Előfizetés

Százezrek tüntettek Lukasenko rezsimje ellen Fehéroroszországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.23. 16:42
Tüntetők százezrei vonultak az utcára Minszkben és Fehéroroszország-szerte, hogy az elcsalt válaszások miatt tiltakozzanak, 2020.augusztus 23-án
Fotó: SERGEI GAPON / AFP or licensors
Tömegek vonulnak az utcákra Minszkben és más nagyvárosokban is, a fehérorosz elnök a hadsereg egységeit vezényelte ki.
A hatalom folyamatos megfélemlítése ellenére még az előző vasárnapinál is többen tüntettek Alekszandr Lukasenko rezsimje ellen Belaruszban. Csak Minszkben legalább 250 ezren vonultak utcára, többségében olyanok, akiket korábban nem érdekelt a politika - az igazságtalanság, az elnökválasztás nyilvánvaló elcsalása, a rendőrség brutális fellépése azonban őket is az utcára szólította. 
A minszki megmozduláson egy perces néma csenddel emlékeztek meg a terror áldozatairól. A rendőrség ugyan több helyütt figyelmeztette az embereket arra: nem engedélyezett megmozduláson vesznek részt, nem foglalkoztak a felszólítással. 
A tüntetőknek ugyanakkor már nem csak a rendőrökkel, hanem a hadsereg alakulataival is szembe kell nézniük: Viktor Khrenyin védelmi miniszter jelentős katonai erőket rendelt a minszki hősi emlékmű közelébe, hogy távol tartsa onnan a demonstrálókat. A Minszkbe érkező katonai konvojról, az emlékmű körül felsorakozó fegyveresekről a Tuty By televízió osztott meg felvételeket Facebook-oldalán.

A belügy szerint az eltűntek nyaralni mentek

Továbbra is több tucatnyi személyt eltűntként tartanak nyilván ,akiknek utóbbi két hét tüntetései alatt veszett nyomuk. A belügyi tárca azt közölte, hogy az eltűnt személyek vagy elhagyták az országot, vagy éppen nyaralnak - ennek a meglehetősen cinikus magyarázatnak azonban merőben ellentmond egy szombati fejlemény. Ekkor találták meg egy Minszk melletti erdőben a 28 éves Nyikita Krjutszu holttestét. A fiatal férfit utoljára egy augusztus 12-i tüntetésen látták: videofelvétel is mutatja, amint Krjutszu az egyik megmozduláson a függetlenség zászlaját lengette a rohamrendőrség előtt és azt énekelte: „Sokáig éljen, Belarusz”. 
A belarusz nyomozóhatóság állította, semmi köze a fiatalember halálának a megmozdulásokhoz. Mégis gyanús, hogy Krjutszu telefonjának jelét utoljára egy minszki kórház közelében észlelték, amitől - helyi újságírók beszámolója szerint - egy rendőrőrs sincs távol. A fiatal áldozat állítólag felakasztotta magát, élettársa azonban nem hisz az öngyilkosság verziójában. Mint a Népszava beszámolt róla, napok után, szintén egy erdőben találtak rá a volkoviszki hadtörténeti múzeum igazgatójaként dolgozó Konsztantyin Sziszmakov holttestére. A hatóságok ebben az esetben is öngyilkosságot emlegetnek, ám tudható, hogy egy helyi választási bizottság tagjaként is dolgozó Sziszmakov nem akarta hitelesíteni a választási jegyzőkönyvet - majd ugyanezen a napon váratlanul eltűnt. 

