Nem követett el bűncselekményt, de még szabálysértésről sem lehet beszélni annak a motorcsónakosnak az esetében, aki tavaly megzavarta Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt dunai kampánynyitó rendezvényét – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lapunknak küldött válaszleveléből. Mint emlékezetes, 2019 szeptemberében három kapucnis, napszemüveges alak közelítette meg egy csónakban a rendezvény helyszínét, majd a jármű elejére ragasztott hangfalakból egy ismert cirkuszi indulót bömböltettek nagy hangerővel. Kiderítettük: a csónak tulajdonosa az egyik fideszes önkormányzati cég alkalmazottja.
Mivel a hajó lajstromszámát kitakarták, a csónak tulajdonosával szemben a rendőrség eljárást kezdeményezett, ám ezt azóta megszüntették. A BRFK szerint ugyanis a kishajókra nem is vonatkoznak olyan szigorú szabályok, mint például az autósokra, akiknél a rendszám buherálása egyenesen bűncselekmény. Megnéztük a jogszabályokat, és azt találtuk, a rendőrség érvelése sántít, ráadásul más esetekben igencsak szigorúan lépnek fel a hajósokkal szemben.
A rendőrség döntése furcsa, mert a lajstromszám lényegében olyan, mint az autóknak a rendszámtábla. Márpedig ebben a KRESZ nem ismert tréfát: a rendszámot „a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos”. Ha a rendszám nem látható vagy leesett, a rendőrök enyhébb esetben figyelmeztetnek, de rendszerint helyszíni bírságot vetnek ki, szabálysértési eljárást indítanak. A Büntető Törvénykönyvben külön passzus szerepel az egyedi azonosító jellel való visszaélésről: bűncselekmény, ha valaki ilyen jelet eltávolít vagy meghamisít. A Kúria honlapján fellelhető ítéletekből kiolvasható, rendszerint 250-300 ezer forintra büntetik azokat, aki ilyet követnek el. Érdekes, hogy a BRFK is úgy látta eredetileg, a motorcsónak esetében is ilyen visszaélés történhetett: ezen a jogcímen indítottak vizsgálatot.
Ezért is fordultunk a BRFK-hoz, mert kíváncsiak voltunk, hogyan jutottak végül arra, hogy mégsem történt visszaélés. A rendőrség szerint a vízi közlekedés más elbírálás alá esik, ott „nincsen olyan szabálysértés, amely a lajstromszám letakarását szankcionálná”. Ez azért is meglepő, mert a hajózásra legalább olyan szigorú szabályozás vonatkozik, mint a közúti közlekedésre. A fővárosi kormányhivatalnak külön hajózási hatósági tájékoztatója van, amely leszögezi: „a lajstrom hivatalos és közhiteles nyilvántartás, amely a kishajóval kapcsolatos legfontosabb jogokat, jogi szempontból jelentős tényeket és adatokat tanúsítja”. Külön kormányrendelet van „az úszólétesítmények lajstromozásáról”, amely részletesen körülírja, mennyi adatot vesznek nyilvántartásba ilyenkor a hajó betű- és számjelétől a hajózási körzeten át a vízkiszorításig.
A BRFK válaszában egy olyan miniszteri rendelkezést jelölt meg magyarázatként, amely szerint a 20 méternél kisebb hajókra (az érintett motorcsónak 5,2 méter) kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak a feliratozásnál. Csakhogy ugyanez a rendelet azt is előírja, hogy az ilyen járműveken is fel kell tüntetni – "jól olvashatóan és letörölhetetlen módon" – a nevet vagy a jelet. Ráadásul az adott esetben nem is az a kérdés, hogy kell-e jel vagy sem, mert a motorcsónaknak volt lajstromszáma, csak kitakarták.
Lapunk kiderítette, a tavalyi akciót elkövető Á. Zoltán egyben a motorcsónak tulajdonosa is, aki a fideszes vezetésű XXI. kerület cégének, a Csepeli Városgazda Zrt.-nek az alkalmazásában áll, és az egyik népszerű Duna-parti vendéglátói egységnek a csoportvezetője. Á. Zoltán egyben annak a Csepeli Utánpótlás SE-nek a munkatársa, amely évente komoly támogatást kap a kerülettől. A férfi nyilvánosan elérhető Facebook-bejegyzéseiben rendre méltatja a kerületi polgármestert, illetve osztja a Fidesz, illetve a miniszterelnök üzeneteit is.
– Nem tudom, miről beszél! Nincs ellenem eljárás! – mondta lapunknak Á. Zoltán, majd lecsapta a telefont. A férfitől azt szerettük volna megkérdezni, mi motiválta tettét.
