Országos blokádot hirdettek mára Bulgáriában

Publikálás dátuma
2020.07.29. 08:00

Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV / AFP
Tovább tart Bulgáriában a kormány és a legfőbb ügyész távozását követelő, július 9-én kezdődött tüntetéssorozat.
Az utóbbi hetekben már tizenkilenc alkalommal meneteltek Szófia és más városok utcáin változásokat, előrehozott választásokat és Bojko Boriszov miniszterelnök távozását követelve. A kormányfő az események hatására múlt héten lecserélte négy miniszterét. Azzal indokolta ezt, hogy a belügyi, pénzügyi és gazdasági minisztérium vezetői a közvéleményben úgy jelentek meg, mintha Deljan Peevszki oligarcha, sajtómágnás, aki a török kisebbségi Jogokért és Igazságért (DPSZ) párt képviselője, emberei lennének a kormányban. Boriszov ezt tagadta, jól megdicsérte majd kirúgta a minisztereket. Ráadásul a turisztikai tárca vezetőjét is leváltotta. Ezen kívül további változásokat is ígért a kormányban. Boriszov kénytelen volt sietve jóléti intézkedésekkel előállni, amelyekkel - vélheti – megerősíti társadalmi bázisát. Hétfőn rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy 1,894 milliárd leva, azaz közel egymilliárd eurós szociális és gazdasági csomagot állítottak össze a koronavírus járvány elleni küzdelem jegyében. (Bulgáriát kétszeresen sújtja a Covid-19: a megbetegedések száma nem csökken, s a korlátozások miatt halódik az ország számára létfontosságú idegenforgalom. A szerk.) A legfontosabb: minden nyugdíjas kap három hónapra elosztva kb. 70 eurónak megfelelő nyugdíjkiegészítést. Emelik az egészségügyi szakalkalmazottak bérét, s azokét a közalkalmazottakét, akik a vírus elleni védekezésben szerepet vállaltak. Segítséget kaphatnak a munkaerőpiacról kiszorult emberek is. A pénz egyharmadát a gazdaságélénkítésre fordítják. A „víruscsomaghoz” a pénzügyi tartalékból veszik a pénzt, Boriszov szerint nem vesznek fel hitelt erre a célra. A megmozdulásokon az utóbbi napokban kevesebben voltak, de nem csökken a Szófiában és más nagyvárosokban tüntetők elszántsága. A kormány és a főügyész távozását, az oligarcha-uralom felszámolását követelik minden este. A kemény mag értelmiségi fiatalok, akiknek elfogadhatatlanok a hazai állapotok, a korrupt viszonyok, a kormányzati hozzá nem értés. A Dnevnik című lapnak nyilatkozó Paszko Paszkov 24 éves IT-szakember azt mondta: a helyzet oka az óriási bürokrácia és a gyenge minőségű vezetés. Nikola Dimitrov biológus szerint a tüntetők közül sokan magas szintű nemzetközi gyakorlattal rendelkeznek, képesek átvenni a tehetetlen bürokráciától az irányítást. Bojko Boriszovot és populista pártját a GERB-et (Polgárok egy európai Bulgáriáért) viszont az alacsonyabban képzett, és az idősebb társadalmi csoportok tartják hatalomban. A miniszterelnök jól kommunikál ezekkel. „Aki dolgozik, az nem tüntet!” – mondta kedden, amikor dzsipjét vezetve több útépítést járt be Vraca környékén a miniszterelnök. Korábban így fordult közönségéhez: „Én is, meg ti is egyszerű emberek vagyunk, ezért értjük meg jól egymást” – ezt Parvan Szimeonov, a Gallup International szófiai igazgatója idézte fel. Ugyanő tegnapi nyilatkozatában így beszélt a Banker című portálnak: „A kormány téved, ha azt hiszi, hogy ebben a játszmában hosszú távon győzhet. A mostani fordulót megnyerheti, ám figyelembe kell venni, hogy két elem felülkerekedőben van: a generációs és a kulturális változás. Párbeszédet kellene kezdeni az új társadalmi rétegekkel. Ráadásul mindez arra utal, hogy tíz év kormányzásban a GERB már elkopott.” 

