Módosította az iskolák számára kidolgozott járványügyi intézkedési tervét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az Oktatási Hivatal weboldalára feltöltött „második kiadás” (az elsőt még augusztusban kapták meg az intézmények) valamivel részletesebb és szigorúbb ajánlásokat tartalmaz, például leszögezték: a szülők, kísérők nem léphetnek be az iskolába, csak az igazgató előzetes engedélyével – igaz, ezt több intézményvezető már korábban elrendelte saját hatáskörben.
Bővebben kifejtették azt is, pontosan mit jelent, hogy az iskolákat csak egészséges diákok, dolgozók látogathatják: az a gyermek vagy pedagógus, aki „bármilyen” betegség miatt otthon maradt, csak orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel mehet újra az intézménybe. „Hatósági házi karantén esetén a járványügyi hatóság által kiadott, a járványügyi megfigyelést feloldó határozatot szükséges bemutatni” – írták.
A nagy létszámú rendezvények (mint szalagavató, iskolai ünnepségek) megtartásánál eddig csak fokozott figyelmet kértek például az operatív törzs által meghatározott létszámkorlát betartására, most viszont már azt ajánlják, hogy ezeket halasszák el az iskolák. A nem tanórai sportfoglalkozásokat, iskolai kórus vagy énekkari próbákat is javasolják felfüggeszteni. Az őszi úszásoktatás tekintetében viszont már kifejezetten kérik, hogy azokat függesszék fel. Az iskolai étkeztetés szabályain is módosítottak: például ha máshogy nem megy a térbeni elkülönítés, a diákok a saját osztálytermeikbe is ebédelhetnek. Leszögezték azt is: ha valahol megjelenik a koronavírus, az adott iskolában vagy a település intézményeiben csak az Oktatási Hivatal rendelhet el rendkívüli szünetet.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint aggasztó, hogy miközben napról napra egyre több iskolában jelenik meg a koronavírus, az oktatásirányítás továbbra is csak ajánlásokat, lehetőségeket fogalmaz meg egyértelmű protokoll helyett. Totyik Tamás PSZ-alelnök úgy véli, ennek hátterében egyrészt az állhat, hogy sok intézményben az ajánlásokat is nehéz betartani az anyagi hiányosságok és a munkaerőhiány miatt; ha konkrét utasításba adnák az iskoláknak, mit kell tenniük, ahhoz a kabinetnek már biztosítania kellene a szükséges forrásokat.
– A napi többszöri takarítást, fertőtlenítést például úgy kell megszervezni, hogy az a gyerekek egészségét ne veszélyeztesse. Ezt meg lehet oldani az órák között, amikor a diákok a szünetben az iskola udvarán tartózkodnak, de mi történik akkor, ha rossz idő van és mindenki bent van az épületben? – tette fel a kérdést. A PSZ-hez ráadásul még mindig érkeznek olyan visszajelzések, hogy az adott iskolában nincs elég takarító.
Totyik Tamás azt is problémának tartja, hogy továbbra sincs szó az iskolai védőnői szolgálat megerősítéséről, a diákok, pedagógusok rendszeres szűréséről. Szerinte hiányosságok vannak a járványügyi protokollban a tekintetben is, hogy ha egy intézményben igazoltan megjelenik a koronavírus, az érintetteket otthoni karanténba küldik, de tesztet nem végeznek rajtuk egészen addig, amíg valakinél tünetek nem jelentkeznek. A szakszervezet azt is szükségesnek tartaná, hogy a pedagógus továbbképzéseket, minősítéseket függesszék fel.
Megírtuk: a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal augusztus végi ülésén szó volt arról, a szaktárca külön központi protokollt fog kidolgozni arra az esetre, ha egy iskolában megemelkedik a fertőzöttek száma és gócpont alakul ki. Érdeklődtünk az Emminél, mikorra várható a protokoll megjelenése, de válaszukból az derül ki, hogy nem lesz ilyen. „Az említett járványügyi protokoll, még augusztus közepén, jóval az iskolakezdés előtt megkapták a tankerületi központok” – írták arra az intézkedési tervre utalva, amiben a tanévkezdéshez szükséges takarításra, fertőtlenítésre adtak útmutatást.