Előfizetés

Szász András szökésben – Július óta nem találják a kalandos múltú „üzletembert”

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.09.16. 07:00

Fotó: police.hu
Az MVM közmilliárdjainak kisíbolásában Kocsis István exvezérigazgató oldalán központi szerepet játszó Szász András nem vonult be a börtönbe.
Nem találja a rendőrség Szász Andrást, akit a bíróság tavaly novemberben jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt az állami MVM-nél Kocsis István oldalán bűnsegédként, illetve társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás miatt. Vele ellentétben az első rendűként öt év börtönre ítélt Kocsis István, az állami energiacsoport 2005-2008 közötti vezérigazgatója márciusban megkezdte a rá kirótt büntetés letöltését. További két társuk felfüggesztettet kapott. A bíróság hivatalos tudomása szerint az ügyben július 21-én elfogatóparancsot bocsátottak ki, mert az elítélt nem kezdte meg büntetésének letöltését – tudtuk meg Vadócz Attilától, az illetékes Kaposvári Törvényszék szóvivőjétől. Ezt megerősítik Szász Andrásnak a rendőrség körözési honlapján közzétett adatai is, amit elsőként a Hírklikk.hu szúrt ki. Eszerint a 71 éves, hűtlen kezelés miatt elítélt Szász András elleni körözést a kaposvári törvényszék büntetésvégrehajtási csoportja rendelte el. Kérdés, miért telt el nyolc hónap a jogerős ítélet kihirdetése és az elfogatóparancs kiadása között. Bár lapunk értesülései szerint Szász András egészségi állapotára hivatkozva is kért halasztást, azt a nyár elején elutasították, mondván, betegségek kezelésére a büntetésvégrehajtás (bv) intézményei is alkalmasak. Ezen kívül kegyelmet is kért a köztársasági elnöktől, ismereteink szerint szintén sikertelenül. E kísérletek ugyanakkor nem késleltetik a börtönbehívót, amit forrásaink szerint Kocsis Istvánnal együtt márciusban Szász András is megkapott. De nem vonult be. Májusban meglehetős vad feltételezéseket hallhattunk az amúgy is igen kalandos múltú vállalkozó feltételezett hollétét illetően. Szász András finoman szólva kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere miatt ugyanis sokak szerint külföldre távozott. (Míg az üzletember a rendszerváltás utáni években főképp a keleti, volt szocialista térségekben tevékenykedett, addig később figyelme egyre nyugatabbra, majd leginkább offshore-paradicsomok felé irányult.) A 2000-es évek elején, a titkosszolgálatokkal kapcsolatos Nádor '95-ügyben egyszer már adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot is. Ez idő alatt saját korábbi bevallása szerint külföldön várta be, amíg a hazai hatóságok végül beszüntették a nyomozást és megszüntették a körözést. Bár széles körű tevékenysége nyomán várt már levelet Barcelonában, Ibizán, sőt a Kajmán-szigeteken is, májusban többen úgy vélték, hogy Izraelben húzhatta meg magát. Ezt újabb információink cáfolni látszanak. Egy per júniusi tárgyalása során ugyanis, ahová tanúként idézték be, a bíróság megállapította, hogy a néhány héttel azelőtt Budapestre kézbesített idézést saját kezűleg, szabályosan átvette. A tanácsvezető külön pontosította, hogy az átvételi íven nem rokona vagy megbízottja aláírása szerepel. Ha ezek után netán mégis valaki más adta ki magát Szász Andrásnak, az újabb bűncselekmény lehetőségét veti fel. Szakértők ugyanakkor különösebben nem csodálkoznak, hogy Szász András végül nem tett eleget a bírósági idézésnek. Mivel ugyanis a bv akkor már erősen hiányolta, alighanem helyben elfogták és börtönbe vagy rabkórházba szállították volna. Igaz, sokat látott szakértőink ebben sem biztosak, hisz akkor még nem körözték. Mindenesetre az üzletember nem kockáztatott. A bíró nem kérte az engedetlen tanú elővezetését sem. Igaz, ez csak a meghívás többszöri visszautasítása után „szokás”. Most is sokat hallottunk Szász András megrendült egészségi állapotáról. Az elítéléséhez vezető évtizedes per utolsó éveiben – így a másodfokú és jogerős döntések kihirdetéséről – szintén erre hivatkozva mentette ki magát. Egyesek azt sem zárják ki, hogy már nincs az élők sorában. Kérdés, a rendőrség keresési erőfeszítései mennyire lendületesek. Az előzmények ellenére a jelek szerint külföldön nem keresik. Legalábbis Szász András nem szerepel az Interpol nyilvános körözési listáján. Igaz, az idézés májusi átvétele alapján esélyes, hogy Szász András éppenséggel belföldön húzza meg magát. Ehhez képest több olyan ismerősével beszéltünk, akiket akár ki is kérdezhettek volna a szökésben lévő üzletember vélt holléte felől, de a rendőrségtől az elmúlt hónapok során egyiküket sem keresték. Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunk üggyel kapcsolatos megkeresését azzal ütötte el, hogy a honlapon elérhető körözésen túl bővebb felvilágosítással nem szolgálhatnak. A bíróság tíz évnyi, fordulatos vizsgálat után tavaly novemberben arra jutott, Kocsis István az MVM egykori vezérigazgatójaként, ottani tanácsadójával, Szász Andrással, Kocsis Istvánnéval és Varga-Sabján László egykori MVM-menedzserrel összejátszva az állami energiacsoportból több mint tízmilliárd forintot sikkasztott, illetve kezelt hűtlenül. A pénzeket az állami cég jellemzően Szász András képviselte, lenyomozhatatlan offshore-cégeknek fizette ki kamuígéretekre. A veszteség visszaszerzése újabb, immár polgári per tárgya. Ez nem ígérkezik könnyűnek. Szász András ismereteink szerint a bűnügyi költségek rá eső, néhány százezres tételét sem fizette be. Így az a szabályok alapján – saját részükön túl – Kocsis Istvánékra hárult. Többen arra is felhívták a figyelmünket, hogy az első fokkal, illetve elítélt társaival szemben a másodfok és a jogerős ítélet Szász Andrást nem tiltotta el gazdasági társaságok vezetésétől. A döntés már csak azért is fura, mert Szász András a visszaélésekhez nemzetközi céghálókat használt fel. Igaz, mint egy forrásunk megjegyezte, a legritkább esetben jelent meg névvel ezek vezetőségében. Utolsó hivatalos magyar cégtisztsége az ingatlanokkal foglalkozó Esplanade-ben 2012 elején megszűnt.

