Előfizetés

Felakasztaná vagy kémiailag kasztrálná az erőszakolókat a pakisztáni kormányfő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 14:42

Fotó: ARIF ALI / AFP
Imrán Hán az európai uniós kereskedelmi kapcsolatokra gondolva, végül elvetette a halálbüntetés gondolatát. Dél-Ázsiában gyakran gyermekek a nemi erőszak áldozatai.
A pakisztáni miniszterelnök, Imrán Hán szerint az erőszakolókat és a gyerekmolesztálókat nyilvánosan fel kéne kötni, de legalább kémiailag kasztrálni őket – számolt be a CNN híre nyomán a 444.hu. Pakisztánban a múlt csütörtökön járta be a helyi sajtót annak a nőnek története, aki azt állítja, hogy miközben a lerobbant autója mellett a rendőrökre várakozott, két férfi megerőszakolta. Imrán Hán erre reagálva adott egy interjút a 92 News-nak, amelyben kifejtette az ötletét. – Nem ismerjük az ilyen esetek valódi statisztikáját, mert nagyon kevés a bejelentés ezekről. Az emberek nem merik jelenteni ezeket az ügyeket, mert félnek vagy szégyellik, ami történt. Senki nem akar erről beszélni – mondta.  Később viszont hozzátette, hogy az akasztás mégse lenne olyan jó megoldás, mert azt az Európai Unió elítélné, ami hatással lenne a kereskedelmi kapcsolataikra. A miniszterelnök ezért inkább a kémiai kasztrálást javasolja, hogy ezek a bűnözők ne tudják újra elkövetni a tettüket.  Dél-Ázsiában, így Pakisztánból és az országgal szomszédos Indiából is gyakran érkeznek hírek a jellemzően kiskorúak ellen elkövetett nemi erőszakról.
Imrán Hán
Fotó: AFP

Vágyvezérelt brutális gyilkosságok

Amint arról a Népszava is beszámolt, Indiában idén márciusban, hét évvel a bűntény után kivégezték azt a négy férfit, aki megerőszakolt, majd kidobott a buszból egy újdelhi diáklányt. A nő később belehalt sérüléseibe; az eset példátlan közfelháborodást okozott az ázsiai országban és világszerte. Ugyancsak foglalkozott lapunk azzal a történettel, amikor nemi erőszak ugyan nem történt, de ezen a téren jellemző a pakisztáni állapotokra: 2020 májusában családtagjaik öltek meg egy 16 és egy 18 éves lányt Pakisztánban, miután a tinédzserek egy olyan videót osztottak meg, amelyen egy fiatal férfival szerepeltek. A 24.hu számolt be viszont ez év februárjában arról, hogy egy 25 éves nő egy konyhakéssel levágta egy 28 éves férfi péniszét, amikor megpróbálta őt megerőszakolni a pakisztáni Pandzsáb tartományban. A kiskorúak azonban még védtelenebbek: szintén a portál dolgozta fel azokat a még 2018-as eseteket, amikor gyermekek halálával végződött a nemi erőszak. Az év októberében felakasztották azt a pakisztáni férfit, aki januárban megerőszakolta, majd megölte a hatéves Zainab Ansarit. Fél évvel korábban szintén megerőszakoltak, majd élve felgyújtottak egy 8 éves pakisztáni lányt Chichawatni városában. Az eset miatt a helyiek hatalmas tüntetéseken követelték a tettesek felakasztását. 

