Az Orbán-kormányzat képviselői igyekeznek megnyugtatni Burgenlandot, hogy keddtől nem áll le a tartomány gazdasága, mert a magyar munkavállalók a határzár ellenére ugyanúgy átjárhatnak majd dolgozni, mint eddig. Csak legfeljebb tovább tart számukra az út, mert csupán 9 nagyobb határátkelő működik majd, a többit nem lehet használni. Osztrák részről hangsúlyozzák, hogy csupán előzetes tájékoztatást kaptak, a hivatalos magyar rendelet hétfőn jön ki.
A miniszterelnök mindenesetre úgy véli, hogy minden problémát megold azzal, ha lezárja a határokat. Szerinte ugyanis a vírus kívülről jön. Ugyanakkor a Lajtavidék-Kismarton Turisztikai Szövetség elnöke, akinek a cégénél a 34 alkalmazott közül 21 magyar azt hangsúlyozza, hogy ez esetben nem Ausztria, hanem Magyarország fázik majd rá, hiszen a határ mentén egy sor magyar vállalkozás megnézheti magát, ha elmaradnak az osztrák kuncsaftok. De azért a magyar intézkedés nyomán megszólaltak a vészharangok a tartományban. A Gazdasági Kamarát tegnap egész nap hívták az izgatott osztrák munkaadók, hogy akkor most mi lesz a vállalkozásukkal kedd nulla órától, ha kénytelenek otthon maradni a magyar munkatársak. Merthogy azok nagy számban dolgoznak az egészségügytől és az idősgondozástól kezdve a vendéglátáson át, az iparig és a mezőgazdaságig.
A megkönnyebbülést az hozta meg, hogy az EU-ügyi miniszterasszony délben elérte a magyar diplomácia vezetőjét, aki megnyugtatta, hogy ezúttal is lesznek kivételek, akárcsak tavasszal, amikor először szigorították meg az átjutást. Osztrák részről remélik, hogy az ingázók továbbra is átmehetnek, ha nem laknak messzebb a határtól, mint 30 kilométer és felmutatják az osztrák cég munkáltatói igazolását.
A rendőrfőkapitány ugyanakkor megnyugtatta az osztrák Belügyminisztériumot, hogy a tranzitforgalomban nem lesz fennakadás, mint ahogy az áruszállításban sem. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ingázók esetében magyar részről nem csináltak nagy hajcihőt.
Kaotikus állapotok vannak a magyar közigazgatásban, miután Orbán Viktor lezáratja a határokat, az intézkedés azonban nagy pofon az uniós országoknak, hiszen az összes rákerült a tilalmi listára. Hogy a magyar hatóságok reménytelenül képtelenek megbirkózni a helyzettel, arra az újság abból következtet, hogy próbaképpen megnézte a Turisztikai Hivatal honlapját és ott egy nap elteltével sincs változás, azaz az érdeklődő úgy vélheti, hogy minden a legnagyobb rendben van, noha keddtől nem léphetnek be az országba a külföldiek. De azok sem kapnak érdemi tájékoztatást, akik jönnének nyaralni, sőt esetleg már be is fizették az előleget. Az oldal továbbra is azt hirdeti, hogy Magyarországon nem kell járványveszélytől tartani. És az Instagramot belinkelve változatlanul fent van az a reklámfilm, amely Budapest csábító lehetőségeit reklámozza az idegen vendégek számára. A Facebookon ugyan szerepel, hogy átdolgozzák az oldalt, de ez még várat magára.
Tehát Orbán, aki a menekültválság óta Merkel ádáz ellenfele, ez esetben pöröllyel próbál rendet teremteni. De még az uniós tagállamokat sem tájékoztatta megfelelően. Úgyhogy a német külügyi tárca is csak az alapinformációról értesült, ezért azt írta ki a honlapjára, hogy a részleteket még ő sem ismeri.
Mindenesetre a magyar határvédelem herkulesi feladattal néz szembe, miután a külföldiek hét határon át érkezhetnek. Az országon idáig nem érintette súlyosan a válság, bár a hivatalos adatokat nehéz ellenőrizni.
A Bizottság korábbi alelnöke szerint Magyarország és Lengyelország egészen különleges helyet foglal el az EU-ban, mert a két kormány nem ezt vagy azt az irányvonalat szegi meg, hanem az alapértékeket kérdőjelezi meg. Ugyanakkor Wallström szerint az uniónak nincsenek megfelelő eszközei, hogy fellépjen ez ellen, így ez hatalmas, új feladatot jelent. A politikus, aki volt Svédország külügyminisztere is, sajnálatosnak tartja, hogy a világ egyre polarizáltabb, ezért terjed Amerikából az a gyakorlat, hogy a nemzeti érdek mindennél fontosabb és háttérbe szorul a nemzetközi együttműködés, a szabad kereskedelem.
Mint mondta, ez a szemlélet elsősorban belpolitikai okokból alakulhatott ki, mert egy sor országban óriási szociális és gazdasági különbségek vannak a társadalmon belül. Nem állítja azt, hogy az USA-ban a korábbi elnökök alatt minden tökéletes lett volna, de Európa legalább tudta, hogy Washington megbízható partner a nemzetközi egyezmények ügyében és hisz a sokoldalú diplomáciában. Na, ebből jó sok mindent tönkretett a mostani kormányzat. Úgyhogy Wallström azért imádkozik, nehogy Trump nyerjen novemberben, mert amit ő csinál, az katasztrofális. Politikailag az egész világ számára veszedelmes. Vagyis a tengerentúli választás nagyban befolyásolja majd a nemzetközi kooperáció jövőjét.
Az Európai Unió arra készül, hogy Trump újraválasztása esetén fel kell tartóztatni az Egyesült Államokat, mert a politikus már annyira elszabadult. A francia Külügyminisztérium főtitkára, volt washingtoni nagykövet azonban azt sem tartja kizártnak, hogy az elnök októberben katonai incidensbe bonyolódik Pekinggel a Délkínai-tengeren, hogy mutassa: cseppet sem riad vissza, ha szembe kell szállni a kínai államfővel. A washingtoni diplomácia vezetője ugyanakkor nem győzi dicsérni az ’Amerika mindenek előtt’ stratégiáját. Pompeo legutóbb ezt egy jeruzsálemi tetőteraszról fejtette ki a tengerentúli nyilvánosságnak, ami azért kínos, mert az érvényben lévő törvény értelmében a kormányzat képviselő nem folytathatnak politikai tevékenységet hivatalos minőségükben.
A konzervatív American Enterprise Institute egyik vezető elemzője azt mondja, az USA-nak nem volt rosszabb és korruptabb külügyminisztere Pompeonál.
Ugyanakkor – fűzi hozzá az újság – Trump már megindult az orbáni úton, amit az EU jól ismer, mert a magyar vezető iskolát teremtett, és azt az elnök is szívesen átvenné, ha hivatalban marad. Mármint hogy kikapcsolja a független igazságszolgáltatást, ördögnek állítsa be a bevándorlókat, kihirdeti, hogy a népakarat fontosabb az alkotmányos fékeknél és ellensúlyoknál, korlátozza a sajtószabadságot, dicsőíti a mitizált nemzeti hősiességét.
Olyan tekintélyelvű uralmat alakítana ki, amelyen kívülről a máz ugyan demokratikus, de gondoskodik arról, hogy a választásokon csupán egyfajta eredmény születhessen. Az elnök már bedarálta az igazságügyi tárcát, több mint 300 szövetségi bírót kíván kinevezni és támadást készít elő a Washington Post tulajdonosa, Jeff Bezos ellen. Tervei közt szerepel, hogy a szavazócédulák egy részét érvénytelennek minősíti, mivel a felmérések azt mutatják, hogy főleg a demokraták akarnak levélben voksolni. De mindenképpen hatalmon akar maradni, mert különben aligha kerülheti el a felelősségre vonást és a börtönt.
Többféle forgatókönyv is elképzelhető:
az elnök kihirdeti győzelmét, még mielőtt beérkeznek az eredmények a billegő államokból,
megkérdőjelezi a levélben beérkező voksokat,
mozgósíthatja a maga oldalán a hadsereget,
kétségbe vonja a választás kimenetelét egy-két államban, így sem ő, sem Biden nem élvezi legalább 270 elektor támogatását. Ily módon a törvényhozás mondja ki a verdiktet és ott a republikánusoknak többségük van, mivel minden állam csak egyetlen szavazatot adhat le.
A lap azonban azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az elnöknek leginkább az tetszik, amit a kínai államfő csinált, hogy ti. élete végéig uralmon kíván maradni. A válság előre be van programozva.
Érdekes kettősséget tanúsít Magyarország annak az uniós polgári kezdeményezésnek az ügyében, amely lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok a saját kormányuk megkerülésével kaphassanak uniós támogatást. Orbán Viktor ugyanis ez esetben kivételt tesz, mert egyébként azt hirdeti: minden hatalmat a nemzetállamnak!
A Fekete Dobozos Pesty László által indított aláírásgyűjtési akció idáig több, mint 1,2 millió aláírást gyűjtött, vagyis az előírt szám már megvan, a baj csupán ott jelentkezik, hogy ezt túlnyomórészt Magyarországon, Szlovákiában és Romániában sikerült összeszedni, ám az előírás az, hogy legalább 7 országban kell az ottani kvótának megfelelő támogatást felmutatni. A kérdés megosztja az EU-t, bár a magyar fél arra hivatkozik, hogy a régiók Európájában szükség van a kulturális sokszínűségre.
A Bizottság – Pozsonnyal és Bukaresttel az oldalán – először nem is akarta engedni az akciót, de azután másként döntött. Pesty most abban bízik, hogy a november 7-i határidőig meglesz a kétmillió aláírás, ami rekord volna. Hogy minél népszerűbbé tegye az akciót, arra hivatkozik, hogy összeurópai ügyről van szó, abban érintettek a dél-tiroliak, a sziléziai németek, a katalánok, baszkok, a lappok, összesen 25 népcsoport. Amelynek meg kell védeni kulturális és nyelvi jogait. Erre szolgálna eszközül a kohéziós alapok egy része, amelyet ilyen-olyan kisebbségi szervezeteken keresztül osztanának szét.
Ám a sikerhez még kell négy másik ország. Ám idáig főleg olyan államok mutatnak érdeklődést, ahol nagyobb számban élnek kivándorolt magyarok: Ausztriában 2308-an csatlakoztak a kezdeményezéshez, pedig 13500 aláírás kellene. A németeknél 14,4, a svédeknél 24 százalékon áll a mutató.
