Előfizetés

Lassult a felzárkózás: visszahúz az egészségügy és az oktatás

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.07.29. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A magyar gazdaság versenyképessége az EU 28 tagállama közül a 19. helyen áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint.
A most nyilvánosságra hozott versenyképességi jelentésből az derül ki, hogy a magyar teljesítmény jobb a kelet-európai átlagnál, előzzük Olaszországot és Szlovákiát is. Az MNB  2018-ban hozta nyilvánosságra versenyképességi javaslatait, aminek megvalósulását évente elemzi. Jegybank elemzői szerint egyes részterületeken ugyan már az elmúlt két évben is ért el Magyarország előrehaladást, ám még rengeteg tér van a fejlődésre - magyarán lassan haladunk -, amit a viszonylag gyenge helyezés is mutat. A koronavírus-járvány az idei terveket felülírta, de a magyar kormány sikeresen kezelte a kihívásokat, az intézkedések egy része javíthatja a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét is – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója jelentés bemutatóján. Az MNB most csak tükröt tart, új javaslatokkal nem állt elő, ezt már megtette a 2018-as 180 pontos dolgozatában, amit tavaly 330 pontra hizlalt.  Magyarország a munkaerőpiacon, az államháztartás lakossági finanszírozásában, az infrastrukturális ellátottságban és az energiahatékonyság területén teljesít jobban az uniós átlagnál. Nagy az elmaradás viszont a gazdaság olyan, a versenyképesség szempontjából kiemelten fontos területeken, mint az egészségügy, az oktatás és a kutatás-fejlesztés. Ugyan pénzügyi szempontból valóban fontos versenyelőnyt jelent, ha egy ország saját háztartásai megtakarításaiból tudja finanszírozni az államadósságát, de a valódi versenyképességhez képzett, egészséges, jól fizetett munkaerőre, innovatív gazdasági környezetre lenne szükség – ez pedig az elmúlt öt év gazdasági fejlődése ellenére nem alakult ki. A magyar gazdaság versenyképességének kulcsa gazdasági értelemben a korszerű, innovatív pénzügyi és szabályozói környezet megléte mellett a magyar munkaerő jelentős részét foglakoztató kis- és közepes vállatok fejlődése lenne. Épp ezért a jegybank kkv-stratégiájának középpontjában a szektor versenyképességének növelése áll. A magyar vállalatok mindössze ötöde fejleszt, alacsonyak a K+F kiadások, az exporthányad 40 százalék – vagyis nincsenek benne a nemzetközi körforgásban. A gondok ellenére a hazai kkv-k termelékenysége 2010 és 2018 között közel 30 százalékkal emelkedett, vagyis megindult a kedvező folyamat, ám mind termelékenységben mind a bérekben még jelentős a lemaradás a multikhoz képest – fogalmaz az MNB. A magyar kkv-k mérete kicsi, a vállalatvezetők kiöregednek, a friss diplomások körében alacsony a vállalkozási hajlandóság, a régiós átlagnál alacsonyabb arányban használják a digitális megoldásokat, az ipari robotokat – szól a kritika -, s ezek mind olyan tényezők, amelyek nélkül nem lehet komolyabb előrelépést tenni.    Nem pusztán a munkát vállalni képes, hanem az egészséges dolgozók rendelkezésre állása is fontos versenyképességi kérdés. Az MNB jelentése egyenesen úgy fogalmaz, hogy az „egészség a nemzeti vagyon része”. Ez alapján szegényebbek vagyunk mint a templom egere, hisz a magyar állam GDP arányosan az egyik legalacsonyabb összeget fordítja az egészségügyre az EU-ban. Az MNB ez úgy fogalmazza meg, hogy magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól, miközben a társadalom elöregedése egyre nagyobb terhet rak az ellátórendszerre. A jegybank szerint a magyar egészségügyi rendszer legnagyobb problémája a hálapénz, hogy a viszonylag magas magánkiadások nem intézményesült formákban kerülnek a rendszerbe. Kevés az orvos, még kevesebb szakdolgozó, azok is akik dolgoznak közel állnak a nyugdíjhoz. Vagyis gyökeres fordulatra lenne szükség az egészségügyben. Hasonló a helyzet a közoktatással: a magyar állam a GDP 4,3 százalékát költi közoktatásra, ami ugyan 0,5 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál, de hajszálnyival elmarad az uniós átlaghoz képest. Ezzel véget is érnek a jó hírek: ugyanis a korai iskolaelhagyás kétszer gyakoribb, mint a többi visegrádi országban, miközben a diplomások aránya még mindig a legalacsonyabb az EU-ban. Ilyen körülmények között nehéz lesz jelentős versenyképességi fordulatot végrehajtani, ráadásul nincs is a csőben olyan oktatási reformjavaslat amely arra utalna, hogy a kormány bármit is tenni szeretne ezen a téren, sőt soha olyan kevés embert nem vettek fel az állami felsőoktatásba, mint az idén. Nemcsak a mennyiségi, de a minőségi mutatók is gyengék: a felnőtt lakosság számolási képességei ugyan meghaladják nemzetközi átlagot, de az idegen nyelvi és a pénzügyi ismeretekben erős lemaradásban vagyunk.   

Humán tőke

A felzárkózás fontos záloga a humán tőke helyzetének javulása: a 2010 és 2019 között 800 ezer fővel nőtt a foglalkoztattak száma. A koronavírus-válság előtt a magyar gazdaság munkaerőtartalékai kimerültek, ennek ellenére az átlagbér továbbra is érdemben elmarad az uniós átlagtól – jegyzi meg az MNB –, ami viszont nem meglepő a gyenge hatékonysági mutatóink miatt. Az MNB szerint egyetlen jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelenleg a szociális hátrányos helyzetű csoportok jelentik. 

