Előfizetés

Pornóvírus a párkapcsolatokban

Forgács Iván
Publikálás dátuma
2020.09.05. 18:19

Fotó: Volodymyr Tverdokhlib / Shutterstock
Nem túlzás az, hogy a járvány alaposan felforgatta a mindennapjainkat: és ez ugyanúgy igaz a szexuális életünkre, mint például a megélhetésünkre. A vírus elronthatta, ami jó volt, felpörgethette a romlást, és görbe tükröt tartott számos folyamatnak: többek között a testi érintés utáni vágy fakulásának.
Már a tavaszi karanténlét első napjaiban útjukra indultak vicces posztok, hogyan is lehet akkor most szexelni. Maszkban, másfél méteres arctávolsággal. Hamar kiderült, a kérdés nem vicces: a be- és összezártság sok problémát okozott a párkapcsolatokban – és a nemi életben. Az egyedülállóknál megszűnt a testi érintkezés lehetősége, de pszichésen a párok is nehéz helyzetbe kerültek: még ahol vonzalommal teli volt is a szexuális élet, a kényszerű folyamatos együttlét ott is elhidegüléshez vezethetett. Ahol pedig amúgy is csikorgott a kapcsolat, ott a járvány – és az esetleg ezzel járó egzisztenciális bizonytalanság – stressze nemegyszer elviselhetetlenné fokozta a feszültséget.

Állandó partnerünk

A különféle felmérések a szexuális elkülönülés mellett még egy dolgot jeleztek: megnőtt a kereslet a különféle pótszerek, ingereszközök, szexbabák/-robotok, és a virtuális valóság iránt. És a „rendkívüli állapot” újra rávilágított egy jóval általánosabb, hosszabb ideje tartó változásra, már ami a nemi életet illeti. A helyzet az, hogy visszaszorulóban a vágy a testi érintkezésre, egyre többen szeretik mind gyakrabban egyedül megélni a szexuális örömöket. A pszichológus szakértők szinte kivétel nélkül egyetértenek, hogy ennek első számú oka a pornó új szintre lépő, intenzív terjedése. Önmagában nem az önkielégítés és a hozzá kapcsolódó, fantáziálást erősítő szexuális tartalom a probléma. Hiszen a barlangrajzok óta vannak pornografikus képek, ősi ingerkeltő az erotikus szöveg is. A fotográfia megszülte a meztelen modelleket, aktképeket, majd a filmekben is elkezdődött a vetkőzés, magunk mellé képzelhettük nem egy kedvenc színészünket, színésznőnket. A pornófilm azonban új dimenziót nyitott. Teljes aktusokat tett valóságként átélhetővé. Ami a fantáziálás háttérbe szorulásán túl egyfajta mintaként is lecsapódhatott a nézőben. Ám mindez így is csak az utolsó másfél-két évtizedben vezetett komoly változásokhoz, méghozzá az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően. A pornográf tartalom mára folyamatosan elérhetővé vált. Méghozzá ingyenesen. Így potenciálisan állandó szexpartnerünk.

Női irányzat

 Vadász Eszter szexuálpszichológus megerősíti azt a vélekedést, hogy az új jelenség elsősorban a fér­fiak szexuális életére hat, mert hagyományosan ők a pornók címzettjei. „Tapasztaljuk, hogy a férfiaknál könnyebben alakulhat ki pornófüggőség. Egy szint után pedig egyre erősebb inger kell az élmény eléréséhez. Sok merevedési probléma innen ered az utóbbi években. Hosszú távon pedig impotenciához vezethet. A férfiak számára minden vágy kielégítésére van opció, és ezek az élmények erősebb hatásúakká válhatnak a testi érintkezés ingereinél.” De miért hatnak a pornók kevésbé a nőkre? Zala Márton szexuálpszichológus, aki szintén gyakorló terapeuta a területen, így foglalja össze az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat: „A férfiak szexuális ingere alapvetően a látásra épül, márpedig a pornók alapvető hatáseleme az aktus vizualitása. De kezd megjelenni egy »női irányzat« is, több portálon már »for women« opció alatt. Némileg a szoftpornóra emlékeztet, nem csupán az aktusra koncentrál. A szexjelenetek kidolgozottabb történetbe ágyazódnak, több bennük az érzelem, a finom érzékiség, az udvarló-csábító, a nő vonzerejét hangsúlyozó verbalitás.”

