Rekordot döntött a napi új fertőzések száma vasárnap: 292 magyar állampolgár szervezetében mutatták ki az új koronavírust. Ez még a tavaszi első hullám idején rögzített eddigi csúcsnál is jóval magasabb szám, április 10-én 210 új beteget regisztráltak. A vasárnapi rekorddal az aktív fertőzöttek száma 1588-ra nőtt. Noha az esetszám gyorsan emelkedik, a kórházakban jelenleg 90 koronavírusos beteget ápolnak, közülük pedig 7-en vannak lélegeztetőgépen. Utóbbiak száma annak ellenére sem emelkedik, hogy jó ideje egyre több az új fertőzött. Müller Cecília országos tisztifőorvos azt közölte vasárnap az MTI-vel: „az elhunytak száma szinte változatlan, csak egy-egy esetet regisztrálnak”. Az alacsony halálozási arányt azzal magyarázta, hogy most leginkább a fiatalok körében terjed a vírus, ezért a betegség lefolyása jellemzően enyhe.
A tisztifőorvos szerint a járvány második hullámának idejét éljük, de arról nem beszélt: mi történik akkor, ha a fertőzöttek számának emelkedésével a vírus újra eléri a veszélyeztetett, idősebb korosztályt? Ehelyett inkább arról értekezett, hogy azért nő most gyorsan az esetszám, mert „külföldről behurcolják” a vírust. Ezzel szemben Szlávik János, a Dél-pesti Centrum Kórház járványügyi főorvosa a Hír Tv-ben vasárnap azt mondta: a Magyarországon újonnan regisztrált fertőzöttek többsége buliban, esküvőn vagy valamilyen zárt térben tartott rendezvényen kapta el a koronavírust.
Noha a fertőzéses esetek száma drasztikusan nő, a Népszava információi szerint Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője egyelőre nem szigorított az egészségügyre érvényes szabályokon. Az intézményeknek jelenleg csak ágyaik tíz százalékát kell kötelezően üresen tartaniuk. A covid miatt kórházi ápolásra szorulókat elsősorban a járványkórházakban, azaz a Dél-pesti Centrumkórházban, az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetben, valamint az Új Szent János kórházakban kezelik. Az utóbbi Kútvölgyi tömbje hosszú hónapok óta üresen áll, hogy az ottani kapacitásokat teljes egészében járványügyi célokra tudják használni. Készenlétben áll a kiskunhalasi mobil járványkórház, és Pintér Sándor belügyminiszter szerint bármikor föl tudnak állítani egy 1000 férőhelyes ellátóhelyet a budapesti BNV területén. Itt az egyik pavilonban az első hullám idején voltak az esetleges covidos betegek ápolására szánt tábori ágyak, ám azokat néhány hete elszállították, és a pavilont vissza is adták a vásárváros üzemeltetőinek.
Müller Cecília vasárnap arról is beszélt, hogy megnőtt az egyéni felelősség a járvány elleni védekezésben, továbbra is be kell tartani az alapvető higiénés szabályokat. Azt nem tette szóvá, hogy még a kormányzat sem fogadja meg tanácsait: szombat reggel ült össze Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével az operatív törzs határvédelemmel foglalkozó munkacsoportja, és az egyeztetésen készült fotók szerint a résztvevők közük senki nem viselt maszkot. Az ülés után a kormányfő azt nyilatkozta: „Szigorú határvédelmi intézkedéseket rendeltünk el.” Arról viszont nem közölt részleteket, hogy pontosan miről döntöttek, lapunk kérdéseire a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a humántárca és az operatív törzs sem válaszolt.
Vasárnap délután viszont megjelentek a Magyar Közlönyben a vírus miatt szeptember elsejétől elrendelt – a múlt hét végi kormányinfón bejelentett – határzárról hozott döntések. Ezek szerint a hazatérő magyaroknak 14 napra karanténba kell menniük, onnan előbb csak akkor szabadulhatnak, ha 48 órás különbséggel két negatív tesztet bemutatnak. Külföldiek csak a megfelelő, kivételesnek minősített esetekben léphetnek be az országba: ezek közé tartozik az áruszállítás, a diplomáciai és hivatalos út, de például bizonyos esetekben a sportesemények is ide sorolandók. Egy ilyen lehet például a szeptember végi futball szuperkupa: várhatóan 20 ezer ember, köztük 6 ezer külföldi nézheti a Bayern-Sevilla meccset, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség megvizsgálhassa, milyen hatása lehet járvány idején egy tömegrendezvénynek. Ezt az ATV-nek nyilatkozva még Szlávik János a Dél-pesti Centrum Kórház járványügyi főorvosa is „rizikós próbálkozásnak” nevezte. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora viszont az RTL Híradónak azt mondta: – Biztonságosan megrendezhető Budapesten a labdarúgó Szuperkupa-döntő, minden a szabályok szigorú betartásán múlik.
