Előfizetés

Befuccsolt a kormány gazdaságvédelme

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.08.29. 06:20

Fotó: Csák István / Shutterstock
Gyenge hatékonysága miatt súlyos bírálatok érik az Orbán-kabinet vírusválság idején folytatott támogatási politikáját. Ősszel újabb ötszáz milliárd forintot terveznek egyelőre ismeretlen céllal elkölteni.
Nem jött össze a magyar kormánynak a gazdaságvédelem: a koronavírus-járvány kibontakozását követően több hetes hezitálás után, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette „minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programját” állítja össze a magyar kormány. A válságkezelés és a gazdaság újraindítása érdekében az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség – jelentette ki a miniszterelnök április elején a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videókonferencián. Ezt követően beindultak a programgyártások: előbb az innovációs tárca, majd a külgazdasági tárca tett különböző programokról bejelentéseket. Ám a csomag rendkívül erőtlennek tűnt mindaddig, amíg az Magyar Nemzeti Bank be nem jelentette a maga több ezer milliárdos hitelprogramját. A kormányzati számmisztika szerint a mentőcsomag már a GDP 18-20 százalékát is elérte – igaz ezt a pénzt három év alatt 2020-2022 között értették elkölteni. A csomag összeállításakor a kormány a beruházásélénkítésre, a NER-oligarchák támogatására koncentrált. A számos elemzői figyelmeztetés ellenére nem a munkanélküliség megelőzésére, illetve a kieső lakossági jövedelmek pótlására fordította a GDP 1-2 százalékára rúgó valódi költségvetési forrást.  Az eredmény közismert: a magyar gazdaság a második negyedben – április és június között – 13,6 százalékkal zsugorodott éves összevetésben. Ez a harmadik legrosszabb adat az Európia Unión belül, a régióban pedig Horvátországot leszámítva mindenki jobb eredményt ért el. Mivel az első negyedévben – Európában egyedülálló módon – még 2,2 százalékkal tudott nőni a GDP, az első féléves gazdasági csökkenés „csak” 6,1 százalék. A magyar kormány gazdasági mentőcsomagja nem működött, ennek oka a szerkezetében van - állapították meg többen. Bod Péter Ákos erről a Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormányzat Európában a legspórolósabb volt a munkahelyek megtartását segítő támogatásoknál, ugyanakkor roppant bőkezű a fejlesztéseknél. A Corvinus Egyetem tanára szerint ez azért logikátlan, mert lehet nagy pénzeket fektetni a turizmusba, a nagy beruházásokba, hogy ezek tolják a nemzeti jövedelmi mutatót, de ez nem nagyon segít azokon a szektorokon, amelyek elvesztették a fizetőképes keresletüket. A kormány ősszel újabb gazdaságvédelmi intézkedésekre készül. Eközben 15 hazai közgazdász – Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András –, akik már tavasszal is az embereket védő intézkedéseket sürgettek, újra  közös közleményben hívták fel a kormány figyelmét az eddig elkövetett hibákra, és felszólítottak azok korrigálására. A Közgazdászok a válságkezelésért Facebook-csoport szerint érthetetlen, hogy a kormány az országoknak, Romániától az Egyesült Államokig húzódó konszenzusával ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített. Az eredmény közismert: durva visszaesés, elszabaduló infláció. Épp ezért a 15-ök már a bevezetett bérgarancia program bővítését, hozzáférésének egyszerűsítését és átláthatóvá tételét szorgalmazzák. Véleményük szerint elengedhetetlen az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbítása 6 hónapra, és az aktív munkaerőpiaci programok jelentős megerősítése. A társadalmi válsághelyzetet és a növekvő szegénységet érdemben és célzottan kezelő programokat kell bevezetni – állítják. Példaként a családi pótlék érdemi emelését említik. A társadalmi válságkezelést megvalósítása során elengedhetetlen az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormány partneri viszonya – hangsúlyozzák. A közgazdászok a rosszul célzott, pazarló és korrupciós kockázatokat tartalmazó támogatási programok kivezetését javasolják. Az így megtakarított forrásokat pedig csoportosítsa át a kormány az érdemi válságkezelésre: a kis-és közepes vállalkozások támogatására, s ezek stabilitását a terhek csökkentésével is segítsék. A kormány folyamatosan titkolózott a járvány alatt és után, ezért a közgazdászok a gazdasági és szociális helyzettel kapcsolatos valós és részletes számok rendszeres közzétételét javasolják, mindezt átlátható formában. A 15-ök áprilisi nyilatkozatukban is hangsúlyozták a szolidaritás fontosságát, ami erősíti az összetartozás érzését az egyes társadalmi csoportok között. Ám a szolidaritás nem merülhet ki egyes ágazatok ötletszerű megadóztatásában és más ágazatok nagymértékű támogatásában. A jelenlegi rendszer nyerteseinek, a társadalom legfelső rétegeinek, érdemi szerepet kell vállalniuk a válságkezelés terheiben – zárulnak a régi-új javaslatok.       