Kocsis István most látogatókat sem fogadhat

Kocsis István márciusban megkezdte a rá kiszabott öt éves – harmadolással 3 év 4 hónapos – börtönbüntetés letöltését. Azt, hogy az ország legkényelmesebbnek tartott, kecskeméti, „parkettásnak” hívott bv-intézetében helyezzék el, egy helyi panelgarzon családi megvásárlásával igyekezett bebiztosítani. Itt az első fél év leteltével komoly könnyítésekben – például körleten kívüli munkákban és eltávozásban – reménykedhet, sőt az utolsó évet nyomkövetővel akár otthon is töltheti. A járványintézkedések miatt viszont most még látogatót sem fogadhat – tudtuk meg.

Nagyon kalandos életút

Szász András elsőként a 90-es évek derekán keltette fel a sajtó figyelmét, amikor cége, a Nádor '95 államilag garantált hitelből vállalta titkosszolgálati berendezések beszerzését, de sem az eszközöket nem szállították le, sem a pénzzel nem számoltak el. Ekkor nemzetközi körözést is kiadtak ellene. A Heti Válasznak később úgy emlékezett, ez alatt külföldre helyezte székhelyét, majd miután a nyomozás megszűnt, hazatért. De Szász András neve felmerült az orosz államadósság lebontása, a volt NDK állampárti pénzeinek tisztára mosása, az olajszőkítés, a Postabank, néhai Máté László korábbi MSZP-pénztárnok és a Kulcsár Attila-féle brókerbotrány kapcsán is. MVM-es „kalandja” után pedig az FTC akkori, kudarcos befektetője, Kevin McCabe környékén bukkant fel.

Patai Mihály maradt a BÉT elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 21:05

