Előfizetés

Megúszta az eljárást a motorcsónakos troll

Unyatyinszki György M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.09.07. 06:20

Fotó: Merész Márton / 168 óra
Sajátos érveléssel ejtette a rendőrség azt az eljárást, amit a Karácsony Gergely tavalyi kampányrendezvényét megzavaró férfi ellen indított.
Nem követett el bűncselekményt, de még szabálysértésről sem lehet beszélni annak a motorcsónakosnak az esetében, aki tavaly megzavarta Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt dunai kampánynyitó rendezvényét – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lapunknak küldött válaszleveléből. Mint emlékezetes, 2019 szeptemberében három kapucnis, napszemüveges alak közelítette meg egy csónakban a rendezvény helyszínét, majd a jármű elejére ragasztott hangfalakból egy ismert cirkuszi indulót bömböltettek nagy hangerővel. Kiderítettük: a csónak tulajdonosa az egyik fideszes önkormányzati cég alkalmazottja.  Mivel a hajó lajstromszámát kitakarták, a csónak tulajdonosával szemben a rendőrség eljárást kezdeményezett, ám ezt azóta megszüntették. A BRFK szerint ugyanis a kishajókra nem is vonatkoznak olyan szigorú szabályok, mint például az autósokra, akiknél a rendszám buherálása egyenesen bűncselekmény. Megnéztük a jogszabályokat, és azt találtuk, a rendőrség érvelése sántít, ráadásul más esetekben igencsak szigorúan lépnek fel a hajósokkal szemben.      A rendőrség döntése furcsa, mert a lajstromszám lényegében olyan, mint az autóknak a rendszámtábla. Márpedig ebben a KRESZ nem ismert tréfát: a rendszámot „a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos”. Ha a rendszám nem látható vagy leesett, a rendőrök enyhébb esetben figyelmeztetnek, de rendszerint helyszíni bírságot vetnek ki, szabálysértési eljárást indítanak. A Büntető Törvénykönyvben külön passzus szerepel az egyedi azonosító jellel való visszaélésről: bűncselekmény, ha valaki ilyen jelet eltávolít vagy meghamisít. A Kúria honlapján fellelhető ítéletekből kiolvasható, rendszerint 250-300 ezer forintra büntetik azokat, aki ilyet követnek el. Érdekes, hogy a BRFK is úgy látta eredetileg, a motorcsónak esetében is ilyen visszaélés történhetett: ezen a jogcímen indítottak vizsgálatot. Ezért is fordultunk a BRFK-hoz, mert kíváncsiak voltunk, hogyan jutottak végül arra, hogy mégsem történt visszaélés. A rendőrség szerint a vízi közlekedés más elbírálás alá esik, ott „nincsen olyan szabálysértés, amely a lajstromszám letakarását szankcionálná”. Ez azért is meglepő, mert a hajózásra legalább olyan szigorú szabályozás vonatkozik, mint a közúti közlekedésre. A fővárosi kormányhivatalnak külön hajózási hatósági tájékoztatója van, amely leszögezi: „a lajstrom hivatalos és közhiteles nyilvántartás, amely a kishajóval kapcsolatos legfontosabb jogokat, jogi szempontból jelentős tényeket és adatokat tanúsítja”. Külön kormányrendelet van „az úszólétesítmények lajstromozásáról”, amely részletesen körülírja, mennyi adatot vesznek nyilvántartásba ilyenkor a hajó betű- és számjelétől a hajózási körzeten át a vízkiszorításig. A BRFK válaszában egy olyan miniszteri rendelkezést jelölt meg magyarázatként, amely szerint a 20 méternél kisebb hajókra (az érintett motorcsónak 5,2 méter) kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak a feliratozásnál. Csakhogy ugyanez a rendelet azt is előírja, hogy az ilyen járműveken is fel kell tüntetni – "jól olvashatóan és letörölhetetlen módon" – a nevet vagy a jelet. Ráadásul az adott esetben nem is az a kérdés, hogy kell-e jel vagy sem, mert a motorcsónaknak volt lajstromszáma, csak kitakarták. Lapunk kiderítette, a tavalyi akciót elkövető Á. Zoltán egyben a motorcsónak tulajdonosa is, aki a fideszes vezetésű XXI. kerület cégének, a Csepeli Városgazda Zrt.-nek az alkalmazásában áll, és az egyik népszerű Duna-parti vendéglátói egységnek a csoportvezetője. Á. Zoltán egyben annak a Csepeli Utánpótlás SE-nek a munkatársa, amely évente komoly támogatást kap a kerülettől. A férfi nyilvánosan elérhető Facebook-bejegyzéseiben rendre méltatja a kerületi polgármestert, illetve osztja a Fidesz, illetve a miniszterelnök üzeneteit is. – Nem tudom, miről beszél! Nincs ellenem eljárás! – mondta lapunknak Á. Zoltán, majd lecsapta a telefont. A férfitől azt szerettük volna megkérdezni, mi motiválta tettét. 