Minek a testi?

  Az igazi kérdés persze az, mi váltja ki a pornó felé fordulást, és ez hogyan hat a párkapcsolatra. Vadász Eszter saját praxisa alapján is tipikusnak tartja, főleg középkorúaknál, a következő helyzetet: „A párkapcsolat egy időszakában megszűnik a szexuális élet. Például szülés miatt, vagy a társ hosszabb időre elutazik, vagy nagyon leköti a munkája. Gyakori, hogy a férfi ilyenkor rákap a pornóra. A hölgy gyanítani kezd valamit, mert a párja kevesebbet kezdeményez. Feltűnik, hogy zárkózottabban kezeli a számítógépét, telefonját. Férfi kliensek beszámoltak róla, hogy sokszor megvárják, amíg mindenki elalszik, majd az éjszakát pornózással töltik. És egyre kevesebb energiát fektetnek a párkapcsolatba. Nem kezdeményeznek beszélgetéseket, közös programokat. Mindez fokozatos elhidegüléshez vezet.” Fiatalabbaknál a pornófüggés már magának a szexuális kapcsolatnak a kialakulását is gátolhatja. A partner teste nem nyújtja a pornóknál megszokott ingert, merevedési zavar jelentkezik, és a nő is szorongani kezd, mert azt hiszi, nem elég kívánatos. Az előre vetített félelmek miatt aztán mind kevesebb a kezdeményezés. A szorongások okozta tartózkodás odáig is fajulhat, hogy a párok egyáltalán nem szexelnek. Miközben szeretik egymást, és más életterületeken akár gondtalanul élnek együtt. Szakértőink szerint ez is gyakoribbá vált. Főleg a Távol-Keletről hallani róla, hogy az új nemzedékben sok fiatal nő fel szexuális párkapcsolat nélkül, amire még büszkék is. Minek a testi kapcsolat? Nem jobb a szexuális öröm megélése számítógéppel, esetleg szexrobottal? Így nem kell udvarolni, nincsenek szagok, ízek, félelmek, bántások.

Nem ördögi, de...

Ezzel együtt Vadász Eszter azon az állásponton van, hogy a fenti problémák nem tisztán szexuális eredetűek. „Magának a szorongásnak, az elkülönülésnek, gátlásosságnak sokféle háttere lehet. És következménye a szociális kapcsolatok általános kerülése. Idővel persze pornófüggés is kialakulhat miatta.” A babák, pótszerek használata mögött is mélyebb lelki sérülések, hiányérzetek fedezhetők fel. A szexbaba gyakran a gyengéd, támaszt nyújtó társat pótolja. A művészetben emlékezetesen ragadta meg a jelenséget például Örkény István tévéfilmre is adaptált egypercese, Az ember melegségre vágyik, vagy egy 2007-es sikerfilm, a Plasztikszerelem. Fölmerül az a kérdés is, hogy megcsalásnak számít-e a pornózás. Hiszen még az is elképzelhető, hogy „beleszeretünk” egy pornószínészbe, vélt személyiségére is vágyunk a virtuálisan intim kapcsolatban. Szakértőink szerint létezik ilyesmi, és indokoltan válthat ki féltékenységet, de az esetek többségében az önértékeléssel van baj. Az ember persze azt is gondolhatja, hogy a pornós önkielégítés visszafogja a prostitúció, a kalandok, szeretők iránti igényt. Minek okozzak magamnak gondokat, párkapcsolati kockázatokat, ha minden vágyam könnyedén kiélhetem a neten? „Lehetséges, de egyelőre nem tudjuk kutatásokkal bizonyítani, hogy valóban létezik ilyen összefüggés – állítja Zala Márton. – De azt például kimutatták, hogy miután Amerikában, a hetvenes évek körül, legálissá vált a pornó, felfutásával párhuzamosan csökkenni kezdett a nőkkel szembeni szexuális támadások száma.” Vadász Eszter szerint azért nem kell dramatizálni a tárgyalt folyamatokat. „Megvannak még a hús-vér vágyaink. Akiknek volt már sikeres, örömteli szexuális kapcsolata, kevésbé veszélyeztetettek a pornófüggéstől. Velük inkább az fordulhat elő, hogy szexfüggők lesznek. De lehet valaki mindkettő: a párkapcsolatában naponta-kétnaponta van szex, de annyira potens, hogy pornós önkielégítésre is vágyik.” Fontos hangsúlyozni, hogy magában a pornóban nincs semmi ördögi. A függőség kialakulása jelenti a problémát. Amúgy például a közös pornónézés kifejezetten színesítheti egy pár szexuális életét. Nehézségekkel küzdő társaknál pedig terápiaként is alkalmazható. „A középkorú párok szorongást oko­zóan­ ernyedő vágyait újra föl­erősítheti, ha keresnek olyan erotikus könyv- vagy filmrészleteket, amelyeket együtt­ élveznek. A pornó is segítheti a visszatalálást a szexhez. Elvégre ilyenkor a másikkal vagyok, együtt fantáziálunk, közös a szexuális izgalmunk” – érvel a megoldás mellett Vadász Eszter.

