Előfizetés

Tajvanba menekülő hongkongiakat fogtak el a kínai hatóságok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:10

Fotó: DALE DE LA REY / AFP
Illegális határátlépéssel gyanúsítják a szökevényeket, köztük egy demokráciapárti aktivistát.
Több mint három hét elteltével a kínai hatóságok is megerősítették, hogy a múlt hónapban elfogtak 12 hongkongit, akik a gyanú szerint Hongkongból Tajvanra próbáltak szökni egy motorcsónakkal - írja az MTI. A dél-kínai Sencsen város közbiztonsági hivatalának egyik kerületi irodája vasárnap a Weibo kínai mikroblog-oldalon adott ki egy közleményt, amely szerint a 12 embert a dél-kínai Kuangtung tartomány parti őrsége fogta el augusztus 23-án illegális határátlépés gyanúja miatt. A gyanúsítottakat ezt követően Sencsenben bűnügyi eljárás keretében vették őrizetbe. A közleményben hangsúlyozzák: a gyanúsítottak számára garantálják az őket megillető jogokat.
A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap azonban a múlt héten arról számolt be, hogy a kínai hatóságok megtagadták az egyik őrizetbe vettől, hogy találkozhasson jogi képviselőjével.

 Az elfogottak között van Andy Li demokráciapárti aktivista, akit a múlt hónapban már Hongkongban is őrizetbe vettek a pekingi kormányzat által júniusban bevezetett, hongkongi nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt.    Carrie Lam hongkongi kormányzó a múlt héten elmondta: az elfogottak a kínai anyaország jogi procedúráinak lezárultával térhetnek csak vissza Hongkongba.     A 12 ember hozzátartozói szombaton rokonaik elengedését követelték a kínai hatóságoktól. Azt kérték továbbá, tegyék lehetővé számukra, hogy találkozhassanak jogi képviselőikkel, illetve felhívhassák családtagjaikat.    A hongkongi kormányzat Kuangtungban állomásozó képviselete szombaton közölte: a kínai hatóságoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy a 12 hongkongi jó egészségügyi állapotban van, és kínai ügyvédeket fogadtak fel jogi képviselőiknek.  A Peking által ellenőrzött Hongkongban fokról fokra csökkentik a lakosság szabadságjogait. Augusztus 10-én, a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva őrizetbe vették Jimmy Lai médiamogult, két fiát és a Lai által alapított Apple Day napilap három vezetőjét - a járvány jelentette veszélyt ürügyként felhasználva pedig jövő szeptemberre halasztották az eredetileg ebben a hónapban esedékes választásokat.

Ennél többet remélt diktátorbarátjától a diktátor, de hiába

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:00

Fotó: President of Russia
Nem kapta meg mindazt Szocsiban Alekszandr Lukasenko belarusz elnök, amit eredetileg szeretett volna.
Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz sietett segítségért Alekszandr Lukaseno. Körbe is udvarolta vendéglátóját, egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetek eseményei megmutatták: szorosan együtt kell működni a „régi testvérrel”. Hol van már az az időszak, amikor Lukasenko Moszkvától próvált függetlenedni. Ettől függetlenül nem kapta meg mindazt, amit remélt, Putyin láthatóan ódzkodott feltételek nélküli támogatásától. Az orosz elnök 1,5 milliárd dolláros gyorssegélyt helyezett kilátásba Minszk számára. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a belaruszoknak saját maguknak kell problémáikat. Az augusztus 9-én megtartott, elcsalt belarusz elnökválasztás óta a két politikus első ízben találkozott szemtől szemben. A Kremlt aggasztja a minszki belpolitikai bizonytalanság. Lukasenka még elutazása előtt azt próbálta illusztrálni, nincs ok aggodalomra, ura a helyzetnek, ezért a biztonsági erők csírájában próbálták meg elfojtani a vasárnapi tüntetéseket. Törekvése azonban hajótörést szenvedett, a több mint hétszáz ember letartóztatása, a represszió ellenére csak a fővárosban mintegy 150 ezren vettek részt a „hősök menetén”. A tüntetők azonban egyre elkötelezettebbek, s nem hajlandóak beletörődni az igazságtalanságba. A tüntetéshullám ellenére valószínűtlen, hogy a Kreml idővel beállna bármelyik korábbi ellenzéki elnökjelölt mögé. Az orosz vezetés számára a diktátorok jelentik a status quót, még mindig jobb megoldás számukra a megbízhatatlan Lukasenko hatalomban tartása, mintha egy olyan politikus kerülne az ország élére, aki nem zárkózna el egy Nyugat felé való nyitástól. Ettől függetlenül, amint ezt a hétfői tárgyalás is illusztrálta, Lukasenko sem érezheti nyeregben magát. Szó sincs arról, hogy kölcsönös bizalmon alapuló viszony lenne a belarusz elnök és Putyin között, viszonyuk megromlott az eltelt tíz év alatt. A tüntetések kitörése óta ugyan a belarusz elnök többször is az orosz vezetés feltétlen hívének állította be magát, de ebből is látszik: maga is tudja, hogy honfitársai támogatását elvesztette, csak a fegyveres erőkre támaszkodhat, legalábbis egyelőre. Hétvégén már úgy fogalmazott: a készültséget nem lehet sokáig fenntartani, mert az túl sok pénzbe kerül. Így az egyedüli esélye Moszkva segítsége. Putyinnak azonban addig van rá szüksége, amíg a Kreml nem talál nála jobbat. A Lukasenko által elképzelt dinasztikus hatalmi rendszer – fiát Nyikolajt akarta távozása után az elnöki székbe ültetni – megbukott. Putyin mindenesetre kényes helyzetbe került. Bár egy felmérés szerint az orosz lakosság nagyobbik része, majdnem 50 százaléka Lukasenkót támogatja a belarusz válságban, nyilvánvalóan az orosz médiumok beszámolóinak hatására, az orosz elnöknek ezúttal belarusz lakosság reakciójára is gondolnia kell, nem állhat érdekében, hogy magára haragítsa az ott élőket. Ez is csak azt támasztja alá, hogy Lukasenko csak átmeneti megoldás az orosz vezetés számára. Mihail Vinogradov, a szentpétervári Politika Alapítvány vezetője a Bloombergnek úgy fogalmazott, Belarusz különösen jelentős Moszkva számára. „Puyin nem akar a vesztes oldalára kerülni” – fejtette ki. Nem akar úgy járni, mint Ukrajnával, vagy Örményországgal, ahol az oroszbarát vezetés távozni kényszerült. Márpedig Putyin jó ideig meghatározza a térség belpolitikáját, hiszen akár 2036-ig orosz elnök maradhat a nemrégiben elfogadott alkotmánymódosításnak köszönhetően. Nigel Gould-Davies, az Egyesült Királyság volt Minszkbe akkreditált nagykövete úgy véli, Putyin azt kockáztatja, hogy a legbékésebb szomszédnál agresszorként tekintenek majd rá. Bármi legyen is Putyin és Lukasenko találkozójának hosszabb távú hozadéka, azt egyelőre nem látni, mi vethet véget az utcai tüntetéseknek. Megnyugtató megoldás ugyanis nem körvonalazódik. 

