Közel négyszáz család megkérdezésével a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége felmérte, hogy a koronavírus miatti megszorítások és az intézménybezárás milyen változásokat okoztak az általános iskolás gyermekek életében. A felmérésből, amelyet a Diósgyőrben működő GYERE® – Gyermekek Egészsége Program keretében végeztek, kiderült, hogy a legsúlyosabbnak a mozgás hiánya bizonyult. A megkérdezettek 40 százaléka többet evett és némi plusz kilót is szedett magára. 48 százalékuknál nem változott az elfogyasztott étel mennyisége, 12 százalékuk pedig kevesebbet evett.
Jó hír, hogy az étkezések rendszeresebbekké váltak és több, friss alapanyagból elkészített főtt étel került a családok asztalára. A gyerekek 42 százalékának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak, a legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30 százalékuk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt. a gyerekek 42 százalékának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak, a legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30 százalékuk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt.
A felmérésből kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért 48 százalékuknak plusz segítségre volt szüksége. Leginkább a gyerekek tanulásában kellett sokkal aktívabban részt venniük, a szülők 67 százaléka ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. 43 százalékuknak az jelentette a problémát, hogy a digitális átállás miatt a saját számítógépes ismereteiket azonnal fejleszteniük kellett, harmadikként pedig azt jelölték meg, hogy a bezártság miatt több alkalommal volt szükség konfliktuskezelésre és nehezebb volt hasznos szabadidős tevékenységet kitalálni a gyerekeknek. Segítséget elsősorban az iskolától kaptak, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából.
Kevesen élvezték
A gyerekek 70 százaléka szülői felügyelet mellett töltötte a karantént, 18 százalékuk azonban egyedül vagy a testvérével volt, 12 százalékukra pedig valaki más vigyázott. A gyerekek 60 százaléka többet aludt, mint szokott, a legaggasztóbb adat pedig talán az volt, hogy 64 százalékuk jóval kevesebbet mozgott, mint korábban. Csupán 14 százalékuk figyelt oda, hogy a bezártság alatt is aktívan éljen és egy kicsit még többet is mozogjon. A mozgás hiányával összefüggött az is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő, az online tanulás miatt általában 15-20 százalékkal többet ültek a gyerekek a számítógépnél vagy a telefonjuk előtt. A képernyőhasználatot nemcsak a tanulás, hanem a szabadidős
tevékenységek is megnövelték, a legtöbben összességében 4-6 órával is többet ültek a gép előtt, mint korábban.
A családok 60 százalékában sikerült az új helyzetnek megfelelő napirendet kialakítani, valószínűleg az is, hogy a többieknél ez nem valósult meg, hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek 41 százaléka rosszul
élte meg a bezártságot, és csak 20 százalékuk élvezte az otthonlétet.
A felmérésben öt diósgyőri általános iskolába járó diákok szüleit kérdezték meg, 387-en töltötték ki önkéntesen és anonim módon a kérdőívet. A gyerekeknél a nemek aránya közel azonos volt, 48 százalékuk lány, 52 százalék fiú, szinte valamennyien a városban élnek, mindössze 4 százalékuk lakik Miskolc környéki falvakban vagy tanyán.