Előképzés, beszédóra

A pornó terjedésének, könnyű elérésének igazi veszélyeztetettjei a kamaszok. Egy néhány évvel ezelőtti, hazai kutatás szerint a gyerekek nagy része 10-11 éves korban találkozik először pornográf tartalommal. Többnyire az okostelefonján. Lényegében ez jelenti számukra a szexuális felvilágosítást, a bennük látott mintákat kezdik követni. Pedig azok félrevezetőek. A fiúk számára pél­dául a nemi szerv méretének meghatározó szerepét, a gyors merevedés fontosságát sugallják, a lányok pedig azt hiszik, a jó szexhez gyönyörű test és kielégülések gyors láncolata kell. Aztán az első testi próbálkozásoknál jönnek a sokszor gátlásokat okozó csalódások. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a szülők időben, minél korábban kezdjenek beszélgetni gyerekeikkel a nemi életről, és az iskola se kezelje félvállról a kérdést. „A fiatalok kapjanak mindenre kiterjedő szexuális nevelést, ami nem merül ki a nemi aktus ismertetésében, hanem az is célja, hogy tudjanak beszélni a szexuális életről, a párkapcsolatról, képesek legyenek kifejezni az érzéseiket, vágyaikat” – hangsúlyozza Zala Márton. „Nem kell várni ezzel feltétlenül a gimnáziumig.” A felnőtteknek sem ártana egy kis továbbképzés, főleg „beszéd­óra”. Mert hiába henceghetünk, hogy civilizációnkban szabadosan, tabuktól mentesen élhető meg és mutogatható a szex, beszélni még mindig csak vulgárisan vagy szé­gyenérzettől izzadtan, dadogva tudunk róla.

Lomhák a hatóságok, durvul az allergiahelyzet – Hagyják, hogy megfulladjon az ország