Gond lesz, ha Brüsszel nem lép

Publikálás dátuma
2020.07.29. 07:20

Fotó: Beata Zawrzel / AFP/NurPhoto
Szlovéniában a források megvonásával próbálják meg térdre kényszeríteni a közmédiát, Prágában a felügyelő bizottság átalakítása lehet az első lépés. Lengyelországban a külföldi hátterű sajtó került a kormánypárt célkeresztjébe.
Több európai ország számára bátorítást adhat, hogy az Európai Bizottság nem tanúsít kellő keménységet azon államokkal – s itt most elsősorban Magyarországra gondolhatunk – szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot. Ezért mind több uniós tagállamban követhetik a magyar példát. Igaz, ez azért máshol nehézségekbe ütközik, mivel az adott kormány nem rendelkezik kétharmados többséggel, s a demokratikus intézményrendszer még hatékonyabban működik.

Mit vizsgál az RSF?

A Riporterek Határok Nélkül egyebek mellett a tulajdonosi struktúra változásait veszi górcső alá, vagyis azt, hogy a kormányhoz közel állók mekkora befolyást szereztek a sajtóban. A szervezet nyomon követi az állami cégek hirdetéseinek mozgását, azt, hogy az újságírók számára mennyire könnyű az információszerzés, mennyire kérdezhetik szabadon a parlamentben a politikusokat. Azt is nézi, mennyire befolyásolja a politika az adott országban a médiatanácsot, s kiemelten foglalkozik azzal, hogy a helyi törvények mennyire garantálják a sajtó szabadságát.

