oktatás;tanévkezdés;

Képünk illusztráció

- Tanévkezdés: szájmaszk helyett szájzárat kapnak a tanárok

A Pedagógusok Szakszervezete szerint a tankerület így fékezné meg a dolgozókat, hogy az iskolai járványügyi helyzetről beszéljenek.

Vannak olyan iskolák, ahol augusztus végén titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk a tanároknak arról, hogy a fenntartó engedélye nélkül semmilyen információt nem adhatnak ki intézményükkel kapcsolatban – hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) keddi, tanévnyitó sajtótájékoztatóján. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás szerint a tankerület ezzel próbálja megakadályozni, hogy például a járványügyi protokollal kapcsolatos hiányosságokra fény derülhessen.

Lapunk szintén értesült erről, s érdeklődtünk az állami iskolafenttartó Klebelsberg Központnál (KK), ahonnan azt válaszolták: a KK ilyen jellegű utasítást nem adott ki és információik szerint a tankerületi központok sem, ezzel kapcsolatban a Központhoz semmilyen jelzés nem érkezett. A PSZ-nek viszont birtokában van egy ilyen dokumentum. Totyik Tamás szerint ez azt jelzi, hogy az érintett tankerület „egyéni akciójáról” van szó.

– A kormányzatnak határozott járványügyi protokollt, egyértelmű utasításokat, a járvány elleni védekezéshez erőforrásokat kellene adnia a pedagógusoknak, nem pedig szájzárat – fogalmazott a PSZ alelnöke. A szakszervezet olyan levelet is látott, amelyben az iskola a diákokat kérte, hogy hozzanak törlőkendőket, vécépapírt.

Szabó Zsuzsa PSZ-elnök arról is beszámolt: tudnak olyan intézményről, ahol augusztus végén az összes pedagógusnak takarítania kellett az iskolát. De láttak olyan intézményi protokollt is, amelyben a diákoktól is elvárják, hogy fertőtlenítsék – akár saját, otthonról hozott fertőtlenítőszerrel – a padokat.

A PSZ elnöke emlékeztetett: bár a kormány „hagyományos” tanévkezdésről beszél, ami most történik, azt nem lehet annak nevezni. Nemcsak a járvány nehezíti az iskolakezdést, felmenő rendszerben most kezdődik az új Nemzeti alaptanterv bevezetése, a hatévesek kötelező beiskolázása miatt pedig növekedtek az elsős osztálylétszámok.

– Az én gyermekem 34 fős osztályban kezdte meg az iskolát – erről Gosztonyi Gábor, a PSZ másik alelnöke beszélt. A szakszervezethez pedig egy olyan levél is eljutott, amelyben egy vidéki kisvárosi iskola pedagógusai arról számoltak be, jelen pillanatban két osztálynak nincs osztályterme az iskolában, a gyerekeket – átmenetileg – az iskola aulájában helyezték el. Mint írták, két éve tudni, hogy három osztályterem (beázás és omlásveszély miatt) le van zárva az épületben, a fenntartó mégsem tett semmit.

A PSZ szerint haladéktalanul szükség lenne egy központi protokollra arra az esetre, ha az iskolákban megjelenik a járvány. Emellett a tanulók és a diákok szűrését, a hibrid (párhuzamosan online és tantermi) oktatás lehetőségének megteremtését is szükségesnek tartják.

Szabó Zsuzsa hozzátette: a pedagógusok munkaterhei a járványhelyzetben tovább növekednek, pedig a PSZ felmérése szerint eddig is átlagosan heti 50 órát dolgoztak 40 helyett. A bérfeszültségek miatt újból levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

Bértámogatást kérnek a szülőknek a szakszervezetekÖt magyar szakszervezeti konföderáció nyilatkozatban hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy a járvány esetleges belobbanása következtében, a karanténhelyzet beálltakor vagy a digitális oktatási rend ismételt megvalósulásakor a 6-14 éves korosztály esetében nagy feladat hárul az otthoni tanulást segítő szülőkre. „Minden magyar állampolgár, minden magyar munkavállaló és munkaadó érdeke, hogy egy ilyen helyzetre már most megkezdjük a felkészülést. Álláspontunk szerint meg kell vizsgálni, hogy a gyermekfelügyelet miatt a munkából kiesők esetében a gazdaságvédelmi csomag keretében folyósítható célzott bértámogatás segítségével és/vagy az egészségbiztosítási törvény módosításával teremthető meg a kiszámítható egzisztenciális környezet” – írták. Arra kérik a kormányt, az érdekegyeztetési intézményrendszer keretein belül folytasson szakértői szintű egyeztetéseket az iskolakezdés kapcsán már aktuálissá vált problémákról, majd e példa nyomán átfogó, a munkavállalói szempontrendszert hangsúlyosan megjelenítő egyeztetést a középtávú gazdaságvédelmi és gazdaságélénkítési kérdésekről is. A nyilatkozatot a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői írták alá. 

A szülők szerint jelentős lemaradást okoz a távoktatás

A távoktatás nem biztosít az iskolai képzéssel azonos szintű tudást a szülők többsége szerint – derült ki a Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyet az elemzőcég a Népszava megbízásából készített a budapestiek körében. A fővárosi szülők (akiknek van általános vagy középiskolás korú gyermekük, unokájuk) 73 százaléka véli úgy, a távoktatás jelentős lemaradást okoz a diákoknál.

Arra a kérdésre, hogy a távoktatás ismételt elrendelése esetén meg tudnák-e oldani háztartáson belül a gyermekfelügyeletet, a megkérdezettek 47 százaléka válaszolt egyértelmű igennel. Vannak (13 százalék), akik csak veszélyeztetett korú nagyszülő segítségével, mások (6 százalék) bébiszitter vagy más külső segítséggel. A szülők mintegy ötöde (21 százalék) válaszolt úgy, hogy nem tudná megoldani sehogy sem a gyermekfelügyeletet. 

Bizonytalanságot okozhat, hogy a megkérdezettek 52 százaléka semmilyen tájékoztatást nem kapott az iskolától arra vonatkozóan, lesz-e távoktatás, vagy hagyományos formában folyik majd az első félév. A válaszadók mindössze 6 százaléka kapott jelzést arról, hogy iskolájuk ősszel szinte biztos átáll távoktatásra, és 29 százalék azoknak a szülőknek az aránya, akiket úgy tájékoztattak: az iskola nem készül a digitális oktatásra. - J. D.

A képviselő szerint ilyen leveleket az ember a politikai tanácsadóitól szokott kapni, amiben felkészítik a találkozókra és sajtótájékoztatóra.