Ha kell, odacsapnak

A rendőrség lapjában, a Zsaru Magazinban találtunk olyan riportot, amely szerint a Tisza-tónál a vízirendészek már azért is eljárást indítottak, ha valaki nem tartotta magánál a lajstromszámot is tartalmazó hajólevelet, vagy az megrongálódott. A Népszava beszélt több motorcsónak-tulajdonossal az egyik dunai kikötőben: azt mondták, a rendőrök még azt is ellenőrzik, hány lóerős a motor, van-e mentőmellény. 

Orbán Kárpát-medencei álmai

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.07. 06:00
Orbán Viktor miniszterelnök a Turul-szobor avatásán
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Nagyszabású kampányba kezdett az egyik kormányközeli szervezet. Az alapgondolatot a kormányfőtől kölcsönözték, aki szeretné meghaladni Trianont.
– Ezeréves keresztény államiságunk történetében voltak daliás idők és sorscsapások is: az igazság mindig a mi oldalunkon volt, de az erő kevesebbszer. Tudjuk, hogy az igazság továbbra is velünk lesz, de erő kell, hogy be is tudjuk azt bizonyítani – írta a Népszavának küldött válaszában Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ igazgatója, mi inspirálta azt a nagyszabású kampányt, ami az elmúlt napokban indult a kormánypárti médiában, s amelynek tételmondata: "együtt tesszük naggyá a Kárpád-medencét". Az egyik hirdetésen például első világháborús, szuronnyal rohamra induló honvédek láthatók. A lapunk által megkeresett történész szerint érthetetlen, miért gondolják azt, hogy egy ilyen kultúrfölényes kampánnyal meg lehet nyerni a szomszédos népeket.     
A honvédeket ábrázoló reklám felirata: „igazság, erő, felemelkedés, együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!”. A szlogen és a kép között némi ellentmondás feszül, hiszen középiskolás történelmi tanulmányainkból is tudhatjuk, hogy a háborúban olyan nemzetek ellen is harcoltunk, amelyek tagjai jelentős számban éltek a történelmi Magyarország határain belül, s ez felerősítette elszakadási vágyukat.  – Nem hiszem, hogy ilyen hozzáállással lehetne partnernek megnyerni magunknak az itt élő más népeket – mondta Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója. Egyébként készült egy patetikus videó is, amelyben egy Pilisben kiránduló családot láthatunk, miközben a magyar történelem fontosabb eseményei villannak be lassú vontatott narrációval kísérve. „Küldetésünk volt. Az idegen birodalmak gyűrűjében mi őriztük a Kárpát-medencét egy vérből valóként, nemzetként. (…) Száz évvel ezelőtt végleg el akartak törölni minket a föld színéről, és hiába vártuk a felmentő sereget, míg rá nem jöttünk, hogy mi vagyunk azok, akikre vártunk” – hangzik el a filmben. Egry szerint ez azt sugallja, hogy Trianon a Kárpát-medencei népek közös katasztrófája volt, aminek egyik eredője, hogy a Nyugat megpróbálta gyarmatosítani a térséget. Ezt ellensúlyozandó, a magyarság hivatott arra, hogy a vezetésével ismét elérje a térség régi dicsőségét. Bár látszólag ez egy civil szervezet kampánya, valójában az Alapjogokért Központ a kormány történelemszemléletét propagálja. Ugyanezeket a szlogeneket hangoztatta Orbán Viktor is június 6-án Sátoraljaújhelyen egy Turul szobor avatásán is. Szánthó elismerte, hogy a miniszterelnök "az igazság erő nélkül keveset ér" tételmondatát beemelték a kampányba. Mi több, a Népszava több fideszes forrásból úgy értesült, a mostani kampány állításai jelentették volna a kormányfő szokásos nyári útmutató beszédének gerincét. Csakhogy a koronavírus miatt az idei tusnádfürdői előadása elmaradt, majd miután az egyik szervező, Hollik István tesztje pozitív lett, az augusztusi Tranzitot, és a szeptemberi jobboldali értelmiségi fesztet, a kötcsei találkát is lemondták.  Ám úgy tudjuk, kommunikációs stábja most azt fontolgatja, hogy egy hosszabb közmédiás interjúban osztja meg a nagyközönséggel a gondolatait Orbán. Az elmaradt nyári beszéd egyik fő eleme forrásaink szerint az lett volna, hogy a magyarság dominálta évszázadokon keresztül a Kárpát-medencét, és a miniszterelnök arra törekszik, hogy ez ismét így legyen a környező népekkel együttműködve. Ebben egyébként nincs új, már a tavalyi évértékelőjében azt hangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátumot követő „száz év magány” véget ért, kormányzása történelmi fordulatot hoz.

Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.06. 22:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Hét megye öt településén polgármestereket, kettőben pedig képviselőket választhattak a helyiek. Taroltak a függetlenek.
Hét településen rendeztek vasárnap időközi önkormányzati választást, amelyek között több olyan is van, amelyet a koronavírus-járványban tavasszal elrendelt veszélyhelyzet miatt nem tudtak megtartani. Utóbbi körbe tartozik a Békés megyei Zsadány, ahol a tavaly ősszel még a Fidesz–KDNP színeiben szerepelt, most független jelöltként indult Dudás Árpád lett a polgármester vasárnap. Elődje, a független Marton Sándor Roland idén februárban lemondott. Hasonló volt a helyzet a Zala megyei Dobriban, ahol már múlt év végén lemondott a korábbi független polgármester. Utódja most a szintén független Lógár Zoltán lett. Nem volt ellenfele, és egyedül indult vasárnap Varga Tamás a Győr-Moson-Sopron megyei Gyalóka új független polgármestere, aki szintén lemondott elődje székét foglalhatja el. Ugyanilyen okokból tartottak időközi polgármester-választást a Csongrád-Csanád megyei Kiszomboron, amelyet Szirbik Imre (független) nyert meg. Szintén független jelölt nyert vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vaján. A polgármester Tisza Sándor Rajmund lett, aki az idén májusban elhunyt korábbi polgármester, Tisza Sándor fia. 

Csak Salgótarjánban indultak pártjelöltek

Településvezetőt nem, csak önkormányzati képviselőt választottak Nógrád megye székhelyén, Salgótarján 3-as számú egyéni választókerületében, ahol korábbi kormánypárti képviselő lemondott. Egyelőre nem közölték még a voksolás eredményét. Ketten függetlenként, egy jelölt pedig a Magyar Munkáspárt és egy a Salgótarján, Szeretem! Egyesület-DK-Jobbik-LMP-MSZP-Párbeszéd-Tarjáni Városlakó Egyesület színeiben indult. Két önkormányzati képviselőt választhattak a Komárom-Esztergom megyei Dunaszentmiklóson élők vasárnap. A voksolást itt is amiatt tartották, hogy a település két képviselője februárban lemondott, így a testület a működéshez szükséges létszám alá csökkent. Itt csak két független jelölt indult, de a voksolás eredményéről egyelőre szintén nem érkezett jelentés.