Von der Leyen: jön az európai minimálbér és az újragondolt európai egészségügy

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.16. 13:09

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
A költségvetési forrásokat meg kell védeni a csalással és a korrupcióval szemben, erről nincs mit tárgyalni — fejtette ki Ursula von der Leyen az unió helyzetéről tartott szerda reggeli beszédében. Az Európai Bizottság elnöke 75 perces felszólalásában részletesen vázolta az EU jövőjére vonatkozó brüsszeli terveket a külpolitikai döntéshozataltól a migráció kezelésére vonatkozó javaslatokig.
 Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben tartott beszédében egy sor jogszabályi javaslat előkészítését jelentette be, amelyek szorosabb, összehangoltabb együttműködést tennének lehetővé a tagállamok között. Közölte, hogy a jövőben növelni szeretnék az egészségügyre fordítható költségvetési forrásokat és kibővíteni a közösség hatásköreit a közegészségügy terén. Jelezte, hogy az Európai Bizottság hamarosan jogszabályi javaslatot fog készíteni az európai minimálbérről, hogy mindenki tisztességes és méltányos jövedelmet élvezzen. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világos stratégiája van a világjárvány következményeinek leküzdésére, soha nem látott pénzügyi támogatást fog nyújtani a munkahelyteremtésre, a pandémia utáni helyreállításra, a gazdaság zöld és digitális átállására. Hosszan érvelt a közösség becsvágyó klímacéljai, a károsanyag-kibocsátás tíz éven belüli 55 százalékos csökkentése mellett. Technológiai és infrastrukturális beruházásokat ígért a digitalizáció elősegítésére. Von der Leyen védelmébe vette a multilaterális intézményi rendszert, kiállt a nyitott kereskedelem, a tisztességes és méltányos globalizáció mellett. Sürgette, hogy a külpolitikai döntéseket többé ne kössék a tagállamok egyhangú beleegyezéséhez, különösen, ha emberi jogsértések elítéléséről van szó. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy készül a globális emberi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonását kezdeményező uniós törvényjavaslat, az EU-s Magynitszkij-törvény. Bejelentette azt is, hogy az általa vezetett testület cselekvési tervet fog kidolgozni az elharapózó rasszizmus ellen, és egy páneurópai lista összeállítását kezdeményezi a gyűlöleten alapuló bűncselekményekről. A bizottsági elnök határozott szavakkal ítélte el az LMBTI közösség elleni fellépéseket, a “melegmentes” zónák létrehozását Lengyelországban, és jelezte, hogy olyan jogszabályt fognak az asztalra tenni, amely a családi kapcsolatok kölcsönös elismerésére kötelezné a tagországokat. A német kereszténydemokrata politikus felszólalása vége felé szólt a jogállam EU-n belüli védelmének szükségességéről, megemlítve, hogy az Európai Bizottság még a hónap vége előtt közzéteszi a tagállamok ebbéli teljesítményéről készült jelentését. Von der Leyen szerint az értékelések arra jók, hogy korai szakaszukban feltárják a problémákat, amelyekről azután az unió három intézménye kiterjedt vitákat folytathat. “A költségvetési forrásokat meg fogjuk óvni a csalások, az összeférhetetlenség és a korrupció ellen, erről nincs mit tárgyalni” — jegyezte meg a jogállamot az uniós kifizetésekhez kötő jogszabályi javaslatról. A bizottsági elnök kiért arra is, hogy hamarosan előállnak a migráció kezelésére vonatkozó javaslataikkal is. “Emberséges megközelítést” ígért, megerősített határvédelmet, az EU területén illegálisan tartózkodó külföldiek gyorsított kitoloncolását, legális bevándorlási csatornákat és közös szolidaritást azon a tagállamok iránt, amelyeket a legjobban sújt a bevándorlási hullám.  

A faluban lakó összes férfit és fiút kivégezték - egykori rendőröket és katonákat vettek őrizetbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 12:54

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A gyanúsítottakat háborús bűnökkel vádolják.
Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb katonát és rendőrt vettek őrizetbe a kelet-boszniai Sokolacon a hatóságok szerdán – közölte a Klix.ba szarajevói hírportál. A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején bosnyák civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket. A gyanú szerint 1992 szeptemberében egy boszniai szerb félkatonai szervezet tagjaiként a Sokolachoz közeli Novoseoci faluban összegyűjtötték a fiúkat és a férfiakat, majd egy közeli szeméttelepen kivégezték őket. A negyvennégy áldozat közül a legfiatalabb 14, a legidősebb 82 éves volt. A helyi asszonyokat elüldözték. A támadók emellett felrobbantották a településen található mecsetet is. 
Ugyanebben a gyilkosságban való részvétellel gyanúsítják Radislav Krstic ezredest is
Fotó: PAUL VREEKER / AFP

Egy szerb pártpolikust is elfogtak

A sajtó információi szerint az elfogottak között van Sokolac egykori rendőrfőnöke, Dragan Obradovic, valamint az ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) volt parlamenti képviselője, Milan Tupajic. Az SDS már reagált is az elfogásra, és túlzónak nevezte a rendőrségi fellépést az elfogottakkal szemben. A nyomozóhivatal közölte, egy gyanúsítottat keresnek még, aki jelenleg külföldön tartózkodik. Ugyanebben a gyilkosságban való részvétellel gyanúsítják Radislav Krstic ezredest is, akit a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben 35 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélt népirtás elősegítésének vádjával. A volt katonai vezető Lengyelországban tölti börtönbüntetését, ahol a novoseoci üggyel kapcsolatban is ki fogják kérdezni. A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.