Előfizetés

St. Louis-ban két rendőrt lőttek meg, Chicagoban legalább öt halott van

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.30. 19:36

Fotó: John Rudoff / 2020 Anadolu Agency
Korábban az oregoni Portlandben is lelőttek egy embert. Több amerikai városban véres összecsapásokba torkolltak a tüntetések.
Az oregoni Portlandben vasárnapra virradóra a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) mozgalom aktivistái összecsaptak a Donald Trump amerikai elnökkel rokonszenvezők városba érkező csoportjával, egy ember holtan maradt az utcán. A missouri St. Louis városában két rendőrt lőttek meg. Chicagóban pedig öt ember esett lövöldözés áldozatául. Az oregoni Portlandben, ahol több mint 92 napja tartanak a zavargások, az AP egyik fotósa három lövést hallott, majd azt látta, hogy az azonnal reagáló rendőrök a mentőkkel odasiettek az áldozathoz, aki – az AP munkatársa szerint – fehér férfi volt. A rendőrség közleménye csupán annyit tudatott, hogy ismeretlen tettes ellen megkezdték a nyomozást. Az áldozatról nem közöltek részleteket. A Fox televízió információi szerint a véres összecsapásra akkor került sor, amikor a Donald Trumpot támogatók konvoja már elhagyta a belvárost.      A Black Lives Matter (BLM) aktivistái vasárnap Ted Wheeler polgármester lakásához vonultak, és azt kiáltozták, hogy addig nem mennek el onnan, amíg a polgármester le nem mond. Nyilvánosságra hozták Wheeler mobiltelefonjának számát is, és arra biztatták az embereket, hogy hívják fel a politikust és kényszerítsék őt lemondásra. A missouri St. Louis-ban vasárnapra virradóra
két rendőrt lőttek meg intézkedés közben, az egyiküket fejbe lőtték, állapota válságos, a másikat a lábán találták el.

Chicagóban, szintén vasárnapra virradóra, a városban több helyen is lövöldözés tört ki, a rendőrség szóvivőjének vasárnapi közleménye szerint
legalább öt halott van, két rendőr megsebesült.

Donald Trump több Twitter-bejegyzésben is reagált a Portlandban történtekre. 
„A Nemzeti Gárda készen áll, akarja és képes rá (a rendteremtésre). Csak a kormányzó hívása kell”

– írta az egyik bejegyzésben.

Majd egy másikban hozzátette: „amióta a Nemzeti Gárda két nappal ezelőtt megjelent a wisconsini Kenoshában, a városban nem volt több erőszak”. Az elnök egyébként kedden Kenoshába utazik. Trump több olyan mikroblog-bejegyzést is újra-tweetelt, amelyben a zavargások kapcsán Joe Bidennel, a demokraták elnökjelöltjével foglalkoztak. „Joe Biden, Kamala Harris, van valami kommentár?” – olvasható az egyik bejegyzésben. Trump nyolc közvéleménykutatás eredményét is újra közölte a Twitteren. A PollWatch a Democracy Institute felmérését idézte, mely szerint az elnök támogatottsága 52 százalékos, ez megegyezik a Zogby intézet által a héten kimutatott támogatottsággal, Trump Floridában 47 százalékos támogatottsággal vezet, míg Bident a megkérdezettek 44 százaléka látná szívesen elnökként, és három, illetve négyszázalékos az előnye az elnöknek Minnesotában és New Hampshire államban is. Ugyancsak a Democracy Institute felmérése szerint az emberek 59 százaléka úgy gondolja, hogy Joe Biden demenciában szenved.

Vizsgálat közben rázuhant a CT-berendezés egy darabja a benne fekvő páciensre a temesvári kórházban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.30. 18:59
Illusztráció
Fotó: PETRUT CALINESCU / AFP
Az egy méter átmérőjű forgó alkatrész éles alumíniumperemmel ellátott műanyag gyűrű, és másodpercenként 400 fordulatot tesz meg.
Egy 36 éves, agyi érkatasztrófát szenvedett nőt éppen a komputertomográfban vizsgáltak Romániában a temesvári megyei kórházban, amikor az orvosi eszköz egyik darabja leesett, és a benne fekvő páciensre zuhant – írja a Főtér. A kórház menedzsere elmondta, egy forgó részről van szó, amely egy egy méter átmérőjű, éles alumíniumperemmel ellátott műanyag gyűrű. 
A menedzser szerint ez az alkatrész másodpercenként 400 fordulatot tesz meg, így akár tragédia is történhetett volna.

A nő sérülését így is több öltéssel kellett összevarrni.  Kiderült az is, hogy a CT-t még 2018-ban kapta a kórház az egészségügyi minisztériumtól, de már akkor egyértelmű volt, hogy gyenge a minősége. Ennek ellenére üzembe állították, és két évig a szükséges engedélyek nélkül működött. Idén februárban leállították, és kérték a szükséges engedélyeket, amelyeket végül június végén kaptak meg. Az eszközt rossz minősége miatt nem akarták használni, mégis rákényszerültek. A kórház vezetősége feljelentést tett az életveszélyes CT beszerzését övező rendellenességek miatt.

