Itt a megújulóalapú energia-önellátás

Publikálás dátuma
2020.07.29. 09:39

Fotó: Shutterstock
Belátható időn belül a hazai települések 95 százaléka képes lesz ellátni saját magát árammal - állapítja meg a KSH tanulmánya. Az Orbán-kabinet ugyanakkor leginkább változatlanul a nagyerőművi beruházásokat erőlteti.
A közeljövőben a háztartási méretű, illetve 500 kilowatt (kW) alatti, szinte kizárólag megújulóenergia-alapú, helyi kiserőművek nagy biztonsággal képesek lesznek fedezni a 10 ezer fősnél kisebb lélekszámú magyarországi települések teljes éves villamosenergia-igényét - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal által a napokban közzétett tanulmány. Ez a magyar településállomány 95 százaléka, ami a nagyobb települések felé irányuló energiaátadással tovább növelhető - írja A megújuló forrásból származó villamos energia önellátási és exportlehetőségei a magyarországi településeken című dolgozatában a Debreceni Egyetem műszaki karának docense, Kulcsár Balázs. Az anyag a közműhivataltól származó 2017-es erőművi adatok alapján megállapítja: a 3155 hazai településből már három éve 30-ról volt elmondható, hogy e két kis méretű erőműfajta segítségével legalább száz százalékban képesnek voltak ellátni saját háztartásaikat. A két erőműméretet egy kalap alá véve, saját igényeit a legnagyobb, közel hatszorosan meghaladó mértékben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sóstófalva termel áramot. Az érintett községek négyötöde ezer fő alatti, ötöde egy-kétezer fős. Eme települések ugyanakkor további 29 környező helység igényeit is képesek száz százalékban kielégíteni. Erre példaként a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsótelkes, Galvács, Kupa és Gibárt "energiaexport"-lehetőségeit részletezik. Kisebb-nagyobb mértékben további több mint ezer hazai település ellátásában vesz részt a kis méretű, helyi energiatermelés.  A tanulmány az önellátás előtti akadályok közé sorolja a forráshiányt, a közösségi tulajdon és a társadalmi együttműködés hiányát, az előretekintő gondolkodás alacsony szintjét, a szabályozási környezet, az energiatárolás és -elosztás technológiai kérdéseit és a politikai akaratot. Mindezek kapcsán megjegyzendő: bár a kormány energiastratégiájában is szerepel a helyi önellátás ösztönzése, fő csapásirányként mégis csak az egész ország vagy nagy térségek ellátására képes nagyerőműveket terveznek, ráadásul túlnyomórészt közpénzből. 2017 óta ugyanakkor még nagyobb méreteket öltött a helyi kiserőművek telepítése. 

Kiserőművek

Háztartási méretű kiserőműből 2017-ben közel 30 ezret tartottak nyilván, 241 megawattos (MW) teljesítőképességgel. 99,41 százalékuk napelemmel üzemelt. Az egy kategóriával nagyobb, de 500 kW alatti, jellemzően már vállalkozások üzemeltette kiserőművek 78 százalékban a nap, 14 százalékban a biogáz, 4 százalékban a víz, 3 százalékban pedig (a nem megújuló) földgáz energiáját alakították át árammá, de megjelenik a források között a biomassza, termálmetán, a benzin és a gázolaj is.

Kulcsár Balázs A helyi kiserőművek a 10 ezer fősnél kisebb települések éves villamosenergia-igényét fedezhetik

Szerző

347,20 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.07.29. 08:02
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi piacon szerda reggel a kedd esti szintekhez képest.
Reggel hét órakor az euró ra erősödött a kedd esti 347,12 forintról.
A svájci frank árfolyama 322,75 forintról 322,64 forintra csökkent, ugyanakkor a dolláré 295,91 forintról 296,05 forintra emelkedett.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1732 dollárt, szerda reggel 1,1727 dollárt ér.
Szerző

Majdnem kivégezte a járvány a teherautók és buszok piacát

Publikálás dátuma
2020.07.29. 07:51

Fotó: Népszava
Az ősz egy erős időszak lehetne a fuvarozó cégek életében, csakhogy épp akkora várják a második hullámot.
Összeomlott az értékesítés a nagyhaszonjárművek piacán a koronavírus-járvány következményeként, a forgalomba helyezések a január-májusi időszakban 60 százalékkal estek vissza Magyarországon az előző év azonos időszakához képest - írja szerdai számában a Világgazdaság a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elemzését idézve. Az MGE szakértői szerint az idén a tavalyi eredmény felét tudja teljesíteni a szegmens. A 16 tonna feletti nagy haszonjárművek értékesítésében a magyar piacon 2018 volt a csúcsidőszak, amikor az éves forgalomba helyezések száma meghaladta az 5400-at. Erős év volt 2019 is, de a sofőrhiány és a fuvardíjak csökkenése hatással volt az új járművek vásárlására - emlékeztet a lap. Az idei évet lendülettel kezdte a piac, és a járványhelyzetig jókora volt a beruházási kedv. Március közepén azonban az új járművek megrendelésére szóló igények egyik napról a másikra elapadtak. A járvány következtében májusban 80 százalékkal esett vissza a piac, és a vártnál gyengébb lett a június is: a tavalyi év azonos időszakához képest 70 százalékos a visszaesés. A járványhelyzet miatt a nagyhaszonjármű-gyártók zöme az ellátói láncok akadozása miatt bezárt, április közepétől május végéig álltak a gyárak Európában. Illés Dávid, az MGE elnökségi tagja rámutatott: még mindig nagy a bizonytalanság, és a fuvarozók is óvatosabbak. A nyári karbantartási leállások miatt szeptemberben szokott újra elindulni a piac, ám az idén várhatóan az ősz sem lesz erős - tette hozzá. Megjegyezte: a korábban problémát okozó sofőrhiány ugyanakkor eltűnt, mivel a járműflották 30 százaléka parkolópályára kényszerült a járvány miatt. Az egyesület elemzése szerint a buszok esetében szintén nagy a visszaesés, mivel a turistabuszokat üzemeltető cégek teljesen leálltak, és a korábban megrendelt járműveket sem veszik át a gyártóktól. A piac élénkülését csak 2021. február-március környékére prognosztizálják. A helyi-helyközi járművek értékesítésében a járvány nem okozott olyan mértékű visszaesést, mint a turistakategóriában. Az üzemeltetők, elsősorban az állami, önkormányzati tulajdonban lévő cégek átveszik a járműveket, és csak kisebb csúszások fordulnak elő. Az új autóbuszok piaca 95 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban van.
Szerző