Egyre koszosabb az állam Mátrai-ügylete

Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Vételárral, hitelkiváltással, tőkeemelésekkel és anyavállalati kölcsönökkel együtt akár több mint 75 milliárd forintunkba is fájhatott, hogy az állami MVM Mészáros Lőrincéktől megvette a Mátrai Erőművet.
Nem 17,44 milliárd, még csak nem is 22,33 milliárd, hanem összesen akár több mint 75 milliárd forint közpénzt is igényelhetett, hogy az állami MVM Magyar Villamos Művek kivásárolta a Mátrai Erőművet a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc cégcsoportjától - derül ki a vevő, vagyis az MVM által Tóth Bertalan MSZP-elnök hivatalos adatigénylésére kiadott, lapunk által is megismert aktákból. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter - hosszas ködösítés után - március végén ismertette, hogy a december 23-án bejelentett adásvétel lezártával az MVM 17,44 milliárd forintot fizet Mészáros Lőrinc eladói oldalon álló két érdekeltségének, az Opusnak és a Status Energy Magántőkealapnak a Mátrai Erőmű 72,66 százalékát birtokló Status Power Invest Kft.-ért. Július elején a Párbeszéd adatigénylése nyomán kiderült, hogy az MVM ezen felül kiváltotta a megvett cégek közel ötmilliárdnyi, az addigi tulajdonosok felé fennálló tartozását is. A frissiben az MSZP birtokába került akták szerint viszont az MVM igazgatósága mindezeken felül a megvásárolt Status Power Invest Kft.-nek legfeljebb 7,4 milliárd forint hitel- és ugyanennyi tőke-, a kft. áttételes résztulajdonában álló Mátrai Erőmű Zrt.-nek 11,4 milliárd forint hitel- és 19 milliárd forintos tőke-, az ez alá tartozó Status Geo Investnek pedig legfeljebb 7,6 milliárdos hiteljuttatást is javasolt. (Az elbonyolított, több, érdemi tevékenység nélküli "vagyonkezelővel" teletűzdelt hálózatban a Status Geo Invest az erőmű által felhasznált növényeket és hulladékot leválogató Geosol anyacége.)  Az igazgatósági indítvány - amiként arra az MVM több ízben is felhívja a figyelmet - az adásvétellel kapcsolatos összes többi irattal együtt az egyszemélyi, állami tulajdonos képviselője, azaz Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asztalán kötött ki. Bár a szabályok alapján az ügyről az MVM-vezetőség nem is dönthetett volna saját hatáskörben, ez az - eddig kevéssé ismert - mozzanat is erősíti, hogy az MVM valójában a kormány (pontosabban Orbán Viktor) akaratát hajtotta végre. Az, hogy a kifizetésekből eddig mennyi valósult meg, csak mozaikosan ismert. A Mátrai Erőmű Zrt.-nek nyújtandó 11,4 milliárdos hitelt a "zárás" márciusi napján maga az MVM hozta nyilvánosságra. Ugyanakkor a 19 milliárdos tőkeemelésnek eddig nem leltük nyomát. A cégaktákból viszont kiderül, hogy az MVM az általa közvetlenül megvásárolt kft., vagyis a Status Power Invest tőkéjét május végén 6,9 milliárddal megemelte. A különbözetet tőketartalékba helyezve ettől még befolyhatott a kft.