Előfizetés

Puskás Öcsi a lobogón és a musicalszínpadon

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.08.21. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A sötét, rettenetes ötvenes évek, hősök és gyűlölt ellenségek jelennek meg a Puskás a musical című előadásban, amelyet végül az augusztus 20-i ünnepre időzítettek az Erkelbe.
Győzni kell az életünk árán / Bármi vár, itt nincs aki fél (hej, hej)/ Magyarország a góljaink szárnyán / Harcba száll a győzelemért – éneklik az Aranycsapat tagjai az Erkel Színházban a Puskás a musical című előadás főpróbáján. A szerzők „ Juhász – Szente –Galambos” valószínűleg nem indulónak szánták a dalt, mégis a színpadon pillanatok alatt az lesz belőle, és a hangsúly kedvéért többször is elhangzik. Azt hiszem, nem lehet és nem érdemes vitát nyitni arról, hogy a mostani hatalomban lévők számára, főként aki vezeti az országot, igencsak tetsző ötlet egy Puskás-musical. Lehet érte jó pontot kapni, sőt állami és szponzori támogatást is bőven. Nem beszélve a bevételről, hiszen lehet vinni vidékre, sportcsarnokokba, vagy akár stadionokba. Igaz, ha beütjük az internet keresőbe, hogy Puskás-musical, akkor Böhm György rendező neve is megjelenik, aki korábban beszélt egy hasonló tervről. A történet azonban úgy alakult, hogy Szabó László producer a már előbb jelzett Juhász Levente zeneszerzővel, Galambos Attila szövegíróval, illetve Szente Vajk rendezővel, aki szerzőként is jegyzi a művet, kezdett el dolgozni a Puskás-musicalen. A nyilatkozatok szerint szabadtérre tervezték, de a járványhelyzet miatt végül úgy döntöttek, hogy legyen augusztus 20-án az előbemutató. (A kormány előzőleg azt kommunikálta, hogy nem lesz semmilyen felhajtás, na persze egy színházi premier nem is számít annak, ráadásul egy magánprodukcióról van szó, amelyre az alkotók közül ketten, Szabó László és Szente Vajk, egy új projektcéget hoztak létre.) A Puskás Ferencről és az Aranycsapatról szóló művel nem akartak tovább várni, ráadásul épp hetvenöt éve, 1945. augusztus 20-án szerepelt először a válogatottban a musical címében feltüntetett futball-legenda. Amíg gyűltek a nézők az Erkel széksoraiba addig szorgalmasan gyakoroltak, játszadoztak a futballisták a színpadon egy lábteniszasztalon (teqball). Mi más lenne persze, mint egy magyar találmány. Aztán nagy lendülettel elkezdődött a musical. Rákay Tamás és Kovács Yvette Alida tervezők igyekeztek látványos teret, illetve jelmezeket tervezni, dominál a nemzeti szín, a vetített kulissza és sok minden, amit az Erkelben, gondolom, rövid idő alatt meg lehetett oldani. Dinamikus, olykor dallamos Juhász Levente zenéje és kifejezetten domináns és hatásos Túri Lajos Péter koreográfiája. Nagy a felelőssége Galambos Attila szövegírónak. Sok mindent lehetett volna kezdeni egy Puskás Ferenc életéről szóló művel. Ez a történet azonban nem árnyal, nem tesz még kísérletet sem arra, hogy mélyebb összefüggéseket kutasson. Itt bizony vannak a hősök, elsősorban persze Puskás, akik semmi mást nem akarnak csak futballozni és vannak a gaz kommunisták, akik egy ideig használják ezt a szándékot, de később amikor már úgy alakul például a vesztes világbajnoki döntő után elkezdik módszeresen kinyírni korábbi kedvenceiket. Igyekeznek velük elvitetni a balhét. Aztán valaki ezt kibírja, sok áldozat árán képes máshol új életet kezdeni, mint például Puskás, más viszont itthon szenvedi meg az eseményeket, vagy egyszerűen eltűnik a süllyesztőben. A legfőbb probléma, hogy a képlet rendkívül leegyszerűsített, léteznek a hőseink és a gyűlölt ellenségeink. Nincs más alternatíva. Mintha ez a narratíva ma is nagyon ismerős lenne. Arról nem beszélve, hogy elképzelhető, ma is vannak fiatalok, akik egyszerűen csak színészek akarnak lenni, aztán jön az a fránya politika. Az előadás óriási apparátust mozgat. Sok táncos, gyerekszereplő, statiszta jelenik meg. A teljes Aranycsapatot eljátsszák. A címszerepben Veréb Tamás erőteljesen énekel, kitűnik Ember Márk, mint a verseket és a focit egyaránt kedvelő renitens Czibor Zoltán. Hálás a két negatív szerep. Farkas Mihály minisztert Nagy Sándor játssza, bátran karikírozva és kellően sátáni P. Szabó Szilveszter egy fiktív figuraként, Vörös elvtársként. Gubik Petra is egy fiktív szereplőt játszik: Klárát, aki plátóian szerelmes Puskásba, teszi ezt úgy, hogy az egyik jelenetben szinte felrobbantja az Erkelt. Puskás Öcsi, a hősünk pedig miért éppen a magánéletben botlana meg… Az előadás végén néhány percben megjelenik újra az Aranycsapat, archív fotókkal is, Novotny Zoltán hangján pedig mindenkihez egy kis történet. Dicső és szétroncsolt életek, korai halálokkal. Ez a néhány perc tényleg katartikus. Infó Juhász-Szente-Galambos Puskás a musical Rendező: Szente Vajk Előbemutató: Erkel Színház 

