Előfizetés

Soha nem szabadulhat a börtönből a christchurchi tömeggyilkos

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.27. 08:08

Fotó: JOHN KIRK-ANDERSON / AFP
Brenton Tarran feltételesen sem helyezhető szabadlábra.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, feltételes szabadlábra helyezés kizárásával csütörtökön a christchurchi bíróság Brenton Tarrant, akit azzal vádoltak, hogy 51 embert mészárolt le tavaly két új-zélandi mecsetben. Ilyen súlyos bírósági döntésre még nem volt példa Új-Zélandon. Cameron Mander bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta, hogy e „torz ideológiájú” elvetemült személy tette mögött „mélységes gyűlölet” rejlik, amely ártatlan emberek, nők és gyermekek meggyilkolására késztette. 
– Bűncselekményei annyira gonoszak, hogy bár élete végéig rács mögött lesz, az sem meríti ki azt a büntetést, amit megérdemelne

– mondta a bíró.

A vádlott egyébként a tárgyaláson nem kívánt felszólalni, noha csütörtökön szót kapott volna. Az ausztrál férfi korábban jelezte, nem kér védőügyvédet, saját magát szeretné képviselni. A 29 éves, szélsőjobboldali nézeteket valló férfi márciusban – korábbi álláspontját megváltoztatva – bűnösnek vallotta magát 51 gyilkosság elkövetésében, 40 gyilkossági kísérletben, valamint terrorizmus vádjában. A tavaly március 15-én elkövetett christchurchi terrortámadás volt a legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság Új-Zéland történetében. Az elkövető éveken át gondosan tervezte a merényletet, tanulmányozta a bűntény helyszíneit. A vérengzés előtt hosszú, több mint hetvenoldalas kiáltványt tett közzé, amelyben azt hangoztatta, hogy tettét bevándorlásellenessége motiválta. Őrizetbe vétele után két elmeorvosi vizsgálat is mentálisan egészségesnek ítélte. A szélsőséges nézeteket valló férfi a fehér felsőbbrendűség eszméjének híve.

Csak a járványhíreket zárják karanténba Szíriában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.08.27. 08:00

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Az Aszád-reszim egyáltalán nem hajlandó elismerni a krízishelyzetet, amelyet – a korlátozott tesztkapacitások miatt – a hivatalos adatok sem tükröznek.
„Koszos szobákban kezeljük a pácienseket, nincs elegendő gyógyszer, kevés a védőfelszerelés. A kórházaink túlterheltek, az ágyak, lélegeztetőgépek mind foglaltak. Az a szívszorító feladat hárul ránk, hogy elküldjük a betegeket, mert semmit sem tudunk tenni értünk. Orvosokként ez a legszörnyűbb rémálmunk” – számolt be Szíria kórházaiban uralkodó áldatlan állapotokról egy orvos. A brit The Guardian hasábjain hétfőn megjelent publicisztika szerzője a nemzetközi közösség segítségét kéri: adományozzanak tesztkészleteket, védőfelszerelést, orvosi eszközöket a polgárháború sújtotta országnak, mert a leharcolt ellátórendszer képtelen lépést tartani a koronavírus-járvánnyal. A pandémia egyelőre úgy tűnik, kizárólag a kormányerők uralta részeken szabadult el. Az Aszád-reszim azonban egyáltalán nem hajlandó elismerni a krízishelyzetet, amelyet – a korlátozott tesztkapacitások miatt – a hivatalos adatok sem tükröznek. A statisztikák alapján az igazolt fertőzöttek száma 2500 alatt jár, ám egy illetékes orvos a halálozási adatok alapján már augusztus elején arra a következtetésre jutott, hogy 100 ezernél is több beteg van, csak Damaszkuszban és annak környékén. Becslését Facebookon osztotta meg, de később letörölte a bejegyzést arra hivatkozva, hogy nem kíván pánikot kelteni, illetve azt sem szeretné, ha számításai alapján bírálnák az egészségügyi minisztériumot. Nem tudni, hogy tényleg önszántából távolította el a posztot, vagy felső utasításra, az mindenesetre biztos, hogy a kormányerők területein tabunak számít a valódi járványhelyzet vagy az azzal kapcsolatos problémák feltárása. A The Guardianbe író orvos sem vállalta nevét, mert – ahogyan publicisztikájában megjegyezte – a kollégáival együtt nem mernek nyilvánosan panaszkodni, mivel ugyanúgy tartanak az esetleges következményektől, mint magától a pandémiától. Félelmük sokat elmond a hatóságok kegyetlenségéről, elvégre a koronavírus tucatjával szedi áldozatait az egészségügyi dolgozók körében. A járvány eltussolásával az Aszád-rezsim támogatói sem feltétlen értenek egyet, az amerikai Middle East Institute (MEI) összefoglalója szerint egy népszerű kormánypárti Facebook-oldal felszólította a hatóságokat, fedjék fel az áldozatok valódi számát, hadd tudja meg a világ, a Nyugat „mekkora bűnt követ el, amikor a szankciók sújtja Szíriát.” Az orvosi felszerelések és gyógyszerek ugyan mentesülnek a büntetőintézkedések hatálya alól, de a korlátozások így is megnehezítik a beszerzést: a gyártók inkább nem adják el termékeiket a szankciókkal sújtott országoknak és, ha esetleg mégis hajlandóak, akkor az államkasszának komoly kihívást jelent előteremteni a vásárláshoz szükséges mennyiségű valutát.  A nyugati büntetőintézkedések azonban csupán kis mértékben járultak hozzá a jelenlegi krízishez, a válság leginkább a 2011 óta tartó polgárháború számlájára írható, amelynek kirobbanása a békés tüntetők közé lövető, az elfogott tiltakozókat megkínzó és meggyilkoló Aszád-rezsim felelőssége. Az ENSZ adatai szerint a harcok elől az ország egészségügyi dolgozóinak 70 százaléka elmenekült, az ellátórendszer ezért komoly emberhiánnyal néz szembe. A kórházi kapacitások is csökkentek, hiszen a szír légierő és orosz szövetségeseik rendszeresen bombázták az egészségügyi intézményeket a felkelők ellenőrizte városok ostrománál. A konfliktus az ország gazdaságát is romba döntötte, a kormány vélhetően ezért sem akarja ismét bevezetni (a tavasszal súlyos anyagi veszteségeket okozó) szigorú karantént, a rezsim inkább úgy tesz, mintha Szíriában nem is lenne pandémia. A sors fintora, hogy a járvány – amelynek elterjedéséhez a háborúskodás járult hozzá – megakasztja a megbékélést. A politikai rendezés előkészítését szolgáló Szíriai Alkotmányozó Bizottság mintegy 9 hónap szünetet követően a héten ült volna újra össze Genfben, a tanácskozást viszont meghiúsította, hogy négy Damaszkuszból érkezett küldöttnek is pozitív lett a koronavírus-tesztje.

