Előfizetés

Mindent, még a koronavírusos betegség lefolyását is befolyásolhatják a bélbaktériumok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 19:10

Fotó: KATERYNA KON / AFP/Science Photo Library
Az étkezés megváltoztatásának mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálja egy magyar kutatónő.
A beleinkben élő rengeteg mikroba, a bélmikrobiom élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmuntól a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja a Magyar Tudományos Akadémia közleményében Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.
Mint írták, Tombácz Dóra a Stanford Egyetemen korábban már foglalkozott mikrobiom-kutatással, de a Szegedi Tudományegyetemen ez a kutatóprogram teljesen újnak számít. A téma azonban nagyon aktuális, hiszen részben az elhízás hátterében húzódó élettani és mikrobiológiai mechanizmusokat tárja fel. Alanyokat nem lesz nehéz találni a kísérletekhez, hiszen egy tavalyi felmérés szerint az elhízottak aránya Magyarországon a legnagyobb az összes európai ország közül, világszinten pedig a toplista negyedik helyét foglaljuk el a nem éppen büszkeségre okot adó összehasonlításban. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy a magyar népesség 30 százaléka elhízott, további 30 százalék pedig a túlsúlyos kategóriába sorolható. Az elhízás szövődményeként számos betegség kialakulhat. A leggyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség, amely tovább növeli az elhízás mértékét, de teljesen egyértelmű az elhízás, illetve a szív- és érrendszeri, valamint számos daganatos megbetegedés kapcsolata is. A kutatónő a vizsgálataiba ezért diabéteszes és nem diabéteszes elhízottakat is be fog vonni.
„Kísérleteink során vizsgálni fogjuk több népszerű diétás módszer hatékonyságát, illetve hatásukat a mikrobiom összetételére. Az egyik az alacsony szénhidráttartalmú diéta lesz, de más alanyok meghatározott, személyre szabott mennyiségű szénhidrát bevitelét előíró étrendet követnek” – mondta Tombácz Dóra. Az alanyok étrendjét endokrinológus-belgyógyász szakorvosok állítják be. Olyan alanyokat vizsgálnak, akik orvoshoz fordultak, hogy segítséget kérjenek a lefogyáshoz. A kezelésre jelentkező elhízott betegek számára személyre szabott edzésprogramot is készítenek, és azt várják, hogy ennek is lesz hatása a mikrobiomra.
A változásokat székletminták vizsgálatával követik nyomon, évente több alkalommal, mert így nem invazív módon lehet tetten érni a bélben élő baktériumok, gombák és vírusok összetételének változásait. A mikrobiom organizmusai a gazdaszervezet sejtjeire is hatnak, feltételezhetően megváltoztatják a gének kifejeződését, aktivitási állapotát. A székletvizsgálat ennek feltérképezésére is alkalmas lehet, hiszen a székletben sok a bélfalról levált bélhámsejt található. A kutatók ezeket izolálják, és meghatározzák bennük a különféle fehérjék termelődésében szerepet játszó RNS-ek mennyiségét, illetve a DNS metilációs állapotát. Az örökítőanyagra epigenetikai tényezők miatt kerülnek metilcsoportok, amelyek befolyásolják az adott gén működését. Tombácz Dóra tudomása szerint ez a megközelítés is teljesen újszerű, még senki nem vizsgálta a világon a bélfal hámsejtjeinek epigenetikai változásait az elhízás hátterét kutatva.
Az emberi szervezetben és annak felületén élő mikrobák 70 százaléka a bélcsatornában található, és nyilvánvalóan ezekre hat leginkább a táplálkozás átalakulása. A kutató szerint a csökkentett szénhidrátbevitel mikrobiomra tett hatásának vizsgálata emberben kifejezetten új irány, hiszen az eddigi kutatásokban jórészt rágcsálókat vizsgáltak. Azt reméli, hogy a kutatás eredményeiből megtudhatják, milyen az egészséges testúly mikrobiális összetétele. 
Az is teljesen egyedi, hogy az emberek mellett kutyákon is vizsgálják majd a szénhidrátok mikrobiomra gyakorolt hatását. Ennek előnye, hogy az ebek esetében teljesen ellenőrizhető a táplálék összetétele és a táplálkozások időzítése. Az elhízással, illetve a fogyással kapcsolatos kutatások gyakori problémája ugyanis, hogy a kutatók nem mindig lehetnek biztosak abban, hogy az alanyok pontosan betartják a nekik rendelt étrendi protokollt, előfordul, hogy nassolnak, de ezt nem vallják be a kutatónak vagy az orvosnak. A projektben részt vevő tenyésztők kutyái a legtöbb esetben kizárólag azt és akkor tudják elfogyasztani, amit és amikor a gazdájuk ad nekik. 
A közlemény szerint a mikrobiom-vizsgálatok az utóbbi időszak orvostudományi kutatásainak egyik legforrongóbb területét jelentik. A rajtunk és bennünk élő mikrobák lehetséges hatásai beláthatatlanok, már csak azért is, mert a sajátjainknál jóval több olyan sejt él bennünk, amely nem a miénk, hanem különálló organizmusként tenyészik a szervezetünkben, és a körülményei döntően befolyásolják azt, hogy pozitív vagy negatív hatást fejtenek-e ki az egészségünkre.
„Különböző becslések olvashatók a szakirodalomban arról, hogy mennyi idegen sejt él az ember szervezetében. Legalább annyi, mint az emberi sejtek száma, de vannak, akik szerint ennek tízszerese is lehet, a számuk nagyságrendje a több tízbilliós tartományba eshet” – mondta Tombácz Dóra. A bélflórát akár külön szervnek is tekinthetjük. A mikroorganizmusok részt vesznek egyes vitaminok metabolizmusában, segítik az immunrendszer működését, neurológiai hatásuk is van, például a depresszióra is hatással lehetnek. Vannak adatok a mikrobiom egyensúlya és az ízületi gyulladás vagy több ráktípus közötti kapcsolatra – tette hozzá. 