Európában is példaértékű a szlovén közszolgálati média kiegyensúlyozottsága. Orbán Viktor nagy híve és követője, a márciusban már harmadszor a kormányfői bársonyszékbe került Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke azonban forrásmegvonásokkal próbálja meg térdre kényszeríteni a közmédiát. Nagy álma, hogy a magyarhoz hasonló médiatérképet alakítson ki. Ennek első lépése volt, hogy a Nova24 tévét felvásárolta egy Fidesz-közeli cég, ezt pedig a több csatornával rendelkező Planet TV-nek a magyar TV2 csoport általi megszerzése követett. A közmédia úgynevezett reformja az újabb lépés, amit az is jelez, hogy az utóbbi hetekben Jansa Twitter-üzeneteiben nyílt támadást indított a közszolgálati televízió vezetői ellen. Egyebek mellett azt állítja, azokat a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket a hatalom korrupciója és a hatalommal való visszaélése miatt hívtak életre, részben az RTV Slovenija szervezte. A bécsi központú, a média szabadságával foglalkozó szervezet, az IPI szerint Jansa „ellenséges közeget teremtett” az újságírókkal szemben. A kormány által tervezett, úgynevezett médiareform a közmédiát és az állami hírügynökséget, az STA-t érinti. Jansa tervei azért sem meglepőek, mert az SDS szavazóit már évek óta arra serkentette, bojkottálják az üzemben tartási díj kifizetését. A törvény tervezetét Vasko Simoniti kultuszminiszter készítette, aki szintén Jansa pártjának tagja. Elképzelései óriási felháborodást keltettek a demokráciáért aggódók körében. A minisztérium öt nap alatt akarta keresztülvinni a parlamentben a jogszabály elfogadtatását. Végül a nagy nyomásra a vitát kénytelen volt szeptemberig kiterjeszteni, erről állapodtak meg a koalíciós partnerek. Ami a kabinet elképzeléseit illeti, az RTV elveszítené az előfizetési díj nyolc százalékát, valamint az adóállomásokért kapott bérleti díjat. Ez összesen 13 millió euró kiesést jelent a közszolgálati médium számára. A törvényjavaslat értelmében az RTV az összeget további reklámokból pótolhatja, ami a kabinet szerint 10 millió eurós bevételt jelentene. Igor Kadunc, a közszolgálati televízió főigazgatója szerint azonban ez a kieső összeg töredékét sem fedezné, s a tervezet súlyos tévedéseket tartalmaz. Számításaik szerint a hirdetésekből legfeljebb kétmillió euró folyhat be. Az előfizetési díj kiesése is nagyobb veszteséget jelent az RTV Slovenija számára, mint azt a törvény megalkotói „kiokoskodták”. Úgy vélik, hogy az adóállomásokból származó díj kiesése 8,9 millió eurós veszteséget jelent számukra. A nehézségeket tetézi, hogy a normális működéshez már most hiányzik nyolcmillió euró. „Ennyit arról, hogy a médiatörvénynek kis pénzügyi következményei lennének, amint ezt Vasko Simoniti állította” – jelentette ki a közmédiában Igor Kadunc. A tervezet értelmében az állami hírügynökséget, az STA-t részvénytársasággá alakítanák át, így ugyanazok a szabályok vonatkoznának rá, mint bármilyen cégre. A jelenlegi szabályozás értelmében a felügyelő bizottság öt tagjából négyet a parlament abszolút többséggel választhat meg, a tervezet szerint viszont a tagokat a kormány közvetlenül nevezhetné ki, amivel jelentősen befolyásolná a függetlenségét. A tervezet kidolgozásába nem vontak be médiaszakértőket, és komolyabb elemzés sem előzte meg a munkát, ami arra utal: kizárólag a közmédia és az állami hírügynökség politikai befolyásolása a cél. Petra Lesjak Tusek, a Szlovén Újságírószövetség (DNS) elnöke szerint pénzügyileg akarják destabilizálni a közmédiát.  