Átadták az idei Bujtor István-díjakat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.20. 21:13

Összesen 39 elismerést osztottak ki augusztus 20-án.
Átadták az idei Bujtor István-díjakat csütörtökön Balatonszemesen, ahol zajlik a XI. Bujtor István Filmfesztivál – jelentette be a Magyar Versmondók Egyesülete szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Összesen 39 díjat osztottak ki augusztus 20-án. Díjazták a legjobb rendezést, a színészi játékokat, az operatőri és az utómunkát, a legjobb forgatókönyvet és magukat a filmeket is. A díjakat Bujtor Judit védnök, Janisch Attila zsűrielnök, Lutter Imre fesztiváligazgató és Takács Bence műsorvezető adta át.  A Bujtor István-díjat a karanténfilmek közül Hász Áron és Honti Arián: Tinnitus című alkotása kapta, amely egy posztapokaliptikus világot ábrázol, ahol egy ismeretlen hang, Tinnitus elviselhetetlenné teszi a felszínen való életet. A dokumentumfilmek között Zurbó Dorottya (Éclipse Film) Könnyű leckék című alkotása lett a fődíjas. Játékfilm kategóriában két elsőfilmes alkotó nyert: Szeleczki Rozália a Rozgonyiné című, Arany János ismert balladájának humorral, drámaisággal, érzékiséggel telített izgalmas, mai történetté való adaptálásáért vehette át a Bujtor István-díjat. Füzes Dániel a Szokásjog című filmjéért kapta meg a Bujtor-díjat.   Az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjét, a Foglyokat a zsűri alkotói különdíjban részesítette, a különleges élethelyzetbe került lakóközösség egyes karaktereinek és a szituáció egészének drámai, de humorral átszőtt bemutatásáért. 
A Szokásjog című fődíjas filmben nyújtott női epizódszerepéért Fehér Annát színészi díjban részesítette a zsűri. Nagy Márk a Szokásjog, míg Mohai Tamás a Szajki Péter rendezte Most van most című film Tompos Kátya partnereként alakított főszerepéért vehette át a legjobb férfi színésznek járó díjat. A Rubens lány című Dér András-filmben finom humorral átszőtt, érzékeny, bevállalós alakításáért Bajor Lili kapta a legjobb női főszereplőnek járó díjat, míg a fődíjas Rozgonyinéban megjelenő összetett női címszerep érzékeny és hiteles megjelenítéséért Törőcsik Franciska vette át a legjobb női főszereplőnek járó kis szobrot.  A legjobb forgatókönyv minősítését két film kapta: Csoma Sándor Casting, illetve Bak Zsuzsanna és Szabó Szonja A Mentor című alkotása. A legjobb operatőrnek járó díjat ugyancsak a Casting című film tudhatja magáénak, amelyben Balázs István Balázs tette átélhetővé az ábrázolt szituációk és karakterek élethelyzetét. Rendezői díjat kapott Arany János versének ötletes adaptációjáért és a gyerekszereplőkkel való intenzív, hiteles és komplex munkájáért Rudolf Olivér, az Emma című film rendezője.  A dokumentumfilmek között a portré kategória szakmai díját Mohi Sándor kapta a Nekem közöm van a világhoz című filmjéért.  Az újonnan létrehozott karanténfilmes kategória szakmai díját kapta a Körémzárva című film, Papp Máté rendezésében, a Koronavírus küldetés, amely Vadócz Péter alkotása. A versfilmek között az erőteljes atmoszférikus saját szociofotók és Szilágyi Domokos versének hatásos összekapcsolásáért a Gőzmozdonyok végnapjai című film operatőri munkájáért kapott szakmai díjat– Tarján Iván.  A díjak átadását a zsűritagok közül Janisch Attila, Kalász József és Wiegmann Alfréd rendezők értékelték. A fesztiválon Hollywoodból érkezett filmes stáb, a FilmProCast szakemberei mutattak be új, filmes tervezésre alkalmas applikációt, a zsűri az alkotókkal folyamatosan konzultált, míg a nézők a filmbemutatók után közönségtalálkozók keretében vehettek részt pódiumbeszélgetéseken. A rangos Bujtor István-díj a fesztivál névadó rendezőjének Tamango nevű hajójának aranyozott, kicsinyített mása, amely Árvay Zolta képzőművész alkotása. Ezt, valamint a kétmillió forint értékű összdíjazást adták át ünnepélyes keretek között a vetítési helyszínen, a Latinovits Művelődési Házban.