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A közgyűlés határozati pontjai között tisztújítás is szerepelt, ugyanakkor mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság összetétele változatlan maradt.
Újraválasztották Patai Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökét a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnökévé a tavaszi, rendes közgyűlés döntéseit megerősítő hétfői rendkívüli közgyűlésen – közölte a BÉT kedden az MTI-vel. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a közlemény szerint a közgyűlésen ismertette a BÉT tavalyi évének legfőbb mérföldköveit: a vezető magyar tőzsdeindex, a BUX 2019-ben gyakorlatilag folyamatosan emelkedett, az év végén pedig rekordszinten zárt. Három társaság kezdeményezte részvényei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére – az MKB Bank Nyrt. papírjait technikai bevezetés keretében a szabályozott piacra, míg a GOPD Nyrt. és a DM-KER Nyrt. törzsrészvényeit a középvállalatokra specializált, könnyített feltételrendszert biztosító BÉT Xtend platformra regisztrálták. A korábban zártkörű tőkeemelést végrehajtó CyBERG Corp Nyrt. részvényeivel 2019. januárjában indult a kereskedés a BÉT Xtenden, míg a GOPD Nyrt. részvényeivel augusztusban. Tájékoztatott a 2019-ben megvalósult kategórialépésekről is: öt kibocsátó kezdeményezte a T kategóriából a Standard kategóriába sorolását, míg a Standard kategóriából két kibocsátó – a 4iG Nyrt. és az AutoWallis Nyrt. – lépett fel a legmagasabb, prémium kategóriába. A vállalati kötvénypiacon 2019 határozottan az élénkülés éve volt. A tavaly indult BÉT Xbond platformon decemberben történt meg az első regisztráció: a Mol Nyrt. új hitelpapírjai 2019. december 19-étől kereskedhetők. Az MNB Nemzeti kötvényprogramja (Nkp) keretében 2019 második félévében további 14 kibocsátó zárt sikeres aukciót és bocsátott ki kötvényt, valamint ugyanennyi cég szerezte meg a kibocsátáshoz szükséges minősítést – ezen kibocsátók belépése a BÉT Xbond platformra 2020-ban várható. A BÉT közölte: a közgyűlés határozati pontjai között tisztújítás is szerepelt, ugyanakkor mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság összetétele változatlan maradt. A tőzsde 2019-es pénzügyi beszámolóját is elfogadták a közgyűlésen. Az árbevétel tavaly 2,65 milliárd forintot tett ki, amely mintegy 4,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Adózás utáni eredménye 2018-hoz képest közel ötszörösére, csaknem 1,5 milliárd forintra nőtt. Szintén emelkedett a tőzsde tevékenységéből származó bevétel, amely a 2018-ban tapasztalt 2,34 milliárd forintos eredményt követően 2019-ben elérte a 2,41 milliárd forintot. A közgyűlés döntése alapján osztalékot ezúttal sem fizet tulajdonosainak a társaság, azt a tőkepiac további piacfejlesztési tevékenységébe forgatja.

Paks 2-re költenék az energiahatékonysági forrást

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.15. 20:54

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány javaslatokat vár azt illetően, hogy miként fordíthatók Paks 2-re az eredetileg energiahatékonysági célú szén-dioxid-kvótabevételek. Orbánéknak „kreatív” megoldásokra van szükségük, mert az ilyen átcsoportosítás éppenséggel tilos – hívta fel a figyelmet az ügy kapcsán Jávor Benedek.
Az évek óta tartó kormányzati ködösítés ellenére lassan világossá válik, miért nem költi el a kabinet a szén-dioxid-kvótabevételeiből befolyt, akár százmilliárdos összeget lakossági energiahatékonysági támogatásokra. A Miniszterelnökség a minap ugyanis ama kérdés megválaszolására rendelt tanulmányt, hogy mi módon használhatók fel a szén-dioxid-kvótabevételek a Paks 2-es beruházás önrészéhez – szúrta ki a Napi.hu. (A sokat bírált atomerőmű-terv hazai költségvetésre eső önrésze 2,5 milliárd euró, ami mai áron mintegy 900 milliárd forint.) Emellett előrejelzést kérnek a kvóták várható tőzsdei árára és a térségi áramkereslet alakulására, egy másik kiírásban pedig a megújulóenergia-felhasználás ésszerű hazai arányára is. A kiírást szakértők nemcsak azért tartják meghökkentőnek, mert mindezen kérdések vizsgálata és megválaszolása az állami Mavir feladata, aminek a cég, több-kevesebb sikerrel bár, de rendszeresen eleget is tesz. Az eddigi szakmai álláspont szerint ugyanakkor a kormány a szén-dioxid-kvóták eladási kötöttségei miatt eme bevételek egy részét csak energiahatékonyságra költheti. A kabinet 2018 óta mindezek ellenére lényegében leállította a háztartások vissza nem térítendő támogatásának – addig se túl bőkezű – pályázatait, még ha ezt így nem is ismerik el. Lapunk számításai szerint az egyre emelkedő árú szén-dioxid-kvóták eladásából az államkasszában évi több tízmilliárdos, az elmúlt évekre vetítve összességében már akár a százmilliárdot is elérő, el nem költött tartalék halmozódhatott fel. A kormánynak láthatólag a Paks 2-es beruházás húsz százalékos önrészének előteremtése is súlyos gondokat okoz – fakadt ki az ügy kapcsán hosszú Facebook-bejegyzésében a párbeszédes Jávor Benedek. Így jön a képbe a szén-dioxid kvóták értékesítéséből származó bevételek beforgatása a kisgömböcként mindent elnyelő paksi projektbe. Ez ugyan tilos, de most sok pénzt adnak annak, aki talál valami kiskaput, hogy amúgy magyarosan megoldjuk okosba', ahelyett, hogy az összeget olcsóbb és környezetkímélőbb épületenergetikai-megújulós fejlesztésekre fordítanák – fogalmazott az ellenzéki politikus.