Csehországban ugyan nem ennyire vészes a helyzet, s a cseh közszolgálati média a szlovénhez hasonlóan igen jó hírnévnek örvend pártatlansága miatt, az ellenzék attól tart, hogy ez negatív irányba változhat. Még májusban három, a kormányzathoz köthető személyt neveztek ki a cseh televízió ellenőrző szervébe, a Tanácsba. Tudni kell, hogy Andrej Babis miniszterelnök pártja, az ANO kisebbségben kormányoz a szociáldemokratákkal, e két pártot kívülről támogatják a kommunisták. Ám sokszor együtt szavaz velük Tomio Okamura jobboldali populista pártja, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD). Májusban az ANO, a CSSD és a KSCM mellett a szélsőjobb, illetve a függetlenek padsorában ülő ifjabb Václav Klaus, az egykori köztársasági elnök fia szavazataival fogadta el a parlament, hogy a közgazdász Hana Lipovská (az idősebbik Václav Klaus kutatóintézetének volt tagja), a műsorvezető Lubomír Vesely, valamint az újságíró Pavel Matocha foglalhatják el a Tanács megüresedett helyeit, amit az ellenzék nagy része úgy értékelt, hogy veszélybe került a sajtószabadság, illetve a közmédia objektivitása. E pártok szerint sokkal alkalmasabb személyek helyett kerültek a pozícióba, vagyis a kiválasztásnál nem a szakmaiság volt az első számú szempont. A Kalózpárt parlamenti képviselője, Tomás Martínek szerint a hatalomban lévő pártoknak nem tetszik, hogy a tévé vezérigazgatója, Petr Dvorák nem enged beleszólást a pártoknak a köztévé ügyeibe. Martínek a Respekt című lapban utalt arra, hogy a köztelevízióban több olyan oknyomozó riport is látható volt, amelyek lerántották a leplet Andrej Babisról, s arról, hogyan él vissza hatalmával. „Az új Tanács pedig az igazgatóról is dönthet” – tette hozzá a kalózpárti képviselő. A köztévét irányító Petr Dvorák mandátuma 2023 közepén jár le, utódát szintén hat évre választják meg. Egyelőre elvben nem áll fenn annak a közvetlen veszélye, hogy a hatalomban lévő pártok közvetlenül befolyásolják a CT-t, de néhány év múlva változhat a helyzet. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Dvorákot visszahívják majd, ehhez azonban a Tanács 15 tagjából 10 szavazatra lenne szükség és azt is bizonyítani kellene, hogy a CT igazgatója megsértette a törvényeket és vétett a köztelevízió etikai kódexe ellen. Szakértők szerint a következő hónapokban dőlhet el, hogy mekkora veszélyben van a cseh köztévé függetlensége. Az aggodalom azonban nem alaptalan, az egyik új tanácsi tag, Hana Lipovská tavaly úgy foglalt állást, nem is érti, hogy mi szükség van a közmédiára. Ami Prágában még a jövő zenéje, Varsóban már valóság, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a közmédiát 2015-ös hatalomra kerülése után saját propagandaeszközévé silányította. A köztévé, a TVP a júliusi elnökválasztási kampányban rendre rossz színben tüntette fel a hivatalban lévő, s a voksolást szűk többséggel nyerő Andrzej Duda ellenfelét, Rafal Trzaskowskit. A kampányban Duda folyamatosan ostorozta a külföldi médiát, s míg Trzaskowski a köztévében nem volt hajlandó kiállni vitára a hivatalban lévő elnökkel annak elképesztő elfogultsága miatt, Duda a TVN24-ben nem volt hajlandó erre. Duda győzelme után a főideológus, Jaroslaw Kaczynski pártjának egyre több képviselője követeli a médiumok „lengyelesítését”, ami nem sok jót ígér. Első körben a Discovery csoporthoz tartozó TVN államosításával kezdhetik, amire már a járvány előtt is tettek kísérletet. A PiS hatalomra kerülése óta az állami vállalatok visszavonták hirdetéseiket a kormánnyal szemben kritikus médiumokból, ehelyett azokban hirdetnek, amelyek az ellenzéket támadják. A Polsat TV tulajdonosa 2018-ban kiegyezett a hatalommal – ez de facto a szerkesztői függetlenség feladását jelenti – súlyos pénzügyi következményektől tartva. A kormány illetékesei a TVN24 mellett a legnépszerűbb lengyel napilapot, a Gazeta Wyborczát ostorozzák szüntelenül.    A járvány, mint szinte minden más államban, átalakította a médiafogyasztási szokásokat. Márciusban a vezető lengyel hírportálok olvasottsága 57,4 százalékkal emelkedett, a napilapok eladott példányszáma viszont 15,5 százalékkal, a hetilapoké pedig 12 százalékkal csökkent. Márciusban a Wprost beszüntette a nyomtatott hetilap kiadását. Sok hirdető vonta vissza reklámjait azért, hogy ne szerepeljenek a járvány miatti rossz hírekben.