Izrael magyar kultúrája

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.08.19. 15:26

Fotó: Drory Izraeli-Magyar Könyvtár
A kulturális kapcsolódás a nyelven keresztül kódolt, bárhol – bármikor, fogalmazott Nagy Gabi, az izraeli magyar portál, az ujkelet live, a Drory Izraeli-Magyar Könyvtár és az Izraeli-Magyar Filozófustársaság létrehozója, működtetője.
Egyre inkább magára marad Izrael magyar nyelvű kultúrája. Az izraeli közszolgálati rádió magyar adását és szerkesztőségét a politika darálta be, a közszolgálati média 2017. májusi „átszervezése” óta a magyar nyelvű portálok, az ujkelet live és az izraelinfo önfenntartó magánkezdeményezések éltetik a magyar nyelvet bárki számára, bármikor elérhetően. Az 1918-ban Kolozsváron alakult és 1940-ig az erdélyi magyar média meghatározó napilapja, az 1948-tól Izraelben újra megjelenő Új Kelet (1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után a magyar hatóságok felszámolták) ma már kéthavi kiadványként, Izrael egyetlen nyomtatott magyar újságjaként, ugyancsak magántulajdonként, támogatás nélkül küzd a fennmaradásért. A világhálót végigböngészve számtalan magyar nyelvű izraeli csoportra, formális és informális kulturális kezdeményezésre bukkanhat az érdeklődő. A kulturális rendezvények szervezésében a Drory Izraeli-Magyar Könyvtár, a Magyar-Izraeli Filozófus Társaság, illetve a Choma Csoport által létrehozott HaMOADON hagyományőrző klub a legaktívabb. A könyvtár és a filozófustársaság által szervezett események középpontjában a magyarországi és izraeli magyar nyelvű kultúra találkozása áll, magyarországi kulturális szereplők meghívása révén, a klub az Izraelben élő, magyar nyelvterületről származó zsidó közösség találkozásait szorgalmazza és küldetésének tartja „Izrael sokszínű kultúráján belül az elődeink által reánk hagyományozott zsidó és magyar kultúra ápolását”. A czfáti Magyar Múzeumban és a Drory Könyvtárban is olyan magyar kulturális értékek halmozódtak fel, amelyek állami segítség vagy egy mecénás nélkül könnyen a montreáli magyar könyvtár sorsára juthatnak. (A kanadai magyar könyvtárat 2019-ben számolták fel, több mint kétezer könyv került a kukákba). Igény van a magyar kultúrára, válaszolta megkeresésünkre Nagy Gabi, de sajnos az évek teltével egyre nehezebb magyar kulturális rendezvényeket összehozni. A tíz éve Izraelben élő Nagy mind az ujkelet live-ot, mind a Drory Magyar Könyvtárat önerőből hozta létre, saját lakásában, és önerőből működteti mindmáig. Bár arról, hogy hogyan, beszélgetésünk során hallgatott, de kis internetes kereséssel egy korábbi Librarius interjúból kiderült. „Miből finanszírozzátok mindezt? - Napi tíz-tizenkét órát dolgozom egy pénzügyi jellegű cégnél, relatíve jól keresek, és azt a bevételét próbálom a kulturális tevékenységünkbe beforgatni.”. Beszélgetésünk során elmondta, korábban pályázott magyar kormányzati támogatásra is, ám „ez a lehetőség jelenleg már nem működik”, izraeli magyar média vagy kulturális rendezvény a nagykövetség hatáskörén kívül nem támogatott.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának égisze alatt fut több olyan, a diaszpórát célzó támogatási program, amelybe a hétvégi magyar iskolák, a cserkészszövetségek és bármiféle magyar kulturális vagy hagyományőrző tevékenység támogatása helyet kap. Emellett létezik az emigráció kulturális értékeit mentő Mikes Kelemen Program, illetve a helyi kezdeményezéseket magyarországi ösztöndíjasok kiküldése révén segítő Körösi Csoma Sándor Program. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárhoz intézett kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk. „ A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága minden egyes, diaszpórában élő magyar közösségre kiemelt figyelmet fordít, ez alól az izraeli magyarság sem kivétel. A Kőrösi Csoma Sándor Program keretében a program 2013-as indulása óta ösztöndíjast biztosítunk az izraeli közösségnek, aki főleg az Efrajim Kishon Magyar Oktatási Központ hétvégi iskolájában tevékenykedik. A Nemzetpolitikai Államtitkárság által 2020 februárjában harmadik alkalommal megrendezett Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóján is részt vett az Oktatási Központ képviselője. Az Oktatási Központ a diaszpóra számára meghirdetett nyílt pályázati kiírásra ebben az évben is sikeres pályázatot nyújtott be éves működési költségeik biztosítása érdekében. A Történelmi Magyarországról Származók Szövetsége jeruzsálemi és Tel-Aviv-i szervezete minden évben kap meghívást a Magyar Diaszpóra Tanács ülésére és Jeruzsálemből minden évben érkezik is képviselő. A felsoroltakon kívül a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyedi támogatásban részesítette a Cfátban található Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumát is.” Arra a kérdésünkre, hogy az olyan független magyar kulturális kezdeményezések, mint a magyar könyvtár és annak rendezvényei részesülnek-e bármiféle magyar költségvetési támogatásban, nem kaptunk választ.