Előfizetés

Íjjal mellbe lőtték a brazil kormány etnikai szakértőjét

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 09:12
Egy 2008-ban felfedezett törzs tagjai
Fotó: GEISON MIRANDA / AFP
Az 56 éves Rieli Franciscato a Funai nevű, őslakosok ügyeivel foglalkozó hivatalánál dolgozott, és rezervátumokat szervezett korábban háborítatlanul élő törzsek megvédelmezésére.
Meggyilkolta a brazil kormány etnikai szakértőjét egy őserdei törzs. A rendőrség csütörtöki közlése szerint a kormánytisztviselőt, az eldugott amazonasi törzsek ismert szakértőjét íjjal lőtték mellbe, amikor az megpróbálta megközelíteni a lakhelyüket. Az 56 éves Rieli Franciscato a kormány Funai nevű, őslakosok ügyeivel foglalkozó hivatalánál dolgozott, és rezervátumokat szervezett korábban háborítatlanul élő törzsek megvédelmezésére. Franciscato szerdán váratlanul találkozott egy ismeretlen törzzsel egy, a Rondonia nyugat-brazíliai államban található rezervátumban, és az egyik őslakos nyíllal mellbe lőtte.
Illegális bánya az érintett területen
Fotó: EVELSON DE FREITAS / AFP
Az 1980-as években alapított Kanindé etno-környezetvédelmi jogvédő szervezet, amelynek a kormánytisztviselő a munkatársa volt, elmondta, hogy az őslakos törzsek nem tudják megkülönböztetni a külvilágból érkezők közül a barátokat az ellenségtől. Franciscato halála egy olyan időszakban történt, amikor a brazíliai őslakosokat növekvő veszély fenyegeti az illegális földfoglalók, favágók és aránybányászok rohama miatt. Ez utóbbiakat felbátorítja Jair Bolsonaro radikális jobboldali politikus szándéka, aki az Amazonas vidékének fejlesztésére hivatkozva csökkenteni akarja az őshonos rezervátumok nagyságát.

Nem érti Trump, mire jó a NATO

Kocsis Krisztina írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.11. 09:00

