Több mint 214 millió euró – ennyit veszíthet Magyarország amiatt, hogy az Orbán-kabinet már hat éve nem enged álláspontjából a Norvég Alap és az Európai Gazdasági Térség (EGT) támogatásainak elosztásával kapcsolatban.
15 ország közül csak mi nem kaptunk pénzt
Mint a Népszava megírta, a magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2021 közötti költségvetési időszakra felajánlott források felhasználásáról, pedig a Norvég Alap erre az időszakra 105,7 millió eurót, az EGT közel 109 millió eurót adott volna a magyar államnak. Tegyük hozzá: A finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz.
A támogatásnál is fontosabb volt a kontrollmánia
A konfliktus forrása az alapokból a civil szervezeteknek szánt 10 százalék- a Norvég Civil Támogatási Alap kerete- amelynek elosztásáról 2014-ben a kormánytól független, szintén civil Ökotárs Alapítvány dönthetett volna. Az Orbán-kabinet azonban nem törődött bele, hogy kiengedje kezéből gyeplőt, és inkább elengedte a magyar államnak szánt összeg 90 százalékát is.
Lázár János korábbi kancelláriaminiszter vezetésével egészpályás letámadást indítottak az Ökotárs ellen – a szervezetnél megjelent a NAV, feljelentette őket, a Kormányzati ellenőrzési Hivatal, az alapítvány vezetőjét Móra Veronikát rendőrök vitték el, mint később kiderült, minden alap nélkül. Később az is egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor személyesen rendelt el vizsgálatot az Ökotárssal szemben
Még nem mondtak le róla?
A támogatások ügye ezek után lényegében megfeneklett, az Orbán-kabinetnél azonban ezt valamiért nem szívesen ismerik be.
Vadai Ágnes, a DK politikusa cikkünk nyomán Orbán Viktornál kérdezett rá, Ungár Péter, az LMP képviselője pedig Palkovics László innovációs és technológiai miniszterelnöknél érdeklődött, hogy miért veszhetnek el fenti támogatások.
Levelükre Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára válaszolt. Szerinte
„Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014-2021-es időszakára járó források felhasználásának feltételeit kétoldalú tárgyalásokon határozzák meg a felek, amelyeket az Együttműködési Megállapodásokban rögzítenek.
Magyarországgal még nem került sor az Együttműködési Megállapodások aláírására. Ennek megtörténte után nyílik lehetőség a Magyarországnak járó teljes forrás felhasználására.”
A válasz épp csak azt hallgatja el, hogy a magyar kormány volt az a fél, amelyik még nem írta alá a szerződést.
Ehhez azonban finomítani kellene a jelenlegi, harcias hozzáálláson is. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség jelenlegi vezetője a kormányinfón lapunknak még azt mondta: amíg „álcivilek” akarják a pénzt osztani, amíg „Soros György akarja a pénzt”, addig nem tudnak megállapodni a norvég- és az EGT-alapról.
