százalékkal emelték a szektorban dolgozók bónuszait. Olaszországban 2,4 milliárdos mentőcsomagot léptetett életbe a kormány az érintettek számára, ez csökkentett adókat, segélyeket foglal magában. Emellett a kisebb, részint kultúrával foglalkozó cégeket mentesítették az ÁFA befizetése alól. Felére csökkentették a szociális hozzájárulást. Később a kabinet negyedmilliárdos segélyalapot hozott létre az oktatásban és a kultúrában dolgozók számára. A járvány kezdetén 600 és 1500 euró közötti gyorssegélyt biztosítottak az egyéni vállalkozóknak és a szabadúszóknak. Hollandiában a kormány 300 milliós különleges támogatást nyújtott a kulturális élet szereplői számára. Egészen eredeti a spanyol megoldás. A madridi kabinet úgy döntött, hogy félmillió euró értékben vásárol műveket kortárs művészektől. Csehországban a kabinet még áprilisban jelentette be, hogy több mint egymilliárd koronával (40 millió euró) segíti a kultúra életben tartását a járvány terjedése idején. A támogatásból 440 milliót (16,35 millió euró) kapnak a különböző művészeti ágak. Elsősorban azokat a művészeket próbálják segíteni, akik kiállításai, előadásai nem valósulhattak meg június 30. előtt. Márciusban 300 millió koronát (11,15 millió euró) csoportosítottak át a kultúra számára, mivel azonban a művészek bevételkiesése eléri a heti 42 millió koronát (1,56 millió euró) az az összeg csak május közepéig volt elég. Ezért az egymilliárdos támogatásból további 300 milliót a kulturális minisztérium által működtetett kulturális szervezeteknek utaltak át, hogy elkerüljék a csődöt. Szlovéniában Vasko Simoniti még március végén jelentette be a kulturális szférát érintő intézkedéseit. A kormány márciusban 350, áprilisban és májusban pedig 700 eurót adott a szektorban dolgozóknak, emellett a szociális hozzájárulásukat is elengedte. A kormány emellett kártérítést folyósított azoknak a cégeknek is, amelyek bizonyítani tudták, hogy a járvány miatt érték súlyos anyagi károk őket. Bár az intézkedések nagyvonalúnak tűnnek, a meghatározott kritériumok miatt a hozzájárulásban a szektorban dolgozók alig több mint a fele részesülhetett. A múzeumok veszteségeiről számháborúznak a felek, a Szlovén Múzeumok Szövetsége elnöke csak áprilisra kétszázezer eurós kárt említett, a kormány szerint viszont az intézményeknek 165 ezer euró megtakarításuk is volt az elmaradó programok miatt. - Rónay Tamás
Pontosít az MMANem a működési költségére kapott 200 millió forintot a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), ez az összeg a június 6-án közzétett, 1290/2020. számú kormányhatározatnak megfelelően a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus-világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítésére, azaz teljes egészében pályázati forrás fedezetéül szolgál – juttatta el lapunkhoz helyesbítési kérelmét az MMA július 27-én megjelent Várakozó művészek, számolgató politikusok című cikkünkre reagálva. Az idézett kormányhatározat mindenesetre úgy fogalmaz: „Működési költség a Magyar Művészeti Akadémia részére: 200 millió forint”. Ezen túl az MMA „kortárs alkotóművész művészeti alkotásának megvásárlása közösségi tér megújítása céljából” 150 millió forintot kapott a kormányhatározat alapján Az MMA honlapján e két program nyomát nem sikerült megtalálnunk. A kormányhatározatnak megfelelően a Magyar Állami Operaház honlapján már meghirdette az Opera Mentőöv Programot, a Nemzeti Művelődési Intézet is közzétette, hogy megkezdődött az előjelentkezés a közművelődési intézmények vállalkozó technikusainak támogatására.

A Kossuth-díjas művész második otthona a díszpolgárság és a róla elnevezett színház után szoborral tiszteleg az író előtt.