A Covid-19 sem kivétel

A mikrobiom egyensúlyának felborulása, a diszbiózis egyértelműen negatív következményekkel jár az ember egészségére. Egészen új eredmény, hogy ez alól valószínűleg a Covid-19 betegség sem kivétel. Az már egyértelmű, hogy az elhízás, illetve a diabétesz rizikótényező a súlyos komplikációk kialakulásában. A kezdeti stádiumban lévő kutatások eredményei szerint jellemzően különbözik az egészséges testsúlyú, az elhízott és a cukorbeteg Covid-19-betegek mikrobiomjának összetétele. Az még nem ismert, hogy melyik jelenség okozza a másikat. Feltehető, hogy a diszbiózis volt korábban, és ez okozza a betegség súlyosbodását, de az is elképzelhető, hogy a betegség borítja fel a mikrobiom egyensúlyát. Mint megírtuk, több kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az elhízottság milyen kapcsolatban lehet a Covid-19-betegség súlyosra fordulásával. 
Az ember bélrendszerében körülbelül 1000 baktériumfaj él, ehhez jönnek még a vírusok és a gombák. A bennünk élő, nem kórokozó vírusokról nagyon keveset tudunk, ezért ezekre nagy hangsúlyt fog fektetni a Lendület-kutatócsoport. Úgy tűnik, hogy az egészséges mikrobiom fenntartásában a baktériumcsoportok tömegessége közötti egyensúly fenntartása az alapvető. Ugyan vannak alapvetően jótékony és kórokozó baktériumok, az is problémát okozhat, ha egyes jótékony csoportok túlszaporodnak más előnyös baktériumok rovására.

Előkerültek a miskolci állatkertből lelépett kenguruk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 17:16

Fotó: PHILIPP GUELLAND / AFP
Mivel az állat nem őshonos arrafelé, a lakóknak hamar feltűntek.
Lakossági bejelentéseknek köszönhetően mindkét múlt héten elszökött Bennett-kengurunkat sikerült befognunk

– közölte honlapján a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. Mint ahogy a Népszava is beszámolt róla, meglógott kifutójából két kenguru, akik a gyanú szerint az erdős, füves terület felé vették útjukat. A nagyobbat a város szélén álló Hermann Ottó Emlékparknál sikerült elkapni kedden. Ő azonban – még mielőtt beértek volna vele az állatkertbe – vélhetően az elmúlt napok okozta stressz és kimerültség, valamint a megfelelő táplálék és ivóvíz hiánya miatt elpusztult. A kisebbik szerencsére jobban járt, akire szerdán, az állatkert mellett turistaúton sikerült rálelniük kirándulóknak. „A bejelentés után perceken belül a helyszínre értek munkatársaink, akik gyorsan befogták az állatot. A kis kenguru jól van, de jelenleg megfigyelés alatt áll. Amint kiheveri a kalandot újra csatlakozhat társaihoz” – áll az intézmény tájékoztatásban. 

Intenzív tüneteket okozhat az érkező hidegfront

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 16:39

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A csütörtöki hirtelen és nagy változás az egészséges szervezetet is megterheli.
Csütörtökön erős hidegfront vonul át felettünk. Hatására elszórtan záporok, zivatarok alakulhatnak ki, de számottevő csapadék nem várható. A zivatarok környezetében átmenetileg erősen fülledté válik a levegő. Az északi irányú szél nagy területen megerősödik