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.08.30. 18:40
A Baranya Megyei Kormányhivatal szakemberei ellenőriznek egy parlagfűvel szennyezett területet Bicsérden
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Két és fél millió ember szenved parlagfű-allergiától Magyarországon, a jelenlegi magas pollenkoncentráció miatt sokan az utcára sem tudnak kimenni. Köhögnek, fulladnak. Hiába keseríti meg a gyomnövény a lakosság negyedének életét, a kormánynak idén sem sikerül megfelelően kezelni a helyzetet. Mint megtudtuk, a parlagfű azért él és virágzik, mivel a jelenlegi jogszabályok mindezt megengedik.
„A fiam mezőgazdász. A szántóföldek mellett hatalmas területeken embermagasra nőtt a parlagfű, amint ki kell szállnia a gépből bedurran a szeme, az orra. Hiába szól, semmi nem történik. A vágás csak olyan helyen történt meg, ahol a rét vagy erdő a helyi kis földtulajdonosoké. Van, hogy kevés a munka és saját maguk mennek kaszálni, hogy ne a csodára kelljen várni” – meséli lapunknak Szűcs Kovács Krisztina. A férjével zöldterület-rendezéssel foglalkoznak, tapasztalataik szerint sok helyen csak akkor vágatják a parlagfüvet, amikor már csak pár nap van a büntetések befizetésére, de az sem ritka, hogy a kukoricánál magasabb a parlagfű, vastagon a sorok közé nő, de aratásig már nem vágják le. Az embereket szerinte nem érdekli a helyzet, legalábbis addig nem, míg allergiások nem lesznek. A Parlagfű allergiások Facebook-csoportban számos történetet megosztottak lapunkkal. Volt, aki azt írta, maga is jelentett parlagfüves területet tavaly Komáromban, és az önkormányzat kezelte a helyzetet, más arról panaszkodott: van, aki nem (csak) náthás a parlagfűtől, hanem valamennyire köhög is. Ez pedig most – koronavírus idején – félelmetes tünet. Többen aggódnak is, hogy az allergiás, kezelt, de nem teljesen tünetmentes gyerekek nem mehetnek majd iskolába.

Baj van a jogszabályokkal

„Pátyon van egy öt hektárnál nagyobb parlagfűerdő, és egyszerűen a jogszabályok miatt a hatóság nem is tud közérdekű védekezést elrendelni. Augusztus 8-a óta képtelenek vagyunk elintézni, hogy eltűnjön a gyomnövény. Tragédia, ami itt zajlik. Az országban 600 ezer hektáron lehet parlagfű, az emberek tízmilliárdokat költenek allergiagyógyszerre, egyre több az asztmás is” – erről Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Egyesület (PPNE) elnöke beszélt lapunknak. Mint mondja, a probléma az is, hogy a jelenlegi felháborítóan elnéző jogszabály kultúrnövény esetén csak bizonyos fedettség és tőszám mellett engedélyezi a köz­érdekű védekezés elrendelését. Pátyon szerinte a megengedettnél jóval nagyobb a parlagfű mennyisége, de hiába volt kint a hatóság és a földhasználó is a területen, nem történt változás. „A kormányhivatal és a földhivatal illetékeseinek is írtam, hogy együtt végezzünk bejárást és nézzük meg, valójában mennyi a haszonnövény tőszáma azon az öt hektáron. Jelenleg ugyanis az út egyik oldalán a lakóházak vannak, a másikon a parlagfű” – mondja. Mivel a kérdéses terület egyébként ennek ellenére külterületnek számít, még a büntetés is minimális, így egyáltalán nincsenek motiválva a gazdák, hogy rendezzék a helyzetet. „A legtöbb mulasztót el sem kapják, mivel nagyon alacsony a felderítési arány, így a többség inkább kockáztat” háborodik fel Kelen Andrásné. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lapunknak küldött tájékoztatójából kiderült: külterületen azok a földhasználók, akik a parlagfű elleni védekezési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ebben az évben ­eddig összesen 3 773 741 Ft bírságról kaptak határozatot. A helikopteres felderítés, amit a kormány előszeretettel emleget, ugyan jól hangzik, de Kelen Andrásné szerint valójában Magyarországon nemigen van olyan terület, ahol mezőgazdaság folyik, és nem lehet megközelíteni, csak helikopterrel. „A legrosszabb, hogy nincs kihez fordulni, nem tudunk mit tenni, ha a kormány nem lép” – mondja. Pedig a tünetek százezrek életét keserítik meg. A Parlagfű allergiások csoportjában Nagy Jolanda arról írt: rengeteg szemmel látható helyen is van, amit nem lehet nem észrevenni, például a falvak végén. „A minap osztotta meg egy úr, hogy Veresegyházon az állomásnál is derékig ér, de a fővárosban játszóterek, parkok füves részein is van. A gyerekeink már hatévesen küszködnek vele, hat­évesen” – írja Jolanda. Bielik Anita arról is mesélt lapunknak: „Az orromból folyik a víz, bedugul, tüsszögök, viszket a szemem, könnyezik, a torkom begyullad, kapar, állandóan termelődik benne a sós nyál. Viszket a fülem, torkom, szájpadlásom. Duplán szedetik velem a gyógyszert, de nem segít teljesen.” Esete nem egyedülálló. Varga Szvorenyi Krisztina például 30 éve allergiás, számára teljesen hatástalan minden gyógyszer, így augusztus közepétől szeptember közepe-végéig „egy pokol a helyzet”.
Parlagfű-felderítés a Készenléti Rendőrség helikopterével Gyöngyös közelében
Fotó: Komka Péter / MTI