A tanárok nagyon félnek, de a gyerek lelki fejlődése miatt nincs más választásuk

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 08:40
Schools in Italy reopen for first time since March
Fotó: RICCARDO DE LUCA / 2020 Anadolu Agency
A karantén meglepő reakciókat vált ki: a hosszú bezártság után akad, aki fél a szabadban.
Miközben Közép-Európában, továbbá Franciaországban és Spanyolországban drámai mértékben emelkedik a koronavírussal fertőzöttek száma, a márciusban Olaszország eddig elkerülte a második hullámot. Naponta mintegy 1500-1600-an fertőződnek meg, ami arányait tekintve jobb, mint más európai országokban. A járvány kitörése óta több mint 35 ezren vesztették életüket Itáliában, az aktív esetek száma pedig megközelíti a 40 ezret. Hamarosan 14 napról 10 napra csökkenthetik a karantén időtartamát. Ugyanakkor ez még természetesen messze nem jelenti azt, hogy Itália is megússza a második hullámot. Komoly veszélyt jelent ugyanis, hogy hétfőn megkezdődött a tanítás. A tanárok tartanak a nyitástól, az oktatók több mint a fele 50, 17 százaléka 60 év feletti. Több mint fél év után tért vissza több millió gyermek az iskolapadba. 13 ezren csak később csatlakoznak: ők karanténba kényszerültek. A tanárok és a hat év feletti gyermekek számára kötelező a maszkviselés. Az iskolába érkezéskor megmérték a tanulók testhőmérsékletét. Az olasz egészégügyi hatóság egyik tagja, Franco Locatelli még augusztus közepén úgy foglalt állást, mindenképpen újra kell indítani az oktatást. Igaz, akkor csak 200-300 körüli volt a napi megbetegedések száma. Veszély ide vagy oda, pszichológusok is úgy vélik, hogy a gyermekek fejlődése érdekében különösen fontos, hogy újra iskolába járjanak. A karantén miatt ugyanis a virtuális világba menekültek, elszakadtak a külvilágtól, bizonytalanabbakká, félénkebbekké váltak. Ez pedig sok gyermeknél pszichoszomatikus zavarokhoz vezetett: fejfájásra, hasfájásra és egyéb problémákra panaszkodtak. Felmérések szerint az olasz gyermekek 20-40 százalékánál tapasztaltak pszichés zavarokat. Kevesebbet ettek, vagy éppen ellenkezőleg, sokkal többet a szokásosnál, például sok édességet. Későn feküdtek le, de sok gyermeknél tapasztaltak alvászavarokat, így egyes gyermekek dél előtt fel sem keltek. A gyermekek motiválatlanokká váltak, csak digitális játékuk érdekelte őket. A tanulásra szinte egyáltalán nem tudtak odafigyelni. Tanulmányok szerint az alsótagozatos gyermekeknél olyan félelem kezdett kialakulni a külvilággal szemben, hogy csak szüleik ágyában tudtak elaludni. Az idősebbek viszont agresszívebben kezdtek viselkedni, többjüknél figyeltek meg dührohamokat. Alberto Pellai varesei orvos szerint mindez azt jelzi, hogy a gyermekek komoly traumán estek át az elmúlt hónapokban. Elsősorban azokban az északi régiókban, amelyeket különösen drámaian sújtott a járvány. Sok szülő a közösségi oldalakon írta le tapasztalatait, ezeket a bejegyzéseket több százezren követték nyomon. Egy nő például arról számolt be, hogy még a teljes zárlat idején sem látott más megoldást, elvitte sétálni nyolcéves gyermekét, ám nem sokkal azután, hogy elhagyták a házukat, rögtön egy rendőrbe ütköztek, amit szintén traumaként élhetett át a kisfiú. Később újra próbálkoztak, de a gyermek arra panaszkodott, hogy fél a szabadban.