A hatalom folyamatos megfélemlítése ellenére még az előző vasárnapinál is többen tüntettek Alekszandr Lukasenko rezsimje ellen Belaruszban. Csak Minszkben legalább 250 ezren vonultak utcára, többségében olyanok, akiket korábban nem érdekelt a politika - az igazságtalanság, az elnökválasztás nyilvánvaló elcsalása, a rendőrség brutális fellépése azonban őket is az utcára szólította.
A minszki megmozduláson egy perces néma csenddel emlékeztek meg a terror áldozatairól. A rendőrség ugyan több helyütt figyelmeztette az embereket arra: nem engedélyezett megmozduláson vesznek részt, nem foglalkoztak a felszólítással.
A tüntetőknek ugyanakkor már nem csak a rendőrökkel, hanem a hadsereg alakulataival is szembe kell nézniük: Viktor Khrenyin védelmi miniszter jelentős katonai erőket rendelt a minszki hősi emlékmű közelébe, hogy távol tartsa onnan a demonstrálókat. A Minszkbe érkező katonai konvojról, az emlékmű körül felsorakozó fegyveresekről a Tuty By televízió osztott meg felvételeket Facebook-oldalán.
A belügy szerint az eltűntek nyaralni mentek
Továbbra is több tucatnyi személyt eltűntként tartanak nyilván ,akiknek utóbbi két hét tüntetései alatt veszett nyomuk.
A belügyi tárca azt közölte, hogy az eltűnt személyek vagy elhagyták az országot, vagy éppen nyaralnak - ennek a meglehetősen cinikus magyarázatnak azonban merőben ellentmond egy szombati fejlemény. Ekkor találták meg egy Minszk melletti erdőben a 28 éves Nyikita Krjutszu holttestét. A fiatal férfit utoljára egy augusztus 12-i tüntetésen látták: videofelvétel is mutatja, amint Krjutszu az egyik megmozduláson a függetlenség zászlaját lengette a rohamrendőrség előtt és azt énekelte: „Sokáig éljen, Belarusz”.
A belarusz nyomozóhatóság állította, semmi köze a fiatalember halálának a megmozdulásokhoz. Mégis gyanús, hogy Krjutszu telefonjának jelét utoljára egy minszki kórház közelében észlelték, amitől - helyi újságírók beszámolója szerint - egy rendőrőrs sincs távol. A fiatal áldozat állítólag felakasztotta magát, élettársa azonban nem hisz az öngyilkosság verziójában. Mint a Népszava beszámolt róla, napok után, szintén egy erdőben találtak rá a volkoviszki hadtörténeti múzeum igazgatójaként dolgozó Konsztantyin Sziszmakov holttestére. A hatóságok ebben az esetben is öngyilkosságot emlegetnek, ám tudható, hogy egy helyi választási bizottság tagjaként is dolgozó Sziszmakov nem akarta hitelesíteni a választási jegyzőkönyvet - majd ugyanezen a napon váratlanul eltűnt.
Lukasenko katonai agresszióra készül
Lukasenko célja nyilvánvalóan az, hogy fegyveres konfliktust csikarjon ki Litvániával, vagy Lengyelországgal, így érve el az orosz csapatok bevonulását. A Kreml múlt héten világossá tette: csak akkor nyújt katonai segítséget Minszknek, ha veszély fenyegetné az ország területi egységét.
Lukasenko egyre többször emlegeti, hogy külföldi beavatkozás áldozatává válhat az állam. Szombaton a nyugati államokat azzal vádolta, Fehéroroszországban forradalmat akarnak kirobbantani, ezért a „legkeményebb intézkedések” bevezetésére van szükség. A fegyveres erőket harckészültségbe helyezte. Lukasenko szerint a veszély Lengyelország, illetve a NATO felől érkezik és Grodnót akarják elfoglalni, ahol szerinte már lengyel zászlót is kifüggesztettek. Belarusz nagy része 1569-1795 alatt volt lengyel fennhatóság alatt, ezután lett a cári birodalom része. A NATO tiltakozott a fehérorosz elnök kijelentései ellen.
Lukasenko szintén Grodnóban Vlagyimir Karanyik volt egészségügyi minisztert nevezte ki a terület irányítójának, miután a helyi vezetés rövid időre engedett az ellenzék követeléseinek, a helyi állami televízió a hét elején élőben számolt be a tüntetésekről. A szabadság ugyan nem tartott sokáig, de a jelek szerint a fehérorosz elnök ezt a rövid ideig tartó kilengést sem bocsátotta meg. Lukasenko egyúttal felszólította a belügyminisztériumot és a hírhedt titkosszolgálatot, a KGB-t arra, gondoskodjanak a rend helyreállításáról. Azzal fenyegette a sztrájkban részt vevő vállalatokat, ha tovább folytatják a munkabeszüntetéseket, akkor hétfőn „zár kerül a kapujukra”. Egyúttal azt is állította, csak álhírek a rendőri túlkapásokról és a kínzásokról szóló információk. Más kérdés, hogy ezt felvételek sora bizonyítja.
A Reuters Kreml közeli forrásai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök abból indul ki, hogy Lukasenko hatalmon marad Fehéroroszországban. Ez Moszkva érdekeinek is megfelel, hiszen egy meggyengült fehérorosz elnök könnyebben teljesíti Oroszország követeléseit, így a közös állam létrehozását. Oroszország többször kérte Minszket arra, hogy légibázist létesíthessen Fehéroroszország területén, amit Lukasenko eddig elutasított, ez azonban minden bizonnyal változni fog. Lukasenko magabiztosságát az magyarázhatja, hogy tisztában van azzal: az orosz adminisztráció mindig a fennálló rezsimet támogatja függetlenül attól, mennyire elfogadhatatlan az – értesült a Reuters. A tegnapi hatalmas tömeg egyértelműen azt mutatta: Lukasenko csak a fegyveres szervezetekre támaszkodhat, az emberek bizalmát elvesztette.
