Mundruczó Kornél: Ez volt az első filmtervem, amivel kirúgtak

Itthon nem készíthette el Mundruczó Kornél új alkotását, amely angol nyelvű filmként versenyez a 77. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.

A Fehér isten nemzetközi fesztiválsikerei és amerikai moziforgalmazása után magától értetődő lett volna, ha angol nyelvű filmet készít.

Valóban a Fehér isten hozta meg az áttörést, igaz, már a Delta után is voltak megkeresések. A piac cinikus és effektív egyszerre: ha elérsz bizonyos sikert, akkor megkeresnek ügynökségek, hogy megpróbáljanak téged eladni, hogy azzal ők is keressenek rajtad. A Fehér isten után mondtam igent, mert akkor kiemelkedő eufóriát éreztem a film körül.

Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy a Deeper című produkció lesz az első angol nyelvű filmje Bradley Cooperrel a főszerepben. Ám a sztár végül kiszállt, hogy megrendezze a Csillag születik-et Lady Gagával.

Ez összetett dolog. A Deepert elkaszálta a metoo, kiderült, hogy a forgatókönyvírónak voltak zaklatási esetei, ami miatt a sztároknak vállalhatatlan lett ez a produkció. Annyira féltették a renoméjukat, hogy nem ment tovább a film. De természetesen azért is szállt ki Bradley, hogy levezényelhesse a Csillag születik pótforgatását. Nagyon sok időt vesztettem, de beleláttam Hollywood sötétebb bugyraiba, ami számomra végül egy összeomlott filmet jelentett. A Deeperből Bradley Cooper hat héttel a budapesti forgatási munkálatok indulása előtt szállt ki, nekem csaknem két év munkám feküdt benne. Ez a helyzet juttatott el a Pieces of a Womanhez, illetve annak belátásához, hogy nekem mire van szükségem. Kellett ehhez a Deeper összeomlása, melyet ma már nem feltétlenül negatív esetként könyvelek el, elvégre Hollywoodban ez egy átlagos történet.

Mármint, hogy egy sztár bármikor kiszállhat?

A hollywoodi sztárok azt tesznek, amit csak akarnak. Egy A-kategóriás sztár akkora érték, amit mi el sem tudunk képzelni. Az MGM stúdió, amely a Deepert finanszírozta, öt-hatmillió dollárt veszített. Komoly jogosítványok vannak mind a sztároknál mind az ügynökeiknél. Nem szabad velük ujjat húzni, ezen pedig meglepődni sem érdemes. Pláne nem egy rendezőnek, aki a hollywoodi stúdiórendszerben nagyon pici szereplő. Amit én levontam konzekvenciaként: olyan projektben szeretnék dolgozni, amit én (vagy legalább én is) kontrollálok.

Illetve megszabadult attól a klisétől, hogy sikeres európai rendezőként egy hollywoodi zsánerfilmmel folytassa a pályafutását, ami többnyire nem szokott jól elsülni. Sőt.

Azért a Deeper is egy elég őrült forgatókönyv volt..., egyszóval, ez a kockázat talán nem állt fenn. Nagyon tucat műfaji filmet talán nem is tudnék készíteni. A Deeperben az volt az izgalmas, hogy kétszer két négyzetméteren játszódott volna, két kis ablakkal a háttérben. Az elképesztően szűk teret kihívásnak éltem meg, nem pedig önmagam elárulásának. De a kérdéshez visszatérve: természetesen rengeteg rendezőgyilkos tucat-zsáner forgatókönyv fordult meg nálam. Már a szkript szintjén meg lehet ítélni, hogy mi a maximum, amit ki lehet valamiből hozni, és ha ez el sem éri az ingerküszöbödet, érdemes visszautasítani az ajánlatot. Az elmúlt két évben nagyságrendileg kétszáz nemet és két igent mondtam. És közben beláttam, hogy ugyanazzal az ethosszal kell dolgoznom külföldi piacon, mint amivel itthon huszonöt éve teszem.

Ez nagyon keveseknek adatik meg.

Így igaz. A kinti finanszírozás sokkal nehezebb, mint hazai környezetben, egészen addig, míg egy produkció zöld jelzést nem kap, mert utána akár másnap forgathatsz. Ha Európában pályázok, valójában teljesen mindegy, kik játszanak majd a filmben. A témaválasztás vagy a forgatókönyv számít. Ha jól pályázol, másfél év múlva optimális esetben forgatni is tudsz. De a forgatás is nagyban különbözik. A Pieces of a Woman előkészítése például öt hétig tartott, itthon ez tíz-tizenkét hét lett volna. A tervezett harmincegy nap helyett huszonkilenc nap alatt forgattuk le, azt lehet mondani, hogy nagyon gyors tempóban dolgoztunk. Bárhonnan is nézzük, Amerikában a színész számít a legtöbbet. A Pieces of a Woman castingja megbízható és szexi, amely a főszereplő Vanessa Kirby köré épül. Ő olyan szenvedélyesen szerette a forgatókönyvet, hogy ideutazott Budapestre és személyesen közölte, hogy ő akarja eljátszani a főszerepet.

Shia LaBeouf remek színész, ám az a hír járja róla, hogy kicsit őrült.

