Előfizetés

Ami a kormánynál száz, az a valóságban ötven százalék

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.14. 07:00

Fotó: Népszava
Nem felelnek meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) legutóbb közölt adatai, amelyekkel a hazai szakképzési rendszer sikerességét próbálták alátámasztani – állítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Az ITM egyebek mellett például azt közölte, hogy a munkahelyen végzett gyakorlati képzésben résztvevők 100 százalékos mutatója többszörösen felülmúlja az OECD országok 34 százalékos átlagát. – Ez egyértelmű hazugság, a gyakorlati képzésben résztvevők aránya sosem volt 100 százalék – nyilatkozta lapunknak a PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor. Mint mondta, a pontos adat könnyen ellenőrizhető a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatbázisából. Ezekből kiderül, hogy a 2018-2019-es tanévben a középfokú oktatási intézmények szakképző évfolyamain összesen 100,8 ezren tanultak, 12,5 ezer fővel (vagyis 11,1 százalékkal) kevesebben, mint az azt megelőző évben. A külsős gyakorlati helyeken pedig összesen 51,1 ezer diák rendelkezett tanulószerződéssel, ami nem 100, hanem 50 százalékos arány. Az ITM arra is kitért, hogy a kormány 2010 óta „számos intézkedést tett a duális képzés elterjesztése, megerősítése érdekében”. Ezzel szemben – az iparkamara adatai alapján – az elmúlt években mintegy 10 százalékkal csökkent a duális képzésben résztvevő tanulók aránya – mutatott rá a PSZ alelnöke. Szóba került a pedagógusok, oktatók bére is, amely az ITM szerint jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben. Emlékeztettek: idén júliustól „átlagosan 30 százalékkal emelkedett a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus bére”. Gosztonyi Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta: a szakképzésben nincs 32 ezer pedagógus, ebbe a számba más foglalkoztatottak – például az iskolai technikai dolgozók – is beletartoznak. Az oktatók jelentős többsége pedig nem 30, hanem 22-24 százalékos béremelésről számolt be.  Az érdekvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a szaktárca az OECD napokban kiadott oktatási kiadványára hivatkozik, abban a 2017-2018-as oktatási adatok szerepelnek, így az idei béremelések még meg sem jelenhetnek benne. Az viszont kiderült, hogy Magyarország 2017-ben a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra, ami a negyedik legrosszabb eredmény a vizsgált országok rangsorában. Érdekesség, hogy míg korábban folyamatosan 50 százalékos tanári béremelésről kommunikált a kormány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma – ugyancsak a 2017-2018-as OECD adatokra hivatkozva – most azt írta, a növekedés 37 százalékos volt. Ugyanakkor a szakszervezet szerint mostanra még ez is elveszítette a reálértékét, egy pályakezdő tanárnak például bérkiegészítést kell adni, hogy a fizetése legalább a garantált bérminimumot elérje. 

Szászfalvi László ugyanabba a folyóba lépett – Háromszori átadás után működik a CT

