Nem 17,44 milliárd, még csak nem is 22,33 milliárd, hanem összesen akár több mint 75 milliárd forint közpénzt is igényelhetett, hogy az állami MVM Magyar Villamos Művek kivásárolta a Mátrai Erőművet a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc cégcsoportjától - derül ki a vevő, vagyis az MVM által Tóth Bertalan MSZP-elnök hivatalos adatigénylésére kiadott, lapunk által is megismert aktákból. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter - hosszas ködösítés után - március végén ismertette, hogy a december 23-án bejelentett adásvétel lezártával az MVM 17,44 milliárd forintot fizet Mészáros Lőrinc eladói oldalon álló két érdekeltségének, az Opusnak és a Status Energy Magántőkealapnak a Mátrai Erőmű 72,66 százalékát birtokló Status Power Invest Kft.-ért. Július elején a Párbeszéd adatigénylése nyomán kiderült, hogy az MVM ezen felül kiváltotta a megvett cégek közel ötmilliárdnyi, az addigi tulajdonosok felé fennálló tartozását is.
A frissiben az MSZP birtokába került akták szerint viszont az MVM igazgatósága mindezeken felül a megvásárolt Status Power Invest Kft.-nek legfeljebb 7,4 milliárd forint hitel- és ugyanennyi tőke-, a kft. áttételes résztulajdonában álló Mátrai Erőmű Zrt.-nek 11,4 milliárd forint hitel- és 19 milliárd forintos tőke-, az ez alá tartozó Status Geo Investnek pedig legfeljebb 7,6 milliárdos hiteljuttatást is javasolt. (Az elbonyolított, több, érdemi tevékenység nélküli "vagyonkezelővel" teletűzdelt hálózatban a Status Geo Invest az erőmű által felhasznált növényeket és hulladékot leválogató Geosol anyacége.)
Az igazgatósági indítvány - amiként arra az MVM több ízben is felhívja a figyelmet - az adásvétellel kapcsolatos összes többi irattal együtt az egyszemélyi, állami tulajdonos képviselője, azaz Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asztalán kötött ki. Bár a szabályok alapján az ügyről az MVM-vezetőség nem is dönthetett volna saját hatáskörben, ez az - eddig kevéssé ismert - mozzanat is erősíti, hogy az MVM valójában a kormány (pontosabban Orbán Viktor) akaratát hajtotta végre.
Az, hogy a kifizetésekből eddig mennyi valósult meg, csak mozaikosan ismert. A Mátrai Erőmű Zrt.-nek nyújtandó 11,4 milliárdos hitelt a "zárás" márciusi napján maga az MVM hozta nyilvánosságra. Ugyanakkor a 19 milliárdos tőkeemelésnek eddig nem leltük nyomát. A cégaktákból viszont kiderül, hogy az MVM az általa közvetlenül megvásárolt kft., vagyis a Status Power Invest tőkéjét május végén 6,9 milliárddal megemelte. A különbözetet tőketartalékba helyezve ettől még befolyhatott a kft.-be a tervezett 7,4 milliárd is. Az esetleges hitel a cégaktában egyelőre nem jelenik meg. Az iratokból ugyanakkor az is kiviláglik, hogy az MVM egy szinte teljesen lerongyolódott társaságcsoportot vett át, ahol a napi továbbműködtetéshez tartották szükségesnek a - nem túl kedvező hiteleket kiváltó - új, tízmilliárdos anyavállalati kölcsönöket. (E helyzethez nagy mértékben hozzájárulhatott, hogy már közvetlenül Mészáros Lőrincék megjelenése előtt a társaság súlyos veszteséget szenvedett el. Ezt később a tulajdonosok nem hogy nem tudták nyereségbe fordítani, de osztaléksoron még 11 milliárddal meg is csapolták az erőműcég pénzügyi tartalékait.)
Az MSZP elnökének megküldött több száz oldalnyi dokumentum a számos kitakarás és hiányosság ellenére további furcsaságokra is rávilágít. Míg Orbán Viktor január eleji - évi egyszeri érdemi - sajtótájékoztatóján azzal indokolta az állami vásárlást, hogy Mészáros Lőrincék az ország második legnagyobb áramtermelőjének bezárásával fenyegettek, a most megküldött iratok szerint MVM jelentkezett be a portékáért. Mindazonáltal rendkívül nagy hangsúlyt fektettek annak lepapírozásába, hogy az ügylet még véletlenül sem a kormányfő felcsúti barátjának újabb kistafírozása közpénz-tízmilliárdokkal, hanem egy teljesen normális piaci ügylet, méltányos árral. Ennek érdekében - amiként az elsőként a DK kérdésére május végén kiderült - a PricewaterhouseCooperst értékbecslésre kérték fel. Példás gyorsaságra utal ugyanakkor, hogy - legalábbis a most megküldött papírok tanúsága szerint - az MVM december 18-án először megbízta a tanácsadót, amely még aznap leszállította a tanulmányt, az MVM igazgatósága pedig azon melegében kapcsolódó határozatot is fogadott el.
Az MVM - jelentős kitakarásokkal - megküldte a neves tanácsadó elemzését is. Ez alapvetően cégadatokra, piaci jóslatokra és "a menedzsmenttől származó információkra" alapozva cégértékként 17,53 milliárdot hozott ki. A december 23-i szerződésbe ezután 17,44 milliárd került, amit az MVM később ki is fizetett. A nemzetközi tanácsadó a - ki nem takart - kockázatok közé sorolta a cég számára költséget jelentő szén-dioxid-kvóta tőzsdei árának jövőbeni alakulását, az engedélyek meglétét, valamint a környezetszennyező szénblokkok elöregedését és bezárási szándékát. Az értékbecslésben a kormány által erőteljesen hangsúlyozott gáz- és hulladékalapú fejlesztési terveknek nem leltük nyomát (bár ezek talán a cenzor vastag radírjának estek áldozatául).
Mészáros Lőrincék ugyanakkor - legalábbis az iratok tanúsága szerint - nem bántak kesztyűs kézzel az állami vevővel. Az MVM az előzetesen rendelkezésére bocsátott adatokból hiányolta a kölcsönökkel kapcsolatos, részletes kimutatásokat. Az átvilágítás során többszöri kérés ellenére a pénzügyi helyzetre vonatkozó terveket sem kapták meg. Így 2020-ban "további finanszírozási igény merülhet fel" - írja az MVM.
Az állami holding mindezek ellenére lényegében nem vitatta a - Mátrai Erőmű könyvvizsgálatát is végző, illetve számos Opus-megbízást szintén magáénak tudó - PricewaterhouseCoopers számításai megalapozottságát. Eközben az ügyhöz közel állók lapunknak korábban a meglehetős cudar helyzetű, veszteséges, környezetszennyező szénerőműért leginkább egy forintos, de legfeljebb is 3-4 milliárdos vételárat tartottak volna méltányosnak. Az igazgatóság mindezek nyomán külön hangsúlyozta, hogy a kialkudott ár teljesen piaci alapú, ami így nem minősülhet (az EU-ban tiltott) állami támogatásnak. A kifizetéseket az MVM az általa felvett hitelekből állta.