Szabad szemmel: a Fidesz mossa kezeit,a sajtószabadság haldoklik, az OLAF meg előre lopástól fél

Publikálás dátuma
2020.07.29. 06:25

A magyar miniszterelnök keményen fogalmaz, de a vétó szó kiejtésétől ódzkodik.

Washington Post

A vezércikk szerint Európa a járványnak köszönhetően erősebb lett, ami azonban az USÁ-ról sajnos, nem mondható el. Pedig amerikai politikusok éveken át azt hangoztatták az unióról, hogy az nem működik rendesen, nincsenek megfelelő vezetői és ez igaznak is tűnt, amikor feltűnt a vírus. Ám öt hónap elteltével fordult a kocka. A tagállamok nagyrészt lenyomták a kórokozót és visszatérnek ahhoz, amit normális életnek lehet nevezni. Egyidejűleg jóváhagyták a hosszú távú költségvetést és a gazdasági mentőprogramot. Az Egyesült Államokban viszont megállíthatatlanul terjed a fertőzés. A különbség fő oka az lehet, hogy az öreg földrészen egyszerűen jobb vezetők vannak. Európa összefog, a centrista Merkellel és Macronnal az élen. Az olaszok és a spanyolok elkerülték sok amerikai állam hibáját, korlátozásokat rendeltek el és most az újjáépítési terv fő haszonélvezői lesznek. A német kancellár jól ismerte fel, hogy ha nem lépnek, akkor bedőlhet az olasz államháztartás és szétszakadhat az EU. Persze, hogy legyűrjék egy-két kormány ellenállását, fájdalmas kompromisszumokat kellett kötni, ideértve, hogy felvizezték a jogállami feltételek bevezetését a többi közt Magyarország és Lengyelország ügyében. A megállapodást jóvá kell hagyniuk a nemzeti törvényhozásoknak, valamint az Európai Parlamentnek is, és itt azért még lehetnek bökkenők. Továbbá jöhet a Covid-19 újabb hulláma, de az tény, hogy a kontinens megerősödve került ki a válságból, köszönhetően a felelős vezetőknek, akik határozott döntéseket hoztak, vállalva népszerűtlen döntéseket is. Sajnálatos módon, az USÁ-val egészen más a helyzet.

Der Standard

Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy üres szavakkal nem segítenek az autokratákkal szemben, de majd ősszel elválik, lehet-e az uniót az európai értékek mintaképének tekinteni. A kommentár, amelyhez a magyar miniszterelnök maszkos fotóját mellékelték, idézi a Carnegie Europe elemzőjét, Judy Dempseyt, aki azt írta, hogy nagy lehetőséget szalasztott el az EU, amikor a hatalmas gazdasági csomagot nem kapcsolta össze a jogállamisággal. Így a magyar és a lengyel kormány már megint megúszta, noha lábbal tipor a demokratikus értékeken. Merkel természetesen tudta, mire készül Orbán, de nem akart vele ütközni. Ez az értékelés – teszi hozzá Lendvai – eltér a legtöbb vezető európai politikus önelégült nyilatkozatától. Egyben magyarázza, miért úgy lépett fel Orbán és Morawiecki a csúcs után, ahogy. A magyar vezető apparátusa két nappal „ a győztes brüsszeli csata” után akcióba lendült, hogy kikapcsolja az ország legkedveltebb független hírportálját. Budapest és Varsó jogállami feltételek kapcsán ragaszkodik az egyhangú döntés elvéhez, mert bármilyen határozat születik is kétharmados többséggel miniszteri szinten, azt a duó meg tudja vétózni az Európai Tanácsban. De Orbán már a további csatákra készül. Ám rövidesen kiderül, meddig hajlandó elmenni az EU, mert nem csak a magyarokról és a lengyelekről van szó. Ki beszélhet demokráciáról a forrongó Bulgáriában vagy a mélyen korrupt Romániában? Szlovéniában Orbán barátja irányít, Csehországban a sikkasztással vádolt Babis. Hogy Kaczynski és magyar szövetségese továbbra is erőlteti a kártyák újraosztását a sajtóban és az igazságszolgáltatásban, mutatja: milyen borúsak a kilátások, amikor arról van szó, hogy Brüsszel ne csupán hirdesse a jogállamot.