Hullámzik a vendéglátósok vállalkozói kedve: a járvány második hullámától rettegnek

M. I.
Publikálás dátuma
2020.07.28. 20:03

Fotó: Michele Ursi
Leginkább feszült hullámzás jellemzi a vendéglátóipar cégalapításokat és -megszüntetéseket - állapítja meg az Opten.
A megszűnő, illetve alapított vendéglátóipari vállalkozások számának szokatlan hullámzására hívja fel a figyelmet keddi elemzésében az Opten. Míg a 144 májusi cégmegszüntetés a márciusi, 147-es csúcspontot idézte, a június 107-es adata éves mélypontnak számít. Míg az ágazat cégalapításainak száma áprilisban 38-ra zuhant, a május 108-as, illetve a június 94-es értéke már-már az év eleji, havi 120 körüli adatát idézi. A vendéglátóipari társaságok közel 20 ezres számát így változatlanul lemorzsolódás jellemzi. A céginformációs szolgáltató az ideges mozgásokat a koronavírusjárvány hatásaival magyarázza. A megszüntetések májusi kiugrását a cégbíróságok működésének lassulásával és a közzétételek csúszásával magyarázzák. De sok vállalkozásnak ekkora fogyhatott el a pénzügyi tartaléka, illetve ekkor szembesültek azzal, hogy az élet újraindulása ellenére sem állt vissza a kereslet a járvány előtti szintre. A megszüntetések júniusban azért eshettek vissza, mert a nyár beköszöntével, illetve a korlátozások oldásával egy kis levegőhöz juthattak a vendéglátóipar szereplői. Másfelől nagy várakozással tekintettek a kormányzat gazdaságvédelmi intézkedési tervére is. Míg a járvány áprilisi berobbanása erőteljesen visszavetette a cégalapításokat, a cégtulajdonosok ezután a kedvező járványügyi statisztikák ismeretében már kisebb kockázatot láthattak az étterem és egyéb vendéglátóipari egységek alapításában. A befektetők derűlátását ugyanakkor egy a főszezonban, vagy közvetlenül utána bekövetkező második hullám jelentősen ronthatja. Hogy ez pontosan mikor következik be és milyen mértékű lesz, az jelenleg éppoly kevéssé tudható, mint hogy az első hullámot szerencsésen túlélt vállalkozások hány százalékát sodorja magával az iparág esetleges újabb teljes lefagyása - fogalmaz a céginformációs szolgáltató. Az ágazat magára találását nem segíti elő az 500 fősnél nagyobb rendezvények tilalma sem. Az elmúlt években felfutó, a különböző kulturális és gasztronómiai rendezvényekhez szorosan kötődő foodtruck-vállalkozások mindenesetre borúlátók - közli az Opten.

Engedett és bért emel az Ózdi Acélművek

T.A.
Publikálás dátuma
2020.07.28. 16:27
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szakszervezeteket megkerülve a dolgozók egyéni munkaszerződéseit módosítva emeli az alapbéreket a magyar állami és német tulajdonban lévő cég.
Meglepő fordulatot vett a Vasas Szakszervezeti Szövetség és az Ózdi Acélművek között folyó vita a január óta húzódó bértárgyalásokról. Mint lapunk is megírta, két hete már sztrájkbizottság alakult, hogy kikényszerítse a tárgyalások megkezdését. Az ennek nyomán létrejött múlt heti első találkozó nem vezetett eredményre, és továbbra is meglehetősen merevnek tűnt a munkáltató követeléseket elutasító álláspontja. Azt viszont sikerült elérni, hogy e hét keddre egy újabb tárgyalási időpontot tűzzenek ki, ami választóvonalat is jelenthetett volna, hiszen megegyezés, vagy tárgyalási alapnak tekinthető ajánlat nélkül a gyár ötszáz acélipari munkása szinte egyöntetűen a munkabeszüntetés megtartása mellett lett volna. László Zoltán, a Vasasok alelnöke azonban érdeklődésünkre arról számolt be, hogy őket is meglepte, időközben a munkáltató magatartása megváltozott - jó irányba. Már a múlt hét végén értesültek arról, hogy egyenként hívatja a dolgozókat a menedzsment, és módosítja a munkaszerződéseiket. Bizonyossá vált, hogy a szakszervezetet megkerülve a német hátterű cég béremelést hajt végre, igaz a mértékéről László Zoltánéknak nincs információjuk, arra majd a bértömeg-változásból tudnak következtetni. De beszédes, hogy a dolgozók sorra keresik fel a Vasas helyi irodáját és köszönik meg a közreműködést. Így okafogyottá vált, ezért a dolgozók feloszlatták az Ózdi Acélműveknél alakult a sztrájkbizottságot. Mint emlékezetes, a szakszervezet minden munkavállaló számára egységesen bruttó havi 20 ezer forintos alapbéremelést, ezen felül a bértömeg 2-4 százalékára rúgó teljesítményalapú differenciált emelést kért. Szerették volna továbbá azt a 13. havi bért is visszakapni, amiről 2008-ban az akkori válság miatt mondtak le a dolgozók, akiknek azt ígérték, ha javul a gazdasági helyzet, ezt visszaadják. Erről László Zoltán azt mondta, hogy később újra előveszik ezt a kérdést, miután régről húzódó, teljesítetlen ígéretről van szó. Arról egyelőre nincs információ, hogy a német Max Aicher vállalatcsoporthoz tartozó acélműveket mi késztette korábbi álláspontja megváltoztatására. Az állam egy éve 20 százalékos részesedést vásárolt a cégben, de a bérkövetelések idején végig csöndben volt az innovációs tárca, és a nyilvánosság előtt a német anyacég sem szólalt meg.