Nem jött össze a magyar kormánynak a gazdaságvédelem: a koronavírus-járvány kibontakozását követően több hetes hezitálás után, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette „minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programját” állítja össze a magyar kormány. A válságkezelés és a gazdaság újraindítása érdekében az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség – jelentette ki a miniszterelnök április elején a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videókonferencián. Ezt követően beindultak a programgyártások: előbb az innovációs tárca, majd a külgazdasági tárca tett különböző programokról bejelentéseket. Ám a csomag rendkívül erőtlennek tűnt mindaddig, amíg az Magyar Nemzeti Bank be nem jelentette a maga több ezer milliárdos hitelprogramját. A kormányzati számmisztika szerint a mentőcsomag már a GDP 18-20 százalékát is elérte – igaz ezt a pénzt három év alatt 2020-2022 között értették elkölteni.
A csomag összeállításakor a kormány a beruházásélénkítésre, a NER-oligarchák támogatására koncentrált. A számos elemzői figyelmeztetés ellenére nem a munkanélküliség megelőzésére, illetve a kieső lakossági jövedelmek pótlására fordította a GDP 1-2 százalékára rúgó valódi költségvetési forrást. Az eredmény közismert: a magyar gazdaság a második negyedben – április és június között – 13,6 százalékkal zsugorodott éves összevetésben. Ez a harmadik legrosszabb adat az Európia Unión belül, a régióban pedig Horvátországot leszámítva mindenki jobb eredményt ért el. Mivel az első negyedévben – Európában egyedülálló módon – még 2,2 százalékkal tudott nőni a GDP, az első féléves gazdasági csökkenés „csak” 6,1 százalék.
A magyar kormány gazdasági mentőcsomagja nem működött, ennek oka a szerkezetében van - állapították meg többen. Bod Péter Ákos erről a Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormányzat Európában a legspórolósabb volt a munkahelyek megtartását segítő támogatásoknál, ugyanakkor roppant bőkezű a fejlesztéseknél. A Corvinus Egyetem tanára szerint ez azért logikátlan, mert lehet nagy pénzeket fektetni a turizmusba, a nagy beruházásokba, hogy ezek tolják a nemzeti jövedelmi mutatót, de ez nem nagyon segít azokon a szektorokon, amelyek elvesztették a fizetőképes keresletüket.
A kormány ősszel újabb gazdaságvédelmi intézkedésekre készül. Eközben 15 hazai közgazdász – Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András –, akik már tavasszal is az embereket védő intézkedéseket sürgettek, újra közös közleményben hívták fel a kormány figyelmét az eddig elkövetett hibákra, és felszólítottak azok korrigálására. A Közgazdászok a válságkezelésért Facebook-csoport szerint érthetetlen, hogy a kormány az országoknak, Romániától az Egyesült Államokig húzódó konszenzusával ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített. Az eredmény közismert: durva visszaesés, elszabaduló infláció. Épp ezért a 15-ök már a bevezetett bérgarancia program bővítését, hozzáférésének egyszerűsítését és átláthatóvá tételét szorgalmazzák. Véleményük szerint elengedhetetlen az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbítása 6 hónapra, és az aktív munkaerőpiaci programok jelentős megerősítése. A társadalmi válsághelyzetet és a növekvő szegénységet érdemben és célzottan kezelő programokat kell bevezetni – állítják. Példaként a családi pótlék érdemi emelését említik. A társadalmi válságkezelést megvalósítása során elengedhetetlen az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormány partneri viszonya – hangsúlyozzák.
A közgazdászok a rosszul célzott, pazarló és korrupciós kockázatokat tartalmazó támogatási programok kivezetését javasolják. Az így megtakarított forrásokat pedig csoportosítsa át a kormány az érdemi válságkezelésre: a kis-és közepes vállalkozások támogatására, s ezek stabilitását a terhek csökkentésével is segítsék.
A kormány folyamatosan titkolózott a járvány alatt és után, ezért a közgazdászok a gazdasági és szociális helyzettel kapcsolatos valós és részletes számok rendszeres közzétételét javasolják, mindezt átlátható formában. A 15-ök áprilisi nyilatkozatukban is hangsúlyozták a szolidaritás fontosságát, ami erősíti az összetartozás érzését az egyes társadalmi csoportok között. Ám a szolidaritás nem merülhet ki egyes ágazatok ötletszerű megadóztatásában és más ágazatok nagymértékű támogatásában. A jelenlegi rendszer nyerteseinek, a társadalom legfelső rétegeinek, érdemi szerepet kell vállalniuk a válságkezelés terheiben – zárulnak a régi-új javaslatok.
Mit tett eddig a kormány?
A kormány áprilisban az gazdaságvédelmi akcióterv meghirdetésekor öt stratégiai irányt tűzött ki: elsőként akkor még a munkahelyek megőrzését, majd a munkahelyteremtést emelték ki, csak ezt követte a kiemelt ágazatok „megerősítése”, a vállalkozások finanszírozása, a családok és nyugdíjasok védelem. Ez utóbbiban lépett a kormány a legkisebbet, letudta a 53. heti nyugdíj bevezetésével, amelynek kifizetése majd 2021 első negyedében lesz esedékes. A családoknak legnagyobb segítséget a hitelmoratórium jelentette, ám ennek költségeit nem az állam, hanem a bankok viselik. A munkahelymegtartó támogatásokra augusztus végéig 50 milliárd forintot igényeltek a cégek, ennek egy részét már ki is fizették a költségvetésből. A beruházási támogatásokra a kormány augusztus végéig 169 milliárd forintot biztosított, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt nemrég. Ez még nem kifizetett pénz, hanem ígérvény. A PM adatai szerint július végéig 123 milliárd forintot fizettek ki – vagyis a kormány az első hét hónapban alig 173 milliárd forintot költött a gazdaságvédelmi kiadásokra.
Jutott viszont sok minden másra, aminek nincs köze a gazdaságvédelemhez. Így adott a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból 140 milliárd forintot közúthálózat bővítésére, 78 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, turisztikai építkezések, bővítések támogatására 98 milliárdot, több tíz milliárdot vidéki sportcsarnokok, stadionok fejlesztésre, a határon túli cégek támogatásra 54 milliárdot, az Eximbank tökemelésére 14 milliárd forintot, de ebből keretből fizették a Magyar Honvédség 12 milliárd forintos többletkiadásait is. A Gazdaságvédelmi Alap gyakorlatilag kiürült, már a kereten felül költötte el a kormány azt az 50 milliárdot, amit a Pénzügyminisztérium kapott meg a magyar egészségipar fejlesztésre, bár könnyen lehet, hogy erre a célra idén egyetlen milliárdot sem utalnak, ugyanis az érintett cégeket lepte meg legjobban a hirtelen támadt pénzeső.
Utólag elmondható, hogy a Gazdaságvédelmi Alap egy kommunikációs trükk volt a kormány részéről: áprilisban kapkodva zároltak a költségvetési kiadásokból mintegy 920 milliárd forintot, hozzácsapták a foglakoztatási alap 420 milliárdját – majd a pénzt visszaosztották az eredeti célokra.