Frankfurter Rundschau

Az Európai Parlament továbbra is kitart amellett, hogy az Európai Tanácsnak engedményeket kell tennie a brüsszeli csúcson született határozatok ügyében, így szigorítani kell a jogállami feltételeket, különben Strasbourg nem adja áldását a dokumentumra. Ennélfogva kemény egyeztetések ígérkeznek, hiába mondta azt Merkel, hogy a kompromisszummal elmentek a lehetőségek határáig. Még a német uniópártok EP-csoportjának vezetője is úgy reagált, hogy ha nincs mozgástér, akkor minek kellene tárgyalni a jogállam mellett olyan fontos, a jövőt érintő kérdésekről, mint a kutatások támogatása, az egészségügy, a klímaváltozás, valamint a migráció. A zöldek egyik szakértője arra emlékeztet, hogy a Parlamentnek van joga beleszólni a döntésekbe, ám a megegyezéshez szükséges a kompromisszumkészség, éppen ezt várják az állam- és kormányfőktől. Az egyik kulcstéma minden bizonnyal az új jogállami klauzula lesz. A magyar és a lengyel kormány azt állítja, hogy nincs összefüggés a brüsszeli pénzek folyósítása, illetve a demokratikus elvek érvényesülése között. Az EP azonban világos szabályozást követel. Hogy mi lesz a megoldás, az egyelőre nem világos. A két ország blokkolhat, de elvben Strasbourg is megtagadhatja a jóváhagyást. Von der Leyen az előrelépés érdekében ma konzultál Merkellel és az Európai Parlament elnökével.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Még nem egyértelmű, hogy kinek a javára billen a mérleg a tervezett jogállami mechanizmus kapcsán, de az uniónak jobbak a lapjai, Budapest és Varsó pedig defenzívába szorul. Helyzetelemzésében a lap brüsszeli tudósítója kifejti: ha valaki áttanulmányozza a múlt heti brüsszeli csúcson született határozatokat, akkor nem kétséges, hogy lesznek jogállami feltételek. Ezt mondja Budapest és Varsói ellenében a soros német elnökség is. Orbán és Morawiecki viszont köti az ebet a karóhoz, mármint hogy bármit is javasol majd ez ügyben a Bizottság, azt el kell fogadni az állam- és kormányfők fórumán, márpedig ott csak egyhangú döntés lehetséges. Habár a magyar vezető óvakodik attól, hogy akár csak megpendítse a vétózás lehetőségét. Az ugyanakkor az nem világos, miként vonhatja kétségbe, hogy a jövőben elmaradnak a pénzek, ha egy ország nem felel meg a demokratikus normáknak. A többség ezzel szemben úgy látja, hogy a szakminiszterek kétharmaddal szavazzák meg az EU végrehajtó testületének kezdeményezését. A Tanács ugyan meg fogja vitatni a mechanizmus kérdését, de az addigra már eldől, így senki nem tud majd vétózni. Az viszont még tisztázandó, hogy milyen arány szükséges, amikor a konkrét szankciókat kell majd elfogadni. Ugyanakkor a magyaroknak és a lengyeleknek számára még nincs minden veszve, mert ha maguk mellé tudják állítani a Visegrádi Csoport másik két tagját, és meggyőznek még egy közepes hatalmat, akkor megvan a blokkoló kisebbség. Ezen túlmenően ott is borsot törhetnek a többiek orra alá, hogy elhúzzák a törvénybe iktatást, mert addig nem lép érvénybe sem a következő hét évre szóló büdzsé, sem a gazdaságok megmentését célzó csomag. Ennélfogva csupán ezután jön az igazi csörte, és Budapest, illetve Varsó válaszút elé kerül. Hiszen ha obstruál, akkor búcsút inthet a Brüsszeltől vár milliárdoknak. Nem véletlen, hogy Orbán a pénteki rádióshowban igyekezett felkészíteni a híveket: csak egy lényeges ütközetet vívtak meg sikeresen, a háborús győzelem még odébb van.