Még 500 milliárd?

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hételeji interjúban elmondta, hogy az egész második félévben a gazdasági védekezésre mintegy 500 milliárd forintot fordítanak. Az egészségügyi védekezésre az államtitkár számításai szerint ugyanakkor a korábbinál kisebb összegű kiadás várható. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában beszélt arról először, hogy új gazdaságpolitikai intézkedéscsomag elkészítésére adott felkérést a szakértőknek, amelynek célja a növekedés támogatása lesz és szeptember közepére készülhet el. A kormány gazdaságvédelmi programjai sikeresek voltak – mondta Orbán, nem sokkal azt követően, hogy nyilvánosságra került a siralmas második negyedéves GDP-adat. A miniszterelnöki ukáz után megszólalt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki Facebook-bejegyzésében annyit közölt, hogy a járványveszély továbbra is itt van, ami szerinte fékezőleg hat a gazdaságra, ezért kellenek az újabb gazdasági lépések. A miniszter, azon kívül, hogy „új ösztönzők indulhatnak” a második gazdaságmentő csomagban, nem árult el részleteket, pedig a szeptember közepi határidőig már alig két hét van. 

Mit tett eddig a kormány?

A kormány áprilisban az gazdaságvédelmi akcióterv meghirdetésekor öt stratégiai irányt tűzött ki: elsőként akkor még a munkahelyek megőrzését, majd a munkahelyteremtést emelték ki, csak ezt követte a kiemelt ágazatok „megerősítése”, a vállalkozások finanszírozása, a családok és nyugdíjasok védelem. Ez utóbbiban lépett a kormány a legkisebbet, letudta a 53. heti nyugdíj bevezetésével, amelynek kifizetése majd 2021 első negyedében lesz esedékes. A családoknak legnagyobb segítséget a hitelmoratórium jelentette, ám ennek költségeit nem az állam, hanem a bankok viselik. A munkahelymegtartó támogatásokra augusztus végéig 50 milliárd forintot igényeltek a cégek, ennek egy részét már ki is fizették a költségvetésből. A beruházási támogatásokra a kormány augusztus végéig 169 milliárd forintot biztosított, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt nemrég. Ez még nem kifizetett pénz, hanem ígérvény. A PM adatai szerint július végéig 123 milliárd forintot fizettek ki – vagyis a kormány az első hét hónapban alig 173 milliárd forintot költött a gazdaságvédelmi kiadásokra.
A stadionok közben épültek
Fotó: Huszár Dávid
Jutott viszont sok minden másra, aminek nincs köze a gazdaságvédelemhez. Így adott a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból 140 milliárd forintot közúthálózat bővítésére, 78 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, turisztikai építkezések, bővítések támogatására 98 milliárdot, több tíz milliárdot vidéki sportcsarnokok, stadionok fejlesztésre, a határon túli cégek támogatásra 54 milliárdot, az Eximbank tökemelésére 14 milliárd forintot, de ebből keretből fizették a Magyar Honvédség 12 milliárd forintos többletkiadásait is. A Gazdaságvédelmi Alap gyakorlatilag kiürült, már a kereten felül költötte el a kormány azt az 50 milliárdot, amit a Pénzügyminisztérium kapott meg a magyar egészségipar fejlesztésre, bár könnyen lehet, hogy erre a célra idén egyetlen milliárdot sem utalnak, ugyanis az érintett cégeket lepte meg legjobban a hirtelen támadt pénzeső. Utólag elmondható, hogy a Gazdaságvédelmi Alap egy kommunikációs trükk volt a kormány részéről: áprilisban kapkodva zároltak a költségvetési kiadásokból mintegy 920 milliárd forintot, hozzácsapták a foglakoztatási alap 420 milliárdját – majd a pénzt visszaosztották az eredeti célokra.