Immunterápia lehet a megoldás

Manapság a betegek egy része már el sem megy orvosi konzultációra az allergia esetén, ugyanis míg régen az allergiagyógyszerek orvosi vényekhez voltak kötve, addig mára ahhoz, hogy valaki antihisztamint vagy más, allergiaellenes készítményt (szemcsepp, orrspray) vásároljon, nem kell recept. „Nálunk a rendelőben is inkább azok a betegek jelentkeznek, akiknek korábban nem voltak tüneteik, nem diagnosztizálták őket, vagy akik esetében a nem receptköteles készítmények nem fejtik ki a hatásukat, mert egy magasabb szintű terápiát igényelnek” – mondja Altmayer Anita bőrgyógyász, immunológus, klinikai főorvos. Ilyen lehet például az immunterápia, melynek lényege már nem a tüneti kezelés, hanem az, hogy kis mennyiségben, de gyógyszerészetileg előkészített allergént adagolnak a betegnek. Olyan mértékben, ami még nem okoz tüneteket. Ez egy hosszabb terápia, 3–5 évig is tarthat, de ha sikeres, akkor a beteg akár 15–20 évig is tünetmentes lehet – ígérik az orvosok. Immunterápiát egyébként nemcsak parlagfű, hanem feketeüröm-, fűfélék, poratka- vagy akár macskaszőr-allergia esetén is lehet alkalmazni. Altmayer Anita azt tanácsolja azoknak, akiknek most erős tünetei vannak: jövőre időben kezdjék el a gyógyszerszedést, mert ilyenkor már nagyon nehéz megállítani a folyamatot. A pollenszezon kezdete előtt egy hónappal már el kell kezdeni az antihisztamin adagolását, hogy kivédhetőek legyenek a súlyos tünetek. Aki ezt nem tette meg, annak most akár háromszor-négyszer annyi gyógyszert is szednie kell, mint ami a normál adag volna. „Az allergia elleni készítmények nem hatnak rögtön, kell néhány nap, hogy kifejtsék a hatásukat.”