Die Presse

Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt vezetője fenntartja, hogy adott esetben az Európai Bíróságnak kellene kimondania, ha valamely ország megszegi a közös normákat. Gerald Knaus volt az, aki menekültválság csúcsán Merkel fülébe súgta, hogy Törökországgal kellene dűlőre jutni és akkor leállna az áradat, ahogyan az azután történt is. Azt mondja, a mostani ötlet onnan jött, hogy csak fülelt, amikor Orbán Viktor a jogállamiság fontosságát hangoztatta. Innen jutott eszébe, hogy olyan mechanizmus kellene, amelyet nem lehetne politikai célokra kihasználni. Márpedig erre szolgálna megoldásként, hogy az Európai Bíróság lenne illetékes, mert akkor nem kellene rendszeresen átvilágítani a tagországokat, majd megkockáztatni a többségi döntést, mivel azt áthatja a politika. És ha az EUB megállapítja, hogy sérültek az alapelvek, továbbá az érintett kormány bizonyos időn belül nem hajtja végre az ítéletet, akkor lehetne megvonni az uniós szubvenciókat. A szakértő szerint nem kétséges, hogy az Európai Bíróságnak joga van ilyen ügyekben eljárni, mellesleg Magyarország egyetlen, vitatható kivételtől eltekintve kivétel nélkül eleget tett a luxemburgi testület minden verdiktjének. Ennélfogva elképzelhető, hogy az új megoldásba is belemenne. Lengyelország már kevésbé, de ez éket verhet a két szövetséges közé. Ezt azonban Budapest alighanem szívesen elkerülné, így feltehetőleg elvetné az indítványt.

Euronews

Az unió vezetői csaknem két ezer milliárd eurót irányoztak elő, hogy megélénkítsék a gazdaságot a következő hét évben, de éppen az óriási összeg miatt aggályos, hogy nagy lesz a csábítás és megjelennek csalók a színen. Az OLAF vezérigazgató-helyettese ki is mondta, hogy lesznek, akik megpróbálnak majd a zavarosban halászni. Piri Katalin, a magyar származású holland EP-képviselő ugyanakkor azt kifogásolja, hogy nem egyértelmű, mit is akarnak az állam- és kormányfők a jogállam ügyében, márpedig az önmagában nem jó, ha bármiféle kétség merül fel az értelmezés kapcsán. Azt mondja, az egyértelmű, hogy felpuhították a szabályozást, de ezt a kérdést mindenképpen tisztába kell tenni, és csak utána a lehet megállapodni a költségvetésben. Deutsch Tamás ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a magyar kormány nagy győzelmet könyvelhet el, mert továbbra is elválik egymástól a jogállamiság, illetve az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Mások úgy vélik, hogy az unió vezetői túljártak Magyarország és Lengyelország eszén, és a nyilatkozat jóvoltából a Bizottság szigorú lépéseket tehet a jogszegők ellen. A Transparency International igazgatóhelyettese rendkívül kedvezőnek tartja, hogy a Tanács szerint a jogállami feltételek kikényszerítésével, illetve csalás elleni intézkedésekkel meg kell óvni az alapokat a tolvajokkal szemben. Bár azt ő is elismeri, hogy még nem teljesen egyértelmű, miként kapcsolódik ez a jogállamhoz. Ugyanakkor az biztos, hogy az új mechanizmus még nem lesz kész, amikor a jövő év elején már kiutalják az első pénzeket.

Independent

A lap azt írja az Index kapcsán, hogy szomorú képet nyújt a média sokszínűsége Közép-Európában és a Balkánon, ahol egy csoport feljövőben lévő jobboldali jóformán hadat üzent a független tájékoztatásnak. Az Orbán Viktor fényképével ékesített összefoglaló Magyarországgal kapcsolatban rámutat: az egyik utolsó önálló szerkesztőség tart afelé, hogy belőle is kormányzati szócső legyen. De hát az orgánum áldozatul esett a miniszterelnök szélsőjobbos, tekintélyelvű rezsimjének. A Human Rights Watch szerint a főszerkesztő menesztésről ordít, hogy politikai beavatkozás történt. A munkatársak felmondtak, a kormányfő győzött. Az Indexet csupán három hónappal azután lövik ki, hogy Orbán egyik vazallusa 50 %-os részesedést szerzett a reklámbevételeket kezelő Indamédiában. De az eset korántsem egyedi. Megint csak a Human Rights Watch azt közölte, hogy az állami rádiótól és tévétől 10 év alatt több mint 1600 embert bocsátottak el, köztük olyanokat, akik nem voltak hajlandók visszabüfögni a kormányzati propagandát. A sajtó szempontjából azonban nem jó a helyzet a lengyeleknél, a bolgároknál és a románoknál sem. Mind a négy ország tagja az EU-nak, amely a szólásszabadságot hirdeti, ám egyik vétkes politikus sem kényszerült diplomáciai vagy gazdasági következményekkel szembenézni tettéért. Nem csoda, hogy továbbra is nyomulnak.