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.14. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Közel másfél év alatt háromszor szerveztek sajtótájékoztatót Nagyatádon annak kapcsán, hogy a település kapott egy CT berendezést. A gép beüzemelése, illetve a betegek ellátása ugyanis akadályokba ütközött.
Hivatalosan 2019 májusában adták át a százmilliós készüléket, melyre a pénzt pályázaton nyerték. Az összeg azonban kevés lett volna a beüzemeléshez, ugyanis a berendezésnek megfelelő helyet is ki kellett alakítani az épületben. Erre már nem maradt elegendő forrás. A beépítéshez szükséges 55 millió forint negyven százalékát így tulajdonképpen összekalapozta a kórház: magánszemélyek, cégek és a környékbeli, nem ritkán hátrányos helyzetű települések adták össze a hiányzó 22 milliót. Az is hamar kiderült, hogy bár a kórház már egy évvel korábban, a győztes pályázat kihirdetésekor beadta a kérelmet, hogy az egészségbiztosító finanszírozza a CT-vizsgálatokat a járóbeteg-ellátásban is, ez – egészen a közelmúltig – szintén nem történhetett meg, ugyancsak forráshiány miatt. Az avatóünnepségen még Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár sem tudott válaszolni, hogy megannyi ígérgetés után mikorra születik döntés az ügyben. Így aztán hiába működött egy modern eszköz a kórházban gyakorlatilag már tavaly február óta, azt csak a fekvőbeteg-ellátásban lehetett használni. Ha például a sürgősségi ellátóba, a belgyógyászatra vagy a sebészetre érkezett egy beteg, vagy behozta a mentő, s kiderült, hogy CT-vizsgálatra is szüksége van, akkor azt Kaposváron tudták csak megcsinálni, ami oda-vissza száz kilométer. Majdnem újabb egy évet kellett várnia az atádiaknak és környékbelieknek – a CT 45 település 55 ezer lakóját látja el a jövőben –, mire az idén áprilisban Szászfalvi László megtartotta első sajtótájékoztatóját. Ezen a kormánypárti képviselő kijelentette, elsejétől a járó- és fekvőbeteg-ellátás is finanszírozott, így „mostantól a CT teljes gőzzel tud működni”. – Mostantól 0-24 órában működik minden szolgáltatás a város és térsége számára – mondta Szászfalvi. – Eddig csak a felvőbeteg-ellátásban lehetett használni, de az elkövetkező időszakban ki tud teljesedni a működése. Hozzátette: a CT-t 121 millió forinttal finanszírozza az állam, ami az intézmény működése szempontjából komoly döntés. – Sokat harcoltunk érte, én külön kértem a miniszterelnök urat, s bő egy hónap múlva meg is született a döntés – részletezte az áprilisi sajtótájékoztatón Szászfalvi. A probléma csak az volt a nyilatkozatával, hogy az ott elhangzottak akkor még nem voltak érvényesek. Öt hónappal később, a napokban ugyanis a politikus tartott még egy sajtótájékoztatót, amelyen megismételte a korábban elmondottakat. Az összefüggésekre az Atádhír munkatársa is felhívta a figyelmet. Aziránt érdeklődött, miért jelentette be egyszer már áprilisban is a képviselő, hogy a nagyatádi kórház CT-jében már a járóbeteg-ellátást is finanszírozza az egészségbiztosító, amikor a hétfői sajtótájékoztatóját is emiatt hívta össze? – Nem kellett volna félreérteni bizonyos szavakat és mondatokat, és nem kellett volna a dolgozókat és a kórházat negatív jelzőkkel illetni az elmúlt hónapok alatt – válaszolta kioktató stílusban a somogyi 2. választókerület Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője a helyi médium riporterének kérdésére. Szászfalvi László szerint öt hónapja csak arról beszélt, hogy sikerült megegyezni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, ami alapfeltétele volt, hogy a területi kijelölés után szeptember elsejétől immáron a járóbeteg-ellátásban is használni lehessen a CT-t. Sajnos a korábbi nyilatkozatairól felvétel készült, ami egy az egyben cáfolja Szászfalvi állításait.  Természetesen megkerestük a képviselőt, ám nem reagált kérdéseinkre. Arra vártunk választ, miért jelentette be már áprilisban, hogy működni fog a CT, ha erre csak szeptembertől kerül sor? Miért állította újságírói kérdésre a mostani sajtótájékoztatón, hogy áprilisban csak a finanszírozási befogadásról beszélt, amikor az akkori felvételek szerint bizonyítottan a CT működését jelentette be? És a felvételeken elhangzottak tükrében tervezi-e, hogy megköveti az újságírót, akit egy sajtótájékoztatón tájékozatlansággal és hangulatkeltéssel vádolt meg?