-be a tervezett 7,4 milliárd is. Az esetleges hitel a cégaktában egyelőre nem jelenik meg. Az iratokból ugyanakkor az is kiviláglik, hogy az MVM egy szinte teljesen lerongyolódott társaságcsoportot vett át, ahol a napi továbbműködtetéshez tartották szükségesnek a - nem túl kedvező hiteleket kiváltó - új, tízmilliárdos anyavállalati kölcsönöket. (E helyzethez nagy mértékben hozzájárulhatott, hogy már közvetlenül Mészáros Lőrincék megjelenése előtt a társaság súlyos veszteséget szenvedett el. Ezt később a tulajdonosok nem hogy nem tudták nyereségbe fordítani, de osztaléksoron még 11 milliárddal meg is csapolták az erőműcég pénzügyi tartalékait.) Az MSZP elnökének megküldött több száz oldalnyi dokumentum a számos kitakarás és hiányosság ellenére további furcsaságokra is rávilágít. Míg Orbán Viktor január eleji - évi egyszeri érdemi - sajtótájékoztatóján azzal indokolta az állami vásárlást, hogy Mészáros Lőrincék az ország második legnagyobb áramtermelőjének bezárásával fenyegettek, a most megküldött iratok szerint MVM jelentkezett be a portékáért. Mindazonáltal rendkívül nagy hangsúlyt fektettek annak lepapírozásába, hogy az ügylet még véletlenül sem a kormányfő felcsúti barátjának újabb kistafírozása közpénz-tízmilliárdokkal, hanem egy teljesen normális piaci ügylet, méltányos árral. Ennek érdekében - amiként az elsőként a DK kérdésére május végén kiderült - a PricewaterhouseCooperst értékbecslésre kérték fel. Példás gyorsaságra utal ugyanakkor, hogy - legalábbis a most megküldött papírok tanúsága szerint - az MVM december 18-án először megbízta a tanácsadót, amely még aznap leszállította a tanulmányt, az MVM igazgatósága pedig azon melegében kapcsolódó határozatot is fogadott el. Az MVM - jelentős kitakarásokkal - megküldte a neves tanácsadó elemzését is. Ez alapvetően cégadatokra, piaci jóslatokra és "a menedzsmenttől származó információkra" alapozva cégértékként 17,53 milliárdot hozott ki. A december 23-i szerződésbe ezután 17,44 milliárd került, amit az MVM később ki is fizetett. A nemzetközi tanácsadó a - ki nem takart - kockázatok közé sorolta a cég számára költséget jelentő szén-dioxid-kvóta tőzsdei árának jövőbeni alakulását, az engedélyek meglétét, valamint a környezetszennyező szénblokkok elöregedését és bezárási szándékát. Az értékbecslésben a kormány által erőteljesen hangsúlyozott gáz- és hulladékalapú fejlesztési terveknek nem leltük nyomát (bár ezek talán a cenzor vastag radírjának estek áldozatául). Mészáros Lőrincék ugyanakkor - legalábbis az iratok tanúsága szerint - nem bántak kesztyűs kézzel az állami vevővel. Az MVM az előzetesen rendelkezésére bocsátott adatokból hiányolta a kölcsönökkel kapcsolatos, részletes kimutatásokat. Az átvilágítás során többszöri kérés ellenére a pénzügyi helyzetre vonatkozó terveket sem kapták meg. Így 2020-ban "további finanszírozási igény merülhet fel" - írja az MVM. Az állami holding mindezek ellenére lényegében nem vitatta a - Mátrai Erőmű könyvvizsgálatát is végző, illetve számos Opus-megbízást szintén magáénak tudó - PricewaterhouseCoopers számításai megalapozottságát. Eközben az ügyhöz közel állók lapunknak korábban a meglehetős cudar helyzetű, veszteséges, környezetszennyező szénerőműért leginkább egy forintos, de legfeljebb is 3-4 milliárdos vételárat tartottak volna méltányosnak. Az igazgatóság mindezek nyomán külön hangsúlyozta, hogy a kialkudott ár teljesen piaci alapú, ami így nem minősülhet (az EU-ban tiltott) állami támogatásnak. A kifizetéseket az MVM az általa felvett hitelekből állta.