Die Welt

A konzervatív lap „Sajtószabadság – a magyar médiaháború” címmel ír arról, hogy Orbán Viktor alatt egyre több független orgánum kerül nyomás alá. Most éppen az Index főszerkesztőjének kellett távoznia, és ezért a bírálók a kormányt teszik felelőssé. A menetrend elvben ez esetben is az, hogy egy hatalom közeli üzletember bevásárolja magát a legnépszerűbb portálhoz, majd szépen új vágányra állítja azt. Meneszti a szakmai vezetőt, akivel együtt veszi a kalapját a munkatársak jó része is. Úgy hogy a vége nem ritkán az: a szerkesztőség a hivatalos mondandót szajkózza. Így volt ez annak idején az Origónál is, most pedig az Index van soron. Azt még nem lehet megmondani, milyen irányban módosul annak irányvonala, de a jelzések arra utalnak, hogy barátságosabb lesz a kormányzathoz. Ugyanakkor más, önálló szerkesztőségekben gyászos a hangulat. Veszélyben van a magyar média függetlensége. A Nemzetközi Sajtó Intézet úgy ítéli meg, hogy az EU-n belül példátlan szintet ért el a tömegtájékoztatás központi ellenőrzése. A Fidesz az utóbbi 10 évben módszeresen szűkíti a média sokszínűségét és a sajtószabadságot. Megszűnt a Népszabadság a Magyar Nemzet és a Heti Válasz, mert megjelentetésük állítólag gazdaságtalan volt. Ám az ellenoldal abból indul ki, hogy a szálakat Orbán mozgatta, de bizonyítani a mai napig nem sikerült ezt a tételt. Az Origónál a nagy átalakulást Vaszily Miklós vezényelte le, aki most az Indexnél ügyködik. A portál gazdái bizonyosan megpróbálják bizonyítani: bizonyos szinten továbbra megmaradt a függetlenség, csak éppen a hang nem lesz olyan kemény, sőt, egyre puhább, ahogy közelednek az országgyűlési választások. Merthogy a site szerepet játszhatott tavaly ősszel az ellenzék egyértelmű sikerében az önkormányzati választásokon. Napokon keresztül taglalta ugyanis Borkai Zsolt szexbotrányát. 

Politico

Mossa kezeit a Fidesz az Index ügyében. A brüsszeli portál megszerezte azt a levelet, amelyet a magyar párt strasbourgi csoportja küldött a többi néppárti képviselőnek (ahogy ezt a Népszava már korábban megírta a dokumentum birtokában), és amely azt tartalmazza, hogy az Orbán-kormány nem kívánja kommentálni a főszerkesztő eltávolítását, majd a szerkesztők nagy többségének felmondását. Hangoztatja továbbá, hogy a cégek szabadon működnek, döntéseiket saját elhatározásból hozzák. Itt pedig éppen arról van szó, hogy üzleti szempontok érvényesülnek egy magáncégnél. Hogy politikai beavatkozás történt volna? – teszi fel a kérdést a cikk, amire a Fidesz válasza az, hogy ezek csupán megalapozatlan vádak. Arra azonban mindenképpen elegendőek, hogy a párt közzétegyen egy védekező pamfletet. Mellesleg amikor az Index újságírói bejelentették távozásukat, készült egy kép Vaszily Miklósról, amint éppen együtt ebédelt egy menő budapesti étteremben Schmitt Máriával, Orbán bizalmasával. A félelmek a portál jövője kapcsán azután erősödtek fel, hogy az üzletember befolyást szerzett a site anyagi viszonyait illetően.
Szerző