Vagyok annyira szerencsés, hogy a Fehér isten miatt ő akart velem dolgozni. Hálás vagyok neki, hogy jött a filmbe, ráadásul nem is a közvetlen főszerepre. Tényleg nem könnyű vele dolgozni, mert klasszikus method actor (módszer szerinti színjátszó – a szerk.). Sokszor nem tudod, hogy épp karakterben, vagy esetleg saját őrült pillanatában van-e, ahogyan azt sem, miképpen reagál majd, ha hozzá szólsz. Mindazonáltal a végeredmény nagyon meggyőző. Shia borzalmasan erős színész, nincs egy hiteltelen pillanata. Ezzel a szereppel talán ő is jól jár, mivel talán artikuláltabb, vizuálisan magasabb szintű produkciót hoztunk létre, mint amilyenekben korábban szerepelt. Érthetőbben: úgy vélem, hogy legalább olyan jó a teljes film, mint az ő alakítása.

Az Oscar-díjas Ellen Burstyn is remek választásnak tűnik.

Wéber Kata érdeme, aki rajong az Alice már nem lakik ott című filmjéért és eszébe jutott. Nekem nagyon természetes folyamat volt a vele való munka, csodálatos színésznő. Még a régi iskola, fontos számára a rendező. Nagyon szeretek idős emberekkel lenni és dolgozni. A Monori Lili és a Bíró Yvette nekem két hasonlóan anyanyelvi találkozás volt, mint most Ellen Burstyn.

A Pieces of a Woman eredetileg magyar filmterv volt?

Ezt így nem mondanám. A Deeper után Kata elkezdett egy jegyzetfüzetbe töredékeket írni, egy lány és az anyja beszélgetéseit, az ő személyes történetét. Annyira szép és elképesztően érzékeny dialógusok voltak, hogy biztos voltam benne, ez lesz a következő filmem. Beadtam a Filmalaphoz, és ez volt az első filmtervem, amivel kirúgtak. Ezután lett ebből a TR Warszawa színházban egy lengyel színdarab, amely az évad előadása és drámája lett, Kata is számos írói elismerést kapott érte. A Deeper egyik producere, Kevin Turret anyagot keresett, így elküldtük neki a színdarab angol szövegét. Tetszett neki, és innentől kezdve felgyorsult minden.

A neve mellett most már szinte csak külföldi jövőbeli projekteket látok. Ez tudatos?

Mit mondjak. A Pieces of a Womant szerettem volna itthon elkészíteni. Visszautasítottak. Nagyon új élmény volt, hogy valamit nem csinálhatok meg, soha nem éreztem korábban ezt a nyomást. Én akkor is biztos voltam, hogy ez egy rossz döntés eredménye, mert éreztem, hogy egy erős anyagról van szó. Az, hogy végül egy amerikai filmként futja ki magát, abban benne van az elutasítás és a Deeper összeomlása egyaránt. Nagyon sok szenvedély és hit kell, hogy egy alkotó kitartson egy agyag mellett. De semmilyen tüske nincs bennem. Nagyon szeretnék a jövőben is magyar filmet készíteni, még akkor is, ha néha zavarba jövök azzal kapcsolatosan, hogy mivel is érdemes vagy kell pályázni. Egy rendezőnek okosnak kell lennie, mert az elutasítások egy idő után minimalizálnak.

Amikor Alberto Barbera művészeti igazgató bejelentette a velencei versenyprogramot, annyit árult el a Pieces of a Womanról, hogy inkább nem mond róla semmit, nehogy lelője a filmet. Van benne egy hitchcocki fordulat?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a film cselekményében annyira apró, hogy ha elárulom, miről szól, akkor már másképp izgulsz rajta, mint ahogy érdemes lenne. Nagyon jó volt arra a szintre visszamenni, amikor azzal kísérletezel, hogy egy színész mit tud kezdeni egy szereppel. A magyar filmtörténetben is kevés ilyen van: mint például a Makk Károly rendezte Szerelem. Kevés színésszel, mély érzelmekkel teli történet, ami szerencsés esetben nagyon nagyra nyílhat.

Eddig mindig Cannes-ban szerepelt. Ha nincs a COVID-19 járvány, akkor oda nevezi Velence helyett?

Ez azért is nehéz kérdés, mert ez a film február elején még forgott, de Montreálból már maszkban jöttünk haza. Májusig nagyon nehéz lett volna elkészülni, aztán el is maradt a fesztivál, a producerek számára a kínált Cannes 2020 label pedig nem volt elég hízelgő. Így Velencében leszünk, nekem ez tényleg teljesen új élmény lesz.

A versenyprogram elég erős, nagy rendezőkkel teli a mezőny.

Bátor és minőségi válogatás, ami nagyon régen volt Velencében, mivel az utóbbi években az amerikai filmek uralták a fesztivált és ezzel a hely talán a gyökereit is elvesztette egy kissé. A koronavírus azonban jelentős pozícióba helyezte Velencét. Egyrészt nagyon sok fesztivál elmaradt, vagy online tartják meg őket, ami köztudottan a film halála. Velence tehát most nagy merítésből válogathatott, a szelekció alapján ezt bátran meg is tették.

Mikor tudta meg, hogy bekerült?

Mi nagyon későn neveztünk, amikor már ismert volt, hogy a program nagy része kész, és csak négy üres hely volt. Aztán egy héttel ezelőtt telefonáltak, hogy a producereknek huszonnégy órájuk van arra, hogy döntsenek. Remélem jól döntöttek, mert senki sem tudja mi lesz a Sundance-szel és a többi jövőbeli fesztivállal.