Kivásárolják a kisrészvényeseket

Az MVM mint a Mátrai Erőmű Zrt. közvetett 98,81 százalékos tulajdonosa megkezdte a cég kisrészvényeseinek kivásárlását - tette közzé az állami holding múlt pénteken. Egy részvény ára a törvény szerinti számítások alapján 21 ezer 895 forint.

Gyanítható Mészárosék tiltott állami támogatása

Egyre tisztábban látszik: a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos titkolózás és ködösítés oka, hogy az Orbán-kormány a magyar állam számára előnytelen üzletet kötött - közölte az ügy kapcsán megkeresésünkre Tóth Bertalan. Mészáros Lőrinc érdekeltségei több tízmilliárd forintnyi közpénzért cserébe megszabadultak a veszteséges erőmű terheitől és kockázataitól. A Mátrai Erőmű Zrt. évek óta veszteséges, leállítása hatalmas költséggel, jelentős szociális és gazdasági feszültséggel járna. Mészáros Lőrinc pedig nem akarta az erőmű felújításába, átalakításába fektetni a Fidesz-kormány által neki juttatott lopott közpénzt - fogalmazott az MSZP elnöke. Ez is mutatja, hogy a fideszes "nemzeti tőkéseknek" csak a könnyen hazavihető pénz kell, de a vagyonnal járó felelősség nem. Mészáros Lőrinc az Orbán-kormány támogatásával így könnyen nézhet új területek, új befektetések után - ahogyan láthatjuk, akár a Balaton környékén -, miközben a Mátrai Erőmű összes terhe az adófizetőkre hárul. Ez így nagyon nincs rendben - hangsúlyozta Tóth Bertalan. A most megismert dokumentumok alapján még erősebbé vált a gyanú, hogy az ügylettel tiltott állami támogatás valósult meg, előnyben részesítve Mészáros érdekeltségét. Ezzel az MSZP nem ért egyet, ezért meg fogja tenni a szükséges lépéseket a Mészáros-érdekeltségnek juttatott jogtalan előny visszaszerzéséért. Jól fog még jönni az a pénz a Heves megyei munkahelyek védelméhez - közölte Tóth Bertalan. Hozzáfűzte: folytatják a jogi küzdelmet a lehetőség szerinti legkevésbé kitakart iratok kiadása érdekében is.

Szerző
Frissítve: 2020.07.28. 06:59

Az olcsó magyar munkaerőt megeszi a robotizáció, hacsak

Publikálás dátuma
2020.07.27. 16:43
Képünk illusztráció
Fotó: Monty Rakusen / AFP
A járvány után átalakulnak a globális termelési láncok, s ennek a folyamatnak Magyarország és a régió is nyertese lehet – állítják a Coface elemezői.
A koronavírus járvány elsőként a Kína gazdaságot küldte padlóra, hisz a járvány kitörésekor először a távol-keleti ország gyárai álltak le, ami még a válság kiteljesedése előtt nullázta a globális partnereik termelését elsősorban az USA-ban és az EU országaiban. Már az év elején több hazai üzletember felvetette, hogy a vállalatvezetőknek okulniuk kell abból, hogy már a második-harmadik világjárvány indul el Kínából, s ez elég ok arra, hogy a hosszú beszállítási, ellátási láncok létjogosultságát felülvizsgálják. A Coface hitelbiztosító a napokban publikált elemzésében úgy látja, hogy Kína valószínűleg a járvány után sem veszíti el globális beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként megjelenő kockázatcsökkentő folyamat lehetőségeket teremthet a közép-kelet-európai országok számára is, hogy növeljék részesedésüket az ellátási láncokban.  A francia elemzők szerint a részesedésszerzéshez komoly változásokra van szükség a régiónkban: ma a régió átlagos munkaerőköltsége még mindig fele-harmada a nyugat-európai átlagnak, ám ez a versenyelőny nem elegendő, ráadásul a kelet-európai gazdaságok termelékenysége is kívánnivalót hagy maga után. Ahhoz, hogy a globális ellátási láncok átalakulásából profitálni is tudjon a régió, az elemzők szerint minőségi változásra van szükség, amit a robotizálásban jelöltek meg. A térség gazdaságai az elmúlt időszakban növelni tudták a termelékenységüket az automatizálás és robotizálás egyre szélesebb körű alkalmazásával, ám az ilyen befektetések fokozására van szükség a jövőben, akkor tudnának igazán sokat profitálni az ellátási láncok átalakításából. A robotizálás már most jelen van régió gazdaságban, hisz az autóipar révén jelentős az ágazat automatizálása, erre példaként Szlovákiát említi a tanulmány, ahol magasabb arányú a robotok használata, mint a német autóiparban. Csehországban a számítógépgyártásban és az elektronikai iparban olyan elterjedt a robotok alkalmazása, mint a Németországban vagy Franciaországban. Magyarországon a autóipari termelés mintegy hat százalékát állítják elő automatizált technológiákkal, ami szintén meghaladja a német átlagot. Ugyanakkor az Eurostat adatai szerint más ágazatokban – vegyipar, kohászat, gépgyártás vagy a logisztikai terén a magyar gazdaságban kisebb a robotizáció, mint a V4-ek többi  tagállamában, vagyis, ha valóban ez jelenti a kiutat a régió számára, akkor a hazai ipar némileg lemaradt a még el sem kezdődött versenyben. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó cégek, gépipari, vegyipari és szállítmányozással foglalkozó vállalatok térképére is felkerülhet a régió. Emellett az információtechnológiai szolgáltatásoknak is helyet adhat a közép-kelet-európai térség. Különösen, ha az érintett országok, köztük Magyarország fokozni tudja a digitalizáció fejlesztését célzó beruházásokat.  