Jogfosztás a közszférában: egyötödös kulturális vérveszteséghez vezethet

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.14. 06:00
Illusztráció
Fotó: Népszava
A kulturális terület dolgozóinak is dönteniük kell, folytatják-e hivatásukat más munkaviszonyban. A tárca mintha perekre készülne.
Szakmai körökben terjedő becslések szerint akár a kulturális szféra jelenlegi közalkalmazottainak húsz százaléka is úgy dönthet, hogy nem lép át november 1-től A munka törvénykönyvének hatálya alá, inkább új állást keres magának. A mostani nagyjából 12 ezerből így nem sokkal több mint 10 ezren maradhatnak. A héten már minden múzeumban, könyvtárban, levéltárban és művelődési házban tudni fogják, ki az, aki nem akarja folytatni a munkát az új feltételekkel. A tavasszal nagy vihart kavart, de a fideszes képviselőkön gyorsan átfutott átalakulási törvény értelmében a munkáltatóknak augusztus 15-ig minden közalkalmazottal írásban kellett közölni új munkaszerződése tartalmi elemeit, a dolgozóknak pedig ma estig kell eldönteni, hogy elfogadják az új foglalkoztatási feltételeket vagy sem. A döntés nem könnyű, és ráadásul a törvény szövege hevenyészett, nem egyértelmű, és nem készült el a végrehajtási rendelete, ami miatt munkajogászok és az ágazat szakszervezete szerint is hátrány érheti a munkavállalókat. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Dobrovits Orsolya szerint nem tudható, hogy a kormány hosszú távon több digitális szakembert akar-e foglalkoztatni, vagy a mostani létszámban szükség lesz régészekre, történész-múzeológusokra is, holott ezek a központi tervek alapvetően befolyásolnák a dolgozók mostani döntését.  Munkajogászok úgy látják, hogy a törvény szövege is tele van vitára okot adó megfogalmazással. Vélhetően ezzel tisztában van az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, mert a nyáron egy eligazító szöveget küldött szét a munkáltatóknak. A „Háttéranyag a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról” címet viselő körlevél azonban csak növelte a bizonytalanságot, hiszen mindjárt a bevezetőjében kihangsúlyozta: „jelen dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, arra bíróság vagy más hatóság előtt bizonyítékként hivatkozni nem lehet”. Mintha előre perekre készülne a tárca és nem is ok nélkül. A KKDSZ elnöke a teljesség kedvéért ehhez hozzátette, több munkahelyen lehetőségük volt tisztázni a vitás kérdéseket, de nem mindenhol. Pedig már ott elakadt a rendszer, hogy mit kellett beleírni az augusztusi „tartalmi elemekre” vonatkozó ajánlatba. Van, ahol csak a legfontosabbak szerepelnek benne, mint a bér és a munkakör, de beszéltünk olyan könyvtárossal is, aki megkapta a nyolcoldalas végleges szerződése 38 pontból álló szövegét. A munkáltató nem egyszer azt is kikötötte, hogy a dolgozó máshol nem vállalhat munkát, holott A munka törvénykönyve ezt nem tiltja. Aki nem fogadja el az új feltételeket, végkielégítést kaphat, de a közalkalmzatottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37. paragrafusa, amire az új jogszabály hivatkozik, nem teszi egyértelművé, kinek jár a pénz. Az átsorolási jogszabály alapján a munkáltató később csak a dolgozó hozzájárulásával térhet el az ajánlattól, de azon már lehet vitázni, jár-e végkielégítés, ha egy munkavállaló ma estig elfogadja az ajánlatot, de végül október 31-ig mégsem köt új munkaszerződést. Ráadásul aki november 1-től munkavállalóként dolgozik tovább, annak is csak további 15 napon belül kell megkapnia a munkaköri leírását. Abba azonban belekerülhet például, hogy az eddigiektől lényegesen eltérő időrendben vagy másik, esetleg a lakhelyétől jóval távolabbi helyen kell dolgoznia. Amennyiben ez az új munkaköri leírás – különösen a mostani járványhelyzetben – megoldhatatlan gondot okoz, és a dolgozó mégis kénytelen felmondani, egyértelmű, hogy elbukta a végkielégítést. Az átsorolási törvény azt is kimondja, hogy az újonnan megajánlott bére senkinek nem lehet alacsonyabb, mint amire október 31-én jogosult lenne. A munkaadók azonban számos trükköt bevetettek a spórolásra. Előfordult, hogy már augusztusban visszavették valakinek a bérét, hogy a jogviszony fordulónapján alacsonyabb összeggel számolhassanak, de olyan is van, akinél a megajánlott bér ez év decemberéig, másoknál jövő márciusig érvényes, azt követően viszont csökken. Mindezek alapján sokan állítják, majd csak jövő tavaszra dől el véglegesen, hány áldozatot követelt az átsorolás a kulturális szférában, de nagyon is elképzelhető, hogy a húsz százaléknál is többet. 

Szétosztják a maradékot

Korábban arról beszélt Fekete Péter államtitkár, hogy a kulturális területen hatszázalékos idei béremelés várható. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebből csak azok részesülnek, akik maradnak, sőt később tovább pontosított és kijelentette, egy bértömeget ad át a kormány a munkáltatóknak és ők szabadon dönthetik el, hogyan differenciálnak. Így elképzelhető hogy lesz, akinek egy fillér nem jut, míg a szomszéd szobában dolgozó kollégájának 12 százalékkal magasabb bért adnak. A szakma szerint elfogadhatatlan, hogy ennek a kis béremelésnek a fedezete sem új pénz, hanem a távozó kollégák megmaradó bére.