USA: megvan a republikánusok alelnökjelöltje

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.27. 07:20
Trump és Pence hivatalosan is jelöltek
Fotó: CHRIS CARLSON / AFP
Az eddigi amerikai alelnök, Mike Pence hivatalosan is a republikánusok alelnökjelöltje lett a párt jelöltállító konvencióján.
Pence mondta el a konvenció záróbeszédét a Baltimore melletti Fort McHenry erődnél – derül ki az MTI tudósításából. Az erőd szimbolikus hely az amerikaiak számára: itt zajlott le 1814-ben az a csata, amelyben a britek vereséget szenvedtek. Ez a csata ihlette meg az amerikai himnuszt. Pence záróbeszéde után a kivilágított erődnél személyesen is megjelent Donald Trump amerikai elnök és a first lady, Melania Trump. A jelöltséget elfogadó beszéd bevezetőjében Mike Pence felidézte a kormányzat eddigi sikereit: az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzését, az amerikai űrhaderő létrehozását, a gazdasági eredményeket. Az amerikaiaknak azt a kérdést kell most feltenniük maguknak, hogy ki az a politikus, aki képes lesz ismét fellendíteni a gazdaságot a koronavírus-járvány után - mondta Pence, megjegyezve: a demokraták múlt heti elnökjelölt-állító konvencióján Joe Biden elnökjelölt és a többi felszólaló nem fejtette ki a párt gazdasági programját. Felidézte, hogy Bernie Sanders vermonti szenátor azt mondta: Biden személyében az Egyesült Államok eddig volt legliberálisabb elnöke kerülne a Fehér Házba. "A vírustesztek idejét éljük" - jelentette ki Pence. Elmondta, hogy lassulóban van a járvány terjedése, és a kormánynak sikerült megmentenie emberéleteket és megvédenie a legsérülékenyebbeket. "Joe Biden Amerikájában nem lesznek biztonságban" - fűzte hozzá. Az ország egyes városaiban eluralkodott erőszakról szólva megjegyezte: Joe Biden ennek a múlt héten egyetlen mondatot sem szentelt. "A szobordöntögetés nem azonos a szólásszabadsággal" - jelentette ki Pence, s azt ígérte, hogy a republikánus kormány visszaállítja a törvényességet és a rendet. "Az erőszaknak véget kell érnie, legyen szó Minneapolisról, Portlandről, vagy Kenosháról. Túl sok hős halt meg a szabadságunkért ahhoz, hogy most amerikaiak egymás ellen harcoljanak" - jelentette ki. "Joe Biden a radikális baloldal trójai falova" - hangoztatta az alelnök, s leszögezte: az elnökválasztás tétje "nem az, hogy az ország konzervatívabb lesz-e vagy liberálisabb, hanem hogy Amerika Amerika marad-e". Az elnökjelölt-állító konvenció harmadik napjának témája a "Hősök földje" volt, és kormányzóktól törvényhozókig, Donald Trump belpolitikai stratégiai tanácsadójától és volt hírszerzési igazgatójától Amerika egyik legismertebb apácájáig és leghíresebb futballedzőjéig, valamint a korábban a demokratákat támogató rendőri szervezet vezetőjéig sokan szólaltak meg. Csaknem valamennyien méltatták az amerikaiak helytállását - a program szerint: hősiességét - is. Kellyanne Conway, Trump belpolitikai tanácsadója, aki a héten jelentette be, hogy családi okok miatt visszavonul a politikától és Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője úgy mutatta be Donald Trumpot, mint együttérző, mások bajaira odafigyelő embert. McEnany nagyon személyes emlékeket is felidézett, amikor arról beszélt, hogy rákmegelőző mellműtétje idején Donald Trump és családja mellette állt. "Vissza kellett fojtani a könnyeimet, amikor az elnök telefonált nekem" - mondta a szóvivő.