Nincs felderítés

A parlagfű okozta tünetek enyhülhetnek akkor is, ha időben történik a felderítés, de ezt idén már jóval korábban el kellett volna kezdeni, hiszen virágzáskor a terepen tartózkodni „egészségileg sem közömbös”, ilyenkor kiemelten nagy a pollenterhelés, és elkezdődhet a szem- és torokviszketés, orrfolyás még akkor is, ha egyébként vett be allergia elleni gyógyszert valaki. Kelen Andrásné nem tartja elfogadhatónak, hogy a hatóságnak nem feladata a parlagfüves területek felderítése és az azonnali mentesítés kikényszerítése. Hiszen így Magyarországon nem érvényesül az egészséges környezethez való alkotmányos jog és folyamatosan, akár heteken keresztül is fennáll a törvénysértés ténye arra hivatkozva, hogy a földhasználó fel­adata a mentesítés. Jelenleg ráadásul elég kicsi a valószínűsége, hogy a parlagfüves terület földhasználója lebukik, ha ugyanis senki sem keresi a parlagfüvet, akkor nem is találja meg. A hatóság a lakossági bejelentések után ugyan kivonul helyszíni bejárásra, de mivel a Parlagfű Bejelentő Rendszerre történő bejelentés szakmai és informatikai hátteret igényel, ember legyen a talpán, aki végigcsinálja. Arról nem beszélve, hogy a bejelentés után akár még hetekig tovább virágozhat a parlagfű és a pollen tömegét árasztja – részletezi Kelen Andrásné. „Az allergiásoknak naponta kellene levelet írni a téma szakmai irányításával megbízott Agrárminisztériumnak és jelezni, hogy a kormánynak tennivalója van, hátha akkor történne valami” – javasolja Kelen Andrásné. Altmayer Anita szerint az ország azon részein, ahol odafigyelnek a parlagfűirtásra, javul az allergiá­sok helyzete. Ha rosszabbak is a tünetek, az most inkább a nagyobb meleg, a száraz időszak miatt lehet. A maszk is segíthet, de akár árthat is az allergiásoknak. Egyrészt mint szűrő, csökkentheti a belélegzett pollenek számát, így mérsékelheti a tünetek súlyosságát, ha azonban valaki nem mossa rendszeresen, vagyis mindennap és megfelelő alapossággal a textilmaszkokat, az csak még több pollent lélegez be. Fontos, hogy főzőmosást alkalmazzanak az emberek, mert az hatékony a pollen ellen.

Keresztallergia nehezíti a helyzetet

A pollenallergia Altmayer Anita szerint egy előre haladó betegség, ami ha nincs jól kezelve a legelején, vagy nincs minden évben megfelelő készítményekkel egyensúlyba tartva, akkor megy lefelé a légutakba. Emiatt bár ritkábban, de asztmatikus tünetek, torok viszketés, köhögési rohamok is előfordulhatnak. „Egyre gyakrabban találkozunk a pollen és zöldség-gyümölcs keresztreakcióval is, ami azt jelenti, hogy valakinél ételek fogyasztását követően nyelvben, vagy a szájpadláson, garatban jelentkezik viszkető érzést, akár nyelv és száj dagadás. Ez parlagfű és üröm allergiásoknál egyaránt előfordulhat és amiatt van, mert a pollen fehérje molekulái kereszt reagálnak bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök fehérjéivel és ezek okozzák az allergiás tüneteket, a hirtelen és intenzív orrfolyást, szemviszketést, tüsszögési rohamokat, köhögést. A parlagfű a sárgadinnyével, görögdinnyével, paradicsommal, banánnal keresztreagál. Ezért is nagyon fontos, hogy időben és valóban hatékony készítményeket használjanak az emberek” – részletezi a szakember.

Almák a fa alatt – Lesz magyar gyümölcs, de nem várható érdemi árcsökkenés

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.30. 14:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Tele van a sajtó azzal, hogy aranyáron mérik az almát és egyáltalán, manapság a gyümölcs lassan luxuscikké válik. Ez a szegények esetében nagyjából fedi is a valóságot. A rossz hír az, hogy a magas árak, legalábbis mai tudásunk szerint, nem csökkennek érdemben a későbbiekben sem. A jó hír az, hogy továbbra is lesz magyar gyümölcs a piacokon. Most ezzel kell beérni.
Szinte minden gyümölcsöt roppant drágán mérnek idén, de talán az alma ára az, ami a legtöbb embernél kicsapja a biztosítékot. Ez a gyümölcs sokáig az egészséges táplálkozás szimbóluma volt, nem véletlen, hogy Foky Ottó és Nepp József „Ellopták a vitaminom” 1966-ban készített, nagy sikerű, animációs, gyermekeknek szóló mesekrimijében is egy kisfiú ellopott almája körül zajlanak a bonyodalmak. Most krimi nincs, bonyodalom annál inkább. A rendszerváltás óta a fogyasztás jócskán csökkent, az egykori 40-42 ezer hektáros hazai almaültetvény-terület mára 24 500 hektárra zsugorodott, eltűnt a mindent felszívó szovjet piac, így az árakat a nemzetközi kereslet-kínálat határozza meg, no meg az egyre extrémebb időjárás. Aminek köszönhetően az almatermés az átlagos 650-700 ezer tonna helyett jó, ha 300-350 ezer tonna lesz (tavaly sem volt jobb a helyzet).
Szóval, ami a nemzetközi piacot illeti, az átlagosan 12 millió tonnás európai termés negyedét-harmadát Lengyelországban szedik, magyarázza Hunyadi István, a Fruit VeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. Csakhogy a tavalyi 80-100 forintos kilónkénti átvételi ár már a múlté, idén 150-250 forintért jön a lengyel alma (válogatás, csomagolás nélkül). Az árakat tovább izmosítja, hogy a 40-45 millió tonnás kínai almatermés is vagy 10 millió tonnával elmarad az átlagtól, így az almasűrítmény-gyártók szintén az európai piacról vásárolnak, erősítve a keresletet.

