Az EP visszavonta a Nobel-békedíjas mianmari vezető Szaharov-díját

Az indoklás szerint Aung Szan Szú Kjí szemet hunyt az országában élő, főként muzulmán rohingja kisebbséget érő támadások és jogsértések felett.

Az Európai Parlament (EP) visszavonta Aung Szan Szú Kjí Nobel-békedíjas mianmari vezető Szaharov-díját, és ezzel hivatalosan kizárták az emberi jogok védelméért díjazottak közösségéből – erről döntött az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete csütörtökön.

A buddhista többségű ország de facto miniszterelnökével szemben hozott döntés indoklása szerint Aung Szan Szú Kjí szemet hunyt az országában élő, főként muzulmán rohingja kisebbséget érő támadások és jogsértések felett.

Az EP-képviselők 2017 szeptemberében vették fontolóra az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit.

A képviselők elsősorban a mianmari rohingja kisebbséget érő támadásokkal kapcsolatban emelték fel a szavukat. Kijelentették: a mianmari vezetőnek határozottan el kell ítélnie a faji és vallási gyűlöletet, az érintett kisebbség tagjainak hátrányos megkülönböztetését, az ellenük folytatott tisztogatásokat.

Véleményük szerint Aung Szan Szú Kji is felelős az országában kialakult, a kisebbség tagjait érintő diszkriminációért és konfliktusért.

Kiemelték, hogy a Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. Aung Szan Szú Kji 1990-ben kapta a kitüntetést. Egy évvel később Nobel-díjban részesült.

Az idén hetvenöt éves politikus évtizedekig a világ leghíresebb politikai foglya volt, miután az akkori Burmában ellenzéki pártot alapított és az országot uraló katonai junta elleni békés ellenállásra buzdított. 2016-tól az ázsiai ország tényleges vezetője.

Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.

Az ENSZ 2018-ban megállapította, hogy tudatos és szándékos volt a mianmari népirtás, amely során legalább 9 ezer embert öltek meg, falvak tucatjait rombolta le az ország hadserege, nők és lányok tömegein tettek erőszakot, és mindezek miatt 700 ezren menekültek el. Az Aun Szan Szu Kji vezette mianmari kormány hagyta a gyűlöletbeszéd terjedését, fontos dokumentumokat semmisített meg, és nem védte meg az ország kisebbségeit attól, hogy emberiességellenes- és háborús bűnök áldozataivá váljanak.

Enne ellenére tavaly nyáron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedélyes sajtótájékoztatót tartott Aung Szan Szú Kji társaságában. A miniszter az MTI közlése szerint úgy fogalmazott: Magyarország különös tisztelettel van azok iránt, akik nemzetük érdekét helyezik az első helyre, és áldozatokat is készek hozni érte.