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Sok a baj az észak-atlanti szerződéssel, de nélküle még több lenne. Európa csak drágán és évtizedek alatt tudná kiépíteni a védelméhez szükséges kapacitásokat.
Donald Trump 2018 nyarán szűk körben többször is felvetette, hogy az Egyesült Államoknak ki kellene lépnie a NATÓ-ból. James Mattis akkori védelmi miniszter és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó kétségbeesett manőverekkel kerülte el, hogy az ötletből elhatározás legyen. Mostanra viszont egyikük sincs Trump mellett, aki újraválasztása esetén megpróbálhatja megvalósítani a tervet. Nem ő az első amerikai elnök, aki felfortyant a NATO-teherviselés igazságtalansága ellen, abban viszont az lenne, ha valóban kilépéssel fenyegetné meg a szövetséget. Trump több, a nemzetközi biztonság szempontjából létfontosságú szerződésből és szervezetből vonta ki az Egyesült Államokat, például az iráni nukleáris megállapodásból, a Csendes-óceáni partnerségből vagy a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló egyezményből. A NATO-ból való kilépés azonban minden előbbinél gyökeresebben forgatná fel a világ stratégiai és biztonsági egyensúlyát: nem csak radikálisan elszigetelné Amerikát, de önként adna teret az orosz (és kínai) befolyás növeléséhez is. Az elnök állítása szerint az USA irreálisan sokat költ egy olyan egyezményre, amely leginkább Európa érdekeit szolgálja és számára felesleges teher. A helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb. A NATO tagok által védelemre fordított összeg 70 százalékát az Egyesült Államok adja. De ezt az arányt összefüggéseiben érdemes értelmezni: az USA a világ egyedüli szuperhatalma, s minden számára stratégiai szempontból fontos térségben az összes többi országnál jelentősebb a katonai jelenléte. A legnagyobb európai hatalmak, Franciaország és Németország GDP-jüknek két százalék alatti részét költik védelemre, míg az USA esetében ez 3.4 százalék körül mozog. A különbségnek a következő években való csökkentésére tett javaslatok ellenére Trump arra utalt, hogy az Egyesült Államok részéről túl nagy áldozat a szervezetben maradni. Az elnök többször is „potyautasnak” titulálta az európai NATO tagokat, s bejelentette, hogy 12 ezer amerikai katonát kivon Németországból, ahol amúgy az USA hét legfontosabb európai támaszpontja közül öt található. A NATÓ-ból való kiválás csakis egyetlen tagállam, az Egyesült Államok számára reális opció. Az észak-atlanti térség hatékony védelme mindmáig Amerikától függ, az erre alkalmas arzenálok Európában erősen hiányosak, vagy nem is léteznek. Ellenben az Egyesült Államok nem nyerne annyit a kiválással, mint az elsőre tűnik. Az anyagi haszon eleve korlátozott és átmeneti maradna, a NATO ereje viszont az USA nélkül kezdetben szinte elhanyagolható lenne, ami Vlagyimir Putyin malmára hajtaná a vizet. Az ő szemszögéből a Kaliforniától Oroszország határáig terjedő, a világ demokratikus államait összefogó szövetség komoly fenyegetés, nem csoda, hogy hatalomra kerülése óta igyekszik aláásni. Nem véletlen, hogy Trump elődei az állandó pénzügyi viták ellenére sosem fenyegetőztek a kilépéssel. Ugyanis a NATO megalakításának fő célja eleve az USA hegemóniájának és katonai fölényének garantálása volt. Kezdettől fogva az Egyesült Államok a legfőbb fenntartó, amit a többi tagállam összesített erejével sem lehetne még csak megközelíteni sem. A szervezet a liberális nemzetközi rend manifesztálódása, 71 éve biztosítja az USA érdekeinek érvényesítését és külpolitikájának folytonosságát. Az Egyesült Államoktól való ilyen mértékű függés ugyanakkor csökkentette az európai ambíciót saját haditechnikai fejlesztésekre és a katonapolitikai integrációra. Német- és Franciaország már évekkel ezelőtt felismerte az amerikai távozás veszélyét és azt, hogy megvalósulása esetén Európának alternatívára lenne szüksége. Emmanuel Macron francia elnök Trump miatt tavaly ősszel már egyenesen a NATO "agyhaláláról” beszélt, s az amerikai álláspont változásának puszta lehetősége is megerősítette Európa védelmi autonómiájának igényét. Ez azonban nagyon sokba kerülne, feltehetően többe, mintha az érintettek a NATO-n belül vállalnak nagyobb terheket. Jelenleg kizárólag Franciaország lehet potenciálisan esélyes nukleáris hadereje olyan mértékű fejlesztésére, ami nemzetközi ellensúlyt jelenthetne – majd, egy nap. A francia nukleáris erők sosem váltak a NATO tervezésének szerves részévé, ám az, hogy Európa saját nukleáris fegyverkezési programot alakítson ki, már jóval Trump elnöksége előtt tudatos és elismert törekvés volt, amire csak ráerősített az amerikai kilépés veszélye. Az európai program fontos részét képezheti majd a 2040-ig kiépítendő közös francia-német légvédelmi rendszer (Future Command Air System). Az „európai atombomba” természetesen sok kérdést vet fel, elsőként azt, hogy ki döntene a bevetéséről, ami önmagában is további tisztázandó politikai és katonai-stratégiai kérdések sorát vonja maga után. Elméleti szinten azonban már hosszú ideje vizsgálják az európai védelmi erők integrációjának, vezetésének problémáit. Trump kilépéssel való fenyegetése, különösen, hogy odahaza egyelőre vesztésre áll, egyelőre nem tűnik konkrét veszélynek. A nemzetközi viszonyok azonban túl bonyolultak ahhoz, hogy akár rövid távon is érdemes legyen jóslatokba bocsátkozni. Sok, talán minden a novemberi amerikai elnökválasztáson múlik, hiszen továbbra is az Egyesült Államok határozza meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének jövőjét.

Rekordot döntött az új fertőzöttek száma Franciaországban és Görögországban

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 08:11

Fotó: Mehdi Taamallah / AFP / NurPhoto
Sajtóértesülések szerint helyi szinteken, mindenekelőtt Marseille-ben és Bordeaux környékén elképzelhető, hogy akár kijárási korlátozásokat is elrendelnek a prefektusok a következő időszakban.
Csaknem 10 ezer új fertőzöttel ismét megdőlt a koronavírus-járvány regisztrált napi esetszáma Franciaországban – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
Az elmúlt 24 órában 9843 koronavírus-teszt bizonyult pozitívnak, s az elmúlt egy héten csaknem 50 ezer embernél mutatták ki a koronavírust, miközben több mint egymillió szűrés történt.