Heteken belül már 400 forintba kerülhet egy liter benzin

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.28. 21:43

Fotó: Shutterstock
Magyarországon volt a legnagyobb mértékű áremelkedés a környező országokhoz képest.
Heteken belül 400 forintra drágulhat egy liter üzemanyag a GKI Gazdaságkutató szerint – számolt be róla az RTL Híradó. A benzin átlagára egyelőre pénteken 5 forinttal, 377-re emelkedett literenként. Így már 83 forinttal többe kerül, mint május elején. Jelenleg már majdnem annyian tankolnak, mint a koronavírus-járvány előtt. Áprilisban még a nyitva tartásukat is korlátozták a benzinkutak, annyira kevesen tankoltak. A válság elején csökkentek és 10 éves mélypontra zuhantak az árak. Májusban viszont már a korlátozások feloldásával drágulni kezdtek az üzemanyagárak. Az elmúlt hónapokban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű emelkedés a környező országokhoz képest.

Csökkent a nyugdíjpénztárak vagyona

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.08.28. 18:42

Fotó: Népszava
A koronavírus nyomában járó gazdasági recesszió a hazai nyugdíjpénztárakat sem kímélte, de korántsem olyan mértékben, mint a teljes magyar gazdaságot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén 0,6 százalékkal, a magánnyugdíjpénztáraknál 3,7 százalékkal csökkent a kezelt vagyon 2019. év végéhez viszonyítva. Így az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt vagyona 1 517 milliárd forintot, a magánnyugdíjpénztárak kezelt vagyona pedig 260 milliárd forintot tett ki július végén. A pénztári vagyon csupán a GDP 3,4 százaléka, amely édeskevés lesz ahhoz, hogy az ellátási rendszert érdemben tehermentesítse, miközben az állami nyugdíjrendszer egyéves kiadása ma már meghaladja a 2000 milliárd forintot. Az önkéntes pénztáraknak 1 millió 108 ezer tagja van, amely kis mértékben, mintegy kétezer fővel csökkent a januári induló helyzethez képest. A magánnyugdíjpénztári taglétszám lassú csökkenése is folytatódott, így 2020. I. félév végén a taglétszám 54,4 ezer fő volt. A 2019. december 31-i állományhoz képest a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 10 milliárd forinttal csökkent, így 2020. I. félév végén 260,5 milliárd forintot tett ki. Míg a létszám csökkent, a befizetések értéke 4,8 százalékkal emelkedett 2019 első feléhez mérten.  A nyugdíjpénztárakkal szemben az egészség- és önsegélyző pénztáraknál a taglétszám növekedését regisztrálták a jegybank felügyelői: a félév végére 0,2 százalékkal, 1 millió 23 ezerre nőtt a befizetők száma.  A tagdíjbevételek 80 százalékát a pénztártagok fizetették be, a munkáltatói hozzájárulás aránya közel 20 százalékra csökkent. Az arányeltolódás azt követően kezdődött, hogy a kormány a kiemelte a cafeteriából az önkéntes egészségpénztárakat. Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az igénybe vett szolgáltatások értéke – vagyis a egészségpénztári kifizetések –, csökkentek. Az egészségügy átmeneti leállása ellenére a visszaesés azért volt „csak” 8,5 százalék, mert az egészségpénztári források alig 32 százalékát fordítják orvosi szolgáltatások finanszírozásra, míg 59 százalékot tesznek ki a gyógyszerkiadások – a patikák forgalma pedig épp a válság következtében ugrott meg.