Rádupláztak

Azaz az almára éhes magyarok hiába áltatták magukat azzal, hogy a tavalyi 350-400 forintért juthatnak kedvenc vitaminforrásukhoz: a piacokon gyakran 600 forint egy kiló alma, az élelmiszerláncok portékáinál pedig a 800-900 forintos ár sem ritkaság. Igaz, ha ősszel megjelenik a hazai friss gyümölcs, az almatarifa 500 forintra mérséklődhet. (Idén a szűkös termés miatt vélhetően a nagy láncok sem akcióznak majd nagyon.) A kínálatot szintén szűkíti, hogy a hazai termésnek mintegy harmada az étkezési minősítésű alma, a többi ipari felhasználásra alkalmas. Ennek egyik alapoka, hogy 10 ezer hektár menthetetlenül elöregszik, 9 ezer hektáron pedig korszerűtlen a termelés – igaz, ez még menthető lenne, ha akadna munkaerő és a fejlesztést motiváló támogatási rendszer. Apáti Ferenc (Fruit VeB alelnök) szerint mindenesetre néhány év múlva már csak 15-17 ezer hektár ültetvényen terem ez a kedvelt gyümölcs Magyarországon.

Drága mulatság

A pesszimizmust támasztja alá, hogy míg 20 éve 3-4 millió forintból ki lehetett hozni egy almaültetvényt, addig ma egy korszerű termelőhely telepítési költsége 15 millió forint körül van – hektáronként. Ráadásul korábban az időjárás is kegyesebb és kiszámíthatóbb volt, ma gyakoribb a jégverés, hosszabb az aszály, szeszélyesebb a csapadékhelyzet, és régen csak hírből lehetett hallani a tavaszi fagyokról is. Azaz bitang drága védelmi rendszerekre van szükség. Szóval a birtok árát és az összes szükséges járulékos beruházást figyelembe véve 30-40 millió forintra van szükség hektáronként egy almatermelő gazdaság felépítéséhez. És a gazdaságos termeléshez legalább 20-30 hektárral kell számolni – miközben a korszerű ültetvények is 3-4 év múlva fordulnak úgy istenigazából termőre. (Ha ipari alapanyagot akar a gazda előállítani, akkor nagyjából ennek az üzemméretnek a kétszeresével kell kalkulálnia.) És csak 15-20 évig művelhetők ezek a birtokok gazdaságosan, utána kezdődhet minden elölről. Így mostanság inkább csak azok vágnak bele az efféle drága mulatságba, akiknek a szaktudás mellé van almáskertjük, mert a szülők, nagyszülők is ezzel foglalkoztak.
Almaszedés a Magyarország legszebb birtoka címet elnyert Bold Agro Kft. derecskei gazdaságában
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Változó gyümölcsök