A járvány kezdete óta végzett tesztek száma meghaladta a 10 milliót. A pozitív tesztek aránya napról napra emelkedik, csütörtökön elérte az 5,4 százalékot. A kórházakban az elmúlt 24 órában 352 betegfelvétel történt, jelenleg 5096 fertőzöttet ápolnak kórházban. Lélegeztetőgépre 54 új beteg került szerda óta, szerdán 71, azt megelőző napokban nyolcvan új súlyos beteg volt, míg a múlt héten ötven volt a napi átlag. Jelenleg 615 súlyos beteget ápolnak intenzív osztályokon. A járvány tetőzésekor áprilisban több mint 7 ezer súlyos beteg volt lélegeztetőgépen, számuk június 30. óta először emelkedett hatszáz felé. Az áldozatok száma a járványügyi korlátozások feloldása óta napi húsz körül mozog: az elmúlt 24 órában 19-én vesztették életüket, ezzel 30 813-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben elhunytak száma. Emmanuel Macron államfő vezetésével pénteken összeül az úgynevezett egészségügyi védelmi tanács, hogy esetleges újabb korlátozó intézkedésekről döntsön a vírus terjedésének megfékezésére.
„A vírus terjedéséhez kell alkalmazkodnunk, muszáj döntéseket hozni, úgy vélem, hogy realistának kell maradnunk, de nem engedhetünk a pániknak”

– mondta előzetesen az államfő az Európai Unió déli tagországainak a korzikai Porticcióban rendezett csúcstalálkozóján. „Szeretném, ha a következő heteket tervezhetővé tennénk, miután a vírus intenzíven terjed” – fogalmazott Macron. Jean-François Delfraissy, a kormány mellett működő tudományos tanács vezetője előző nap azt mondta, hogy a követező tíz napban „nehéz döntéseket kell meghozni”. Ennek kapcsán az elnök jelezte, hogy a tudományos tanács dolga „technikai”, a döntéseket a politikai vezetők hozzák meg, akik megpróbálnak „a lehető legátláthatóbban és legegyértelműbben” fellépni. A köztársasági elnök jelezte, hogy a kormány úgy próbálja meg a vírus terjedését megállítani az egészségügyi előírásokkal (kötelező maszkviselés, védőtávolság és kézfertőtlenítés) és megszervezni a társadalom alkalmazkodását, hogy folytatódhasson az oktatás az iskolákban és más betegségek gyógyítása is a kórházakban. A kormány az általános karantént szeretné elkerülni, de sajtóértesülések szerint helyi szinteken, mindenekelőtt az országi déli megyéiben, Marseille-ben és Bordeaux környékén elképzelhető, hogy akár kijárási korlátozásokat is elrendelnek a prefektusok a következő időszakban. Tíz nappal a tanévkezdés után a koronavírus-fertőzés veszélye miatt 32 oktatási intézmény van zárva a 60 ezerből – jelezte csütörtök este az oktatási tárca. A bezárt intézményeken kívül 524 osztályban is szünetel a tanítás, miután koronavírusos esetet tártak fel. A kormány már szerdán jelezte, hogy azoknak a szülőknek, akik a intézménybezárások miatt kénytelenek a gyerekekkel otthon maradni és nem tudnak otthoni munkavégzést folytatni, az állam átvállalja a fizetését. A koronavírus-járvány miatt csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatását pedig a jelenlegi feltételek mellett legalább 2021 nyaráig szavatolja a kormány a nehézségbe került munkahelyeken. A kényszerszabadság idején a munkavállaló vagy a nettó fizetése 84 vagy a bruttó 70 százalékát kapja meg az államtól, ami nem haladhatja meg a minimálbér 4,5-szörösét. Miután a munkaidő-csökkenés maximum 40 százalékos lehet, minden bejelentett munkavállaló megkapja nettó fizetése legalább 93 százalékát.
Rekordot döntött a koronavírus általi új fertőzöttek száma Görögországban.
Szerdáról csütörtökre 372 új fertőzöttet jegyeztek fel, ami különösen kirívó ahhoz képest, hogy Görögország sikeresen védekezett február vége óta a járvány első szakaszában.

Immár 12 ezer 452-re nőtt a bizonyítottan fertőzöttek száma, a betegség miatti halálozásoké pedig 297-re. Az új fertőzöttek közül
114 egy észak-görögországi élelmiszerüzem dolgozói közül került ki.

Görögország az utóbbi hetekben a járvány terjedése ellen fokozatosan újra bevezetett korlátozásokat, holott még javában tartott és tart az idegenforgalmi szezon.