Demográfia és robotizáció

A koronavírus-járvány kitörése óta eltel hónapokban a világon mindenütt, így a régiós gazdaságokban újra megjelent a tömeges munkanélküliség. Különösen szembetűnő a változás a magyar gazdaságban, ahol az elmúlt években rendre a képzett munkaerő hiányára panaszkodtak a vállalatvezetők – sőt nem egy jegybanki elemzés ezt a problémát emelte első helyre, amely akadályozza a magyar gazdaság rövid távú fejlődési lehetőségeit. A Coface elemzői szerint, amint a gazdaság működése helyreáll, visszatér ez a gond is, vagyis az elöregedő társadalom, és kivándorlás miatt szűkülő munkaerőkínálat. Ezen gazdaságokban az automatizálás elterjedése fokozhatja a termelékenységet, sőt lehetővé teszi a gyártást a járvány/pandémiás időszakokban, amelyek a jövőben is előfordulhatnak. A versenyképesség növekedése mellett a termelékenység fokozása is kulcskérdés, ezért az elemzők szerint a kormányoknak fokozniuk kell a külföldi befektetések további beáramlását a régióba. 

Szerző

Már csak egy hónapnyi segélypénz maradt az államkasszában

Publikálás dátuma
2020.07.27. 10:53

Fotó: Shutterstock
A járvány elképesztő ütemben emésztette fel az álláskeresési járadékra szánt összegeket, fél év alatt kiürült a keret.
Már szinte teljesen el is költötte a kormány a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat 83,2 százalékát. Az év hátralévő részére már csak nagyjából egy hónapra elegendő pénz maradt ebben a költségvetési zsebben – írja az mfor.hu.
A múlt héten közzétett részletes államháztartási adatok mélyére nézve ugyanis egészen megdöbbentő folyamatok rajzolódnak ki, hiszen elképesztő mértékben ugrottak meg a kormányzat munkaerőpiaci kiadásai júniusban. Míg a Startmunka-programokra június végéig az idei évre meghatározott 140 milliárdos előirányzatból 64,8 milliárd forintot kötöttek már le. Vagyis a teljes keret 46,3 százalékát az első félév során.
Ellenben a passzív kiadások idei 83 milliárdos előirányzatának 83,2 százalékát már el kellett költenie a kormánynak, ez kicsivel több mint 69 milliárd forintot jelent.

Vagyis csak 14 milliárd forintnyi forrás áll a kormány rendelkezésére ezen a soron, amiből egy átlagos hónap kiadásai még fedezhetők, de még egy újabb júniusi hónapra kevés lenne – írja a pénzügyi portál. A teljes előirányzat    • az álláskeresési járadékot, • a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, • az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést • és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába. A kasszát a június havi tételek terhelték meg rendkívüli és eddig még talán nem látott mértékben. A havi adatok alapján
csak a hatodik hónapban 29,4 milliárd forintot fordított a kormány passzív kiadásokra. Ez annyira kiugró tétel, hogy 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ezen a soron.

Sokba kerültek a hivatalosan elismert munkanélküliek is

Mint a lap emlékeztet rá, a hivatalos adatok szerint a koronavírus hazai megjelenése óta, márciustól napjainkig több mint 112 ezren veszítették el az állásukat. A valós szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen nem mindenki regisztráltatja magát álláskeresőként a munkaügyi hivataloknál. Az álláskeresői státusz az adminisztráció mellett alapját jelentheti a három hónapig járó álláskeresési ellátásnak is Ez a jogosultsági idő nagyon rövid időszakot jelent, nem véletlenül szólították fel többen többször is a kormányt ennek meghosszabbítására. 
Azonban a segély alapú gondolkozás és szakpolitikai intézkedések annyira távol állnak a kormány 2010 óta hangoztatott ideológiájától, hogy még csak átmeneti jelleggel sem fontolta meg ezeket a lehetőségeket. Annyira nem azonosul a kabinet az „ingyenpénz” gondolatával, hogy a gyakorlatilag a munkanélküli segélyként funkcionáló ellátási formát is álláskeresési járadékra nevezték el.  A lap szerint ez magában is jelzi: 
A munkájukat elvesztők számára sokkal inkább elvi indokok miatt nem adott a kormány extra segítséget, minthogy fiskális szempontok vezérelték volna a kormányt – tekintve, hogy jelen helyzetben kevésbé indokolt célokra és projektekre mennyit fordítanak.

Szerző
Frissítve: 2020.07.27. 11:44