 A fajták szintén átalakulóban vannak. Az egykor talán legnépszerűbb jonatán, amely egyébként több mint száz éve származott át Amerikából Magyarországra, mára szinte csak néhány szabolcsi ültetvényen található meg. Az ok, hogy a jonatán – és a többi régi fajta – már nem termeszt­hető gazdaságosan. A nagy méretű fák géppel nem szüretelhetőek, gyakorlatilag csak kézzel szedhető le a gyümölcs. És bizony hiába ad egy ilyen fa 300 kiló almát, ha a termés mérete nem egységes. A korszerű ültetvényeken nagyobb a tőszám, vagyis több fa ültethető, így legalábbis részben lecserélhető a fajta is, vagyis jobban követhetők a fogyasztói igények változásai. Az új nemesítésű fajták esetében egységesebb a gyümölcsméret is, s egyszerűbb a szüret – magyarázta Hunyadi István. Most éppen az ugyancsak népszerű idared karrierje van leáldozóban, bár azért még hosszú évekig a standokon marad. Erős pozíciói vannak a gálának, amelynek ma már vagy három tucat változatát termesztik. Megjelentek az új fajták is, mint a Pink Lady, bár ez inkább az igényesebb, értsd tehetősebb vevőkört célozza. Összegezve: jobb ha beletörődünk, hogy akár így, akár úgy, a jövőben törvényszerűen emelkedniük kell a gyümölcsáraknak. A 200 forintos fogyasztói áron kínált almával vagy 300 forintos őszibarcakkal és 500 forintos cseresznyével ugyanis csak tönkremenni lehet.

Amit az EU ront el

Kérdés, hogy 2021-től miképp alakul az unió közös agrárpolitikája (KAP), mi lesz a versenyképtelen gazdaságokkal, ha nem kapnak összességében hektáronként 300-350 ezer forintos támogatást. (Ráadásul már most is akadnak olyan ültetvények, amelyek ezzel a szisztémával sem tarthatók életben.) Az eddigi EU-s dotációs rendszerrel azonban az a legnagyobb baj, hogy konzerválta az extenzív termelést, és lefojtja az innovációt.

Vagyon és gyümölcs

 A gyümölcsfogyasztás erősen jövedelemfüggő. A társadalom felső tizedébe – ehhez elég nettó 300 ezer forint – tartozó réteg kétszer-háromszor több gyümölcsöt fogyaszt, mint az átlag alatt keresők. Ezt a gyümölcsszakadékot a koronavírus-járvány okozta növekvő munkanélküliség, illetve a jövedelmek csökkenése tovább szélesítheti. Ezen a helyzeten javíthatna a kormányzat, ha tíz év után emelné a családi pótlékot, vagy épp a közmunka-béreket.

Földkörkép

Az ezredfordulón még 90 ezer hektáron termesztettek Magyarországon gyümölcsöt, ez a terület mára 80 ezer hektárra szelídült. És csakis azért ilyen kicsi a veszteség, mert nagyjából 10 ezer hektár dió-, illetve bodzaültetvényt telepítettek (ezek viszonylag kis befektetéssel hozhatók létre). Az utolsó nagy ültetvénytelepítési hullámot a ’90-es évek vége és 2004 között jegyezték föl az ágazati annalesek. Akkor még jelentős állami támogatást kaptak a gazdák. Ezek az ültetvények most gyengülnek el, akárcsak az akkor 40-es, 50-es éveikben járó gazdáik is. És sok olyan birtok van, ahol az utódok nem folytatják. Az sem segítette az ágazatot, hogy az uniós csatlakozást követően az ültetvényrekonstrukciós programok nem a kellő hatékonysággal mentek végbe: sok érintett kedvét elvette a túlbonyolított, bürokratikus pályázat. Akik az akadályokat nem ugrották meg, és az utóbbi két uniós pénzügyi ciklusban nem vették igénybe a korszerűsítési támogatásokat, néhány éven belül kénytelenek lesznek végleg feladni a termesztést. Becslések szerint a hazai piacra termelő gyümölcsösök nagyjából 30 százaléka számít korszerűnek, ugyanekkora része felzárkóztatható lenne, de 40 százalékának öt éven belül vége. A hiányzó termésmennyiséget fele akkora területen létesített korszerű ültetvény képes lenne pótolni. Ha ez nem sikerül, marad az import. Ezt elkerülendő már tegnap el kellett volna kezdeni a fejlesztést.