Lukasenko kritikus pszichikai állapotban – „Most már a Kreml irányítja”

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.30. 18:27
Alekszandr Lukasenko
Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP
Lapunknak nyilatkozó helyi források szerint Minszkben már Moszkva irányít. Putyin meg akarja akadályozni a nyugati fordulatot.
Harmadik hete tartanak a csalással újraválasztott Alekszandr Lukasenko elleni utcai megmozdulások, sztrájkok Belaruszban. A hét végén is tüntettek Minszkben és több nagyvárosban, nem szűnt meg a sztrájkmozgalom sem. A hatalom fő törekvése, hogy hívei és önmaga számára demonstrálja: van társadalmi támogatottsága. Gyűléseket szerveznek, ahová Lukasenko híveit buszoztatják, autós és motoros felvonulásokat szerveznek. A személyautók rendszámát elrejtik, sokak szerint azért, mert a kocsikat a titkosszolgálatok emberei vezetik. A középosztályt megfélemlítő akciók, neves személyiségek elbocsátása ellenére a változásokat követelő mozgalom ereje stabil és őrzi békés jellegét. Lukasenko úgy akarja megőrizni uralmát az ország felett, hogy erőszakot provokál és a nemzetközi feszültség növekedését is el akarja érni. A diktátor az általa gerjesztett gyűlöletvilágban él. A vele szembeszállókat „patkányoknak” nevezi, s az, hogy egy Kalasnyikovval, egyenruhában filmeztette magát, azt üzente, hogy háborúba vonult saját népe ellen. Civil ruhás fellépései is harciasak: nyugati agresszióval, háborúval és fasisztákkal riogat. Beszéde ugyanakkor zaklatott, néha alig követhető, állításai pedig nehezen igazolhatóak.  Alekszandr Milinkevics korábbi elnökjelölt, a Szabadságért Társaság vezetője, aki augusztus 22-én egy interjút adott már lapunknak, most azt mondta a Népszavának, hogy szerinte Lukasenko kritikus pszichikai állapotban van. Tanácsadókat kapott Moszkvából: orosz újságírók, PR-szakemberek, menedzserek érkeztek Minszkbe. „Az az érzésem, hogy őt most már a Kreml irányítja, már nem dönt önállóan. Moszkva azt akarja demonstrálni a Nyugat számára, hogy Lukasenko már olyan, mint Kadhafi (a líbiai diktátor, aki ellen népe fellázadt és megölték 2011-ben - A szerk.) uralma utolsó szakaszában. Veszélyes mindenkire. Oroszország nyilván felhatalmazást akar kapni, hogy arra, hogy semlegesítse, amikor ezt szükségesnek tartja” – vélte Milinkevics.    Az ellenzéki politikus szerint a diktatúra egyszerre két forgatókönyvből játszik. Az egyik a nemzetközi feszültség kiéleződésére hivatkozva akarná megszilárdítani a belső elnyomást. Egy ejtőernyős dandárt a lengyel határhoz közeli Grodno körzetébe vezényeltek, a litván határnál hadgyakorlat folyik éleslövészettel. Lukasenko azzal ijesztget, hogy Lengyelország vissza akarja szerezni elveszített területeit. A balti szomszédokat ellenszankciókkal, a dél felé irányuló útvonalak lezárásával fenyegeti, ám kétséges, hogy ezzel bármilyen eredményt el tudna érni. Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Lukasenko kérésre egy beavatkozásra alkalmas „tartalék erőt” állított fel belügyi csapatokból. A bevetést akkor rendelik el, mondta, ha a tiltakozó mozgalom erőszakossá válik, pogromok törnek ki, a tüntetők megtámadják az állami intézményeket. Putyin Lukasenkót legitim módra megválasztott elnöknek ismerte el, s a két állam közötti szerződések megengedik a hasonló „segítségnyújtást”.
A tüntetések azonban békések, erőszakot csak a hatalom alkalmaz. Artyom Srajbman minszki politikai elemző az orosz álláspontot „enyhén Lukasenko-pártinak” minősíti. A Népszavának nyilatkozva arra emlékeztet: az orosz vezető azt is mondta Lukasenkónak, hogy oda kell figyelnie, mit mondanak az ellene tüntetők és valamilyen alkotmányos párbeszédet kell elkezdenie. Ezek a feltételek megengedik, hogy a Kreml elengedje a diktátor kezét, ha annak markából kezd kicsúszni az irányítás. Moszkva arra hivatkozhat, hogy Lukasenko nem kezdett alkotmányos párbeszédet. Srajbman azt mondja, Oroszország számára két vörös vonal van: a Nyugat tényszerű beavatkozása és egy erőszakos hatalomátvételi kísérlet rombolással, gyilkosságokkal. „Nem tudjuk, hogy ez csak blöff, amivel Putyin ijesztgeti a Nyugatot és a mitikus forradalmárokat, vagy Oroszország valódi álláspontja” – mondta az elemző.

Még egy ellenség: az újságírók

A belarusz hatóságok a hétvégén megvonták tizenöt, külföldi orgánumoknak, így a BBC-nek dolgozó hazai újságíró akkreditációját. Korábban mintegy ötven, a tüntetésekről tudósító újságírót, köztük külföldieket állítottak elő, ami ellen még Dominic Raab brit külügyminiszter is tiltakozott.