Lukasenko katonai agresszióra készül

Lukasenko célja nyilvánvalóan az, hogy fegyveres konfliktust csikarjon ki Litvániával, vagy Lengyelországgal, így érve el az orosz csapatok bevonulását. A Kreml múlt héten világossá tette: csak akkor nyújt katonai segítséget Minszknek, ha veszély fenyegetné az ország területi egységét. Lukasenko egyre többször emlegeti, hogy külföldi beavatkozás áldozatává válhat az állam. Szombaton a nyugati államokat azzal vádolta, Fehéroroszországban forradalmat akarnak kirobbantani, ezért a „legkeményebb intézkedések” bevezetésére van szükség. A fegyveres erőket harckészültségbe helyezte. Lukasenko szerint a veszély Lengyelország, illetve a NATO felől érkezik és Grodnót akarják elfoglalni, ahol szerinte már lengyel zászlót is kifüggesztettek. Belarusz nagy része 1569-1795 alatt volt lengyel fennhatóság alatt, ezután lett a cári birodalom része. A NATO tiltakozott a fehérorosz elnök kijelentései ellen. Lukasenko szintén Grodnóban Vlagyimir Karanyik volt egészségügyi minisztert nevezte ki a terület irányítójának, miután a helyi vezetés rövid időre engedett az ellenzék követeléseinek, a helyi állami televízió a hét elején élőben számolt be a tüntetésekről. A szabadság ugyan nem tartott sokáig, de a jelek szerint a fehérorosz elnök ezt a rövid ideig tartó kilengést sem bocsátotta meg. Lukasenko egyúttal felszólította a belügyminisztériumot és a hírhedt titkosszolgálatot, a KGB-t arra, gondoskodjanak a rend helyreállításáról. Azzal fenyegette a sztrájkban részt vevő vállalatokat, ha tovább folytatják a munkabeszüntetéseket, akkor hétfőn „zár kerül a kapujukra”. Egyúttal azt is állította, csak álhírek a rendőri túlkapásokról és a kínzásokról szóló információk. Más kérdés, hogy ezt felvételek sora bizonyítja. A Reuters Kreml közeli forrásai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök abból indul ki, hogy Lukasenko hatalmon marad Fehéroroszországban. Ez Moszkva érdekeinek is megfelel, hiszen egy meggyengült fehérorosz elnök könnyebben teljesíti Oroszország követeléseit, így a közös állam létrehozását. Oroszország többször kérte Minszket arra, hogy légibázist létesíthessen Fehéroroszország területén, amit Lukasenko eddig elutasított, ez azonban minden bizonnyal változni fog. Lukasenko magabiztosságát az magyarázhatja, hogy tisztában van azzal: az orosz adminisztráció mindig a fennálló rezsimet támogatja függetlenül attól, mennyire elfogadhatatlan az – értesült a Reuters. A tegnapi hatalmas tömeg egyértelműen azt mutatta: Lukasenko csak a fegyveres szervezetekre támaszkodhat, az emberek bizalmát elvesztette.

A balti államok élőlánccal fejezik ki szolidaritásukat

A három balti államban, Észtországban, Litvániában és Lettországban emberek alkottak élőláncot szolidaritásból a Szabadság Útja nevű fehérorosz tüntetés résztvevőivel. A gesztus a Balti Út évfordulóját jelölte. 1989. augusztus 23-án ugyanis mintegy kétmillió ember alkotott élőláncot a három balti országban. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke üdvözölte a rendezvényt. "Támogatom őket és mindig is kiállok a szabad választásokért és a nép akaratának érvényesüléséért" - hangsúlyozta Jourová. Egils Levits lett elnök is a Szabadságot Fehéroroszországnak szolidaritási lánc résztvevői között volt Rigában hivatalos Twitter-oldala szerint. Linas Linkevicius litván külügyminiszter szerint hazájában az élőlánc Vilniustól a 40 kilométerre lévő határig terjed.

Menekülnek a karantén elől: a horvátoknál egyelőre megállíthatatlan a járvány

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.23. 15:21

Fotó: Stipe Majic / AFP/Anadolu Agency
Szombaton már 300 fölé emelkedett a megbetegedések száma, amire nem volt példa a járvány kitörése óta.
Horvátországban minden korábbinál több volt a napi megbetegedések száma a hétvégén. Szombaton egyetlen nap alatt 306 új fertőzést jelentettek be. A járvány kitörése óta még sosem volt példa arra, hogy átlépte volna a háromszázat a megbetegedések száma. Összesen 2052 az aktív koronavírusos fertőzöttek száma, közülük 143-an szorulnak kórházi kezelésre. Így megállapítható, hogy miközben Szerbiában, ha lassan is, de valamelyest kezdene lecsengeni a járvány, az új gócpont egyértelműen Horvátország lett. S hogy az emelkedés egyértelműen összefüggésbe hozható a turizmussal, az is jelzi: a legtöbb új fertőzést a Split-Dalmácia megyében észlelték, ahol 83 horvát állampolgár és kilenc külföldi fertőződött meg. Ugyanakkor az N1 televízió közlése szerint a megyében 11 rendőr is koronavírusos lett. Zágráb könyvelhette el a második legtöbb esetet, 58-cal. Dalmáciára új intézkedéseket léptettek életbe. Az esküvőkön legfeljebb ötven személy jelenhet meg. Más családi és egyéb ünnepségeken a maximális létszám húsz fő. A bárokban csak a teraszon lehet fogadni a vendégeket. A temetéseken ötvennél többen nem jelenhetnek meg. A családi gasztronómiai vállalkozások 20 főnél nagyobb csoportokat nem fogadhatnak. Hogy ezek az új intézkedések elegendőek lesznek-e a járvány megfékezésére, erőteljesen kérdéses. Az azonban látható, hogy Andrej Plenkovic kormánya továbbra sem akar bezárkózni, s reméli, hogy a turisták nem mondják le tömegesen foglalásaikat. Ugyanakkor az emelkedő számok kapcsán mind többen teszik fel a kérdést: nem voltak-e túlságosan is óvatlanok? A gyors nyitásban, s a turizmus felpörgetésében döntő szerepet játszott, hogy az Európai Unió országai közül Málta mellett itt származik a legnagyobb bevétel az ágazatból. A GDP majdnem egynegyede származik a turizmusból. Bár a szezon elején Horvátországban is nagyon tartottak a turizmus teljes összeomlásától, ehhez képest augusztus közepéig meglepően jó volt a szezon, hiszen a jelenlegi helyzetből kiindulva nem kis sikerként könyvelhető el, hogy a tavalyi forgalom több mint kétharmadát (68 százalékát) sikerült elérni. Tavasszal a visszaesés még 70 százalékos volt, s akkor még hasonlóan drámai adatokat prognosztizáltak a főszezonra is. Kétségtelen, hogy a zágrábi kormány sokat kockáztatott a gyors nyitással. Még az amerikai turistákat is tárt karokkal fogadták, pedig az Egyesült Államokat sújtotta legsúlyosabban a járvány. Sokáig az éjszakai klubok is korlátozások nélkül maradhattak nyitva, a legkevésbé sem meglepő, hogy ezek aztán a Covid-19 gócpontjaivá váltak. Vili Beros egészségügyi miniszter is elismerte, szándékosan döntöttek a rizikót nem nélkülöző nyitás mellett, mert – mint mondta – a turizmusból származó bevételek nélkül nagyon komoly veszély fenyegetné az ország gazdaságát. A szezon utolsó heteiben azonban ellenőrizhetetlenné vált a helyzet. Emiatt egyre több ország ad ki utazási figyelmeztetést Horvátországra. Ausztria múlt hétfőn figyelmeztette állampolgárait arra, komoly veszélynek vannak kitéve, ha az országba utaznak. Az onnan hazatérők számára kötelezően írták elő a vírustesztet. Csütörtökön Szlovénia helyezte a „vörös államok” listájára Horvátországot, így most hétfőtől kötelező karantén vár a szomszédos államból visszatérőkre. Nagy-Britannia szombat 16 órától rendelt el kötelező karantént a Horvátországból érkezettek számára, így britek sora menekült haza, hogy még elkerüljék a vesztegzárat. Németország nem a teljes országra, hanem a járvány által legsúlyosabban érintett területekre, Sibenik-Kninre, illetve Split-Dalmácia megyére adott ki figyelmeztetést, miután 100 ezer főre számítva 50 fölé nőtt a fertőzések száma. Az innen visszatérők számára szintén kötelező koronateszt vár. Németországban különösen aggódnak amiatt, hogy az új fertőzések 40 százalékát külföldről hozták be. Elsősorban a Koszovóból, Törökországból, Horvátországból, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából, Romániából, Macedóniából és Albániából érkezettek vitték be a vírust. Németországban egyébként több mint 2,7 millióra tehető a volt Jugoszláviából származók száma. Mellettük 750 ezer román él az országban. A legtöbb vírushordozó családi eseményen, esküvőn vett részt hazájában, s így vitte be a vírust német területre. 

Villámárvizek Törökországban - Legalább négy ember meghalt, többen eltűntek (videók!)

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.23. 14:44

Fotó: Hayati Akcay / AFP/Anadolu Agency
118 település megközelíthetetlenné vált.
Négy ember életét vesztette és tizenegyen eltűntek villámárvizekben Törökország északi részén, a Fekete-tenger térségben - közölte vasárnap Süleyman Soylu belügyminiszter. A Giresun tartományban készült felvételek szerint a szokatlanul heves esőzések okozta árvizek elöntötték az útmenti épületeket, a parkoló gépkocsikat, sárral temetve be őket. 118 település megközelíthetetlenné vált. A tárcavezető szerint folyik a kutatás az eltűntek után. A halálos áldozatok egyike rendőr, akinek gépkocsiját elsodorta az ár - közölte Soylu a helyszínek egyikét, Dereli városát felkeresve. A miniszter szerint eddig 133 embert mentettek ki a villámárvizekből. A belügyminiszter kíséretében lévő Bekir Pakdemirli mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a tartományban a szombaton lehullott csapadék mennyisége meghaladta az augusztusi havi átlag másfélszeresét.
"Ez az első alkalom, hogy ilyen árvizeket, villámárvizeket látok. Mindent meg fogunk tenni, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő"

- ígérte.