Több európai ország számára bátorítást adhat, hogy az Európai Bizottság nem tanúsít kellő keménységet azon államokkal – s itt most elsősorban Magyarországra gondolhatunk – szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot. Ezért mind több uniós tagállamban követhetik a magyar példát. Igaz, ez azért máshol nehézségekbe ütközik, mivel az adott kormány nem rendelkezik kétharmados többséggel, s a demokratikus intézményrendszer még hatékonyabban működik.
Európában is példaértékű a szlovén közszolgálati média kiegyensúlyozottsága. Orbán Viktor nagy híve és követője, a márciusban már harmadszor a kormányfői bársonyszékbe került Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke azonban forrásmegvonásokkal próbálja meg térdre kényszeríteni a közmédiát. Nagy álma, hogy a magyarhoz hasonló médiatérképet alakítson ki. Ennek első lépése volt, hogy a Nova24 tévét felvásárolta egy Fidesz-közeli cég, ezt pedig a több csatornával rendelkező Planet TV-nek a magyar TV2 csoport általi megszerzése követett. A közmédia úgynevezett reformja az újabb lépés, amit az is jelez, hogy az utóbbi hetekben Jansa Twitter-üzeneteiben nyílt támadást indított a közszolgálati televízió vezetői ellen. Egyebek mellett azt állítja, azokat a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket a hatalom korrupciója és a hatalommal való visszaélése miatt hívtak életre, részben az RTV Slovenija szervezte. A bécsi központú, a média szabadságával foglalkozó szervezet, az IPI szerint Jansa „ellenséges közeget teremtett” az újságírókkal szemben.
A kormány által tervezett, úgynevezett médiareform a közmédiát és az állami hírügynökséget, az STA-t érinti. Jansa tervei azért sem meglepőek, mert az SDS szavazóit már évek óta arra serkentette, bojkottálják az üzemben tartási díj kifizetését. A törvény tervezetét Vasko Simoniti kultuszminiszter készítette, aki szintén Jansa pártjának tagja. Elképzelései óriási felháborodást keltettek a demokráciáért aggódók körében. A minisztérium öt nap alatt akarta keresztülvinni a parlamentben a jogszabály elfogadtatását. Végül a nagy nyomásra a vitát kénytelen volt szeptemberig kiterjeszteni, erről állapodtak meg a koalíciós partnerek.
Ami a kabinet elképzeléseit illeti, az RTV elveszítené az előfizetési díj nyolc százalékát, valamint az adóállomásokért kapott bérleti díjat. Ez összesen 13 millió euró kiesést jelent a közszolgálati médium számára. A törvényjavaslat értelmében az RTV az összeget további reklámokból pótolhatja, ami a kabinet szerint 10 millió eurós bevételt jelentene. Igor Kadunc, a közszolgálati televízió főigazgatója szerint azonban ez a kieső összeg töredékét sem fedezné, s a tervezet súlyos tévedéseket tartalmaz. Számításaik szerint a hirdetésekből legfeljebb kétmillió euró folyhat be. Az előfizetési díj kiesése is nagyobb veszteséget jelent az RTV Slovenija számára, mint azt a törvény megalkotói „kiokoskodták”. Úgy vélik, hogy az adóállomásokból származó díj kiesése 8,9 millió eurós veszteséget jelent számukra. A nehézségeket tetézi, hogy a normális működéshez már most hiányzik nyolcmillió euró. „Ennyit arról, hogy a médiatörvénynek kis pénzügyi következményei lennének, amint ezt Vasko Simoniti állította” – jelentette ki a közmédiában Igor Kadunc.
A tervezet értelmében az állami hírügynökséget, az STA-t részvénytársasággá alakítanák át, így ugyanazok a szabályok vonatkoznának rá, mint bármilyen cégre. A jelenlegi szabályozás értelmében a felügyelő bizottság öt tagjából négyet a parlament abszolút többséggel választhat meg, a tervezet szerint viszont a tagokat a kormány közvetlenül nevezhetné ki, amivel jelentősen befolyásolná a függetlenségét. A tervezet kidolgozásába nem vontak be médiaszakértőket, és komolyabb elemzés sem előzte meg a munkát, ami arra utal: kizárólag a közmédia és az állami hírügynökség politikai befolyásolása a cél. Petra Lesjak Tusek, a Szlovén Újságírószövetség (DNS) elnöke szerint pénzügyileg akarják destabilizálni a közmédiát.
Csehországban ugyan nem ennyire vészes a helyzet, s a cseh közszolgálati média a szlovénhez hasonlóan igen jó hírnévnek örvend pártatlansága miatt, az ellenzék attól tart, hogy ez negatív irányba változhat. Még májusban három, a kormányzathoz köthető személyt neveztek ki a cseh televízió ellenőrző szervébe, a Tanácsba. Tudni kell, hogy Andrej Babis miniszterelnök pártja, az ANO kisebbségben kormányoz a szociáldemokratákkal, e két pártot kívülről támogatják a kommunisták. Ám sokszor együtt szavaz velük Tomio Okamura jobboldali populista pártja, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD).
Májusban az ANO, a CSSD és a KSCM mellett a szélsőjobb, illetve a függetlenek padsorában ülő ifjabb Václav Klaus, az egykori köztársasági elnök fia szavazataival fogadta el a parlament, hogy a közgazdász Hana Lipovská (az idősebbik Václav Klaus kutatóintézetének volt tagja), a műsorvezető Lubomír Vesely, valamint az újságíró Pavel Matocha foglalhatják el a Tanács megüresedett helyeit, amit az ellenzék nagy része úgy értékelt, hogy veszélybe került a sajtószabadság, illetve a közmédia objektivitása. E pártok szerint sokkal alkalmasabb személyek helyett kerültek a pozícióba, vagyis a kiválasztásnál nem a szakmaiság volt az első számú szempont. A Kalózpárt parlamenti képviselője, Tomás Martínek szerint a hatalomban lévő pártoknak nem tetszik, hogy a tévé vezérigazgatója, Petr Dvorák nem enged beleszólást a pártoknak a köztévé ügyeibe. Martínek a Respekt című lapban utalt arra, hogy a köztelevízióban több olyan oknyomozó riport is látható volt, amelyek lerántották a leplet Andrej Babisról, s arról, hogyan él vissza hatalmával. „Az új Tanács pedig az igazgatóról is dönthet” – tette hozzá a kalózpárti képviselő.
A köztévét irányító Petr Dvorák mandátuma 2023 közepén jár le, utódát szintén hat évre választják meg. Egyelőre elvben nem áll fenn annak a közvetlen veszélye, hogy a hatalomban lévő pártok közvetlenül befolyásolják a CT-t, de néhány év múlva változhat a helyzet. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Dvorákot visszahívják majd, ehhez azonban a Tanács 15 tagjából 10 szavazatra lenne szükség és azt is bizonyítani kellene, hogy a CT igazgatója megsértette a törvényeket és vétett a köztelevízió etikai kódexe ellen.
Szakértők szerint a következő hónapokban dőlhet el, hogy mekkora veszélyben van a cseh köztévé függetlensége. Az aggodalom azonban nem alaptalan, az egyik új tanácsi tag, Hana Lipovská tavaly úgy foglalt állást, nem is érti, hogy mi szükség van a közmédiára.
Ami Prágában még a jövő zenéje, Varsóban már valóság, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a közmédiát 2015-ös hatalomra kerülése után saját propagandaeszközévé silányította. A köztévé, a TVP a júliusi elnökválasztási kampányban rendre rossz színben tüntette fel a hivatalban lévő, s a voksolást szűk többséggel nyerő Andrzej Duda ellenfelét, Rafal Trzaskowskit.
A kampányban Duda folyamatosan ostorozta a külföldi médiát, s míg Trzaskowski a köztévében nem volt hajlandó kiállni vitára a hivatalban lévő elnökkel annak elképesztő elfogultsága miatt, Duda a TVN24-ben nem volt hajlandó erre. Duda győzelme után a főideológus, Jaroslaw Kaczynski pártjának egyre több képviselője követeli a médiumok „lengyelesítését”, ami nem sok jót ígér. Első körben a Discovery csoporthoz tartozó TVN államosításával kezdhetik, amire már a járvány előtt is tettek kísérletet.
A PiS hatalomra kerülése óta az állami vállalatok visszavonták hirdetéseiket a kormánnyal szemben kritikus médiumokból, ehelyett azokban hirdetnek, amelyek az ellenzéket támadják. A Polsat TV tulajdonosa 2018-ban kiegyezett a hatalommal – ez de facto a szerkesztői függetlenség feladását jelenti – súlyos pénzügyi következményektől tartva.
A kormány illetékesei a TVN24 mellett a legnépszerűbb lengyel napilapot, a Gazeta Wyborczát ostorozzák szüntelenül.
A járvány, mint szinte minden más államban, átalakította a médiafogyasztási szokásokat. Márciusban a vezető lengyel hírportálok olvasottsága 57,4 százalékkal emelkedett, a napilapok eladott példányszáma viszont 15,5 százalékkal, a hetilapoké pedig 12 százalékkal csökkent. Márciusban a Wprost beszüntette a nyomtatott hetilap kiadását. Sok hirdető vonta vissza reklámjait azért, hogy ne szerepeljenek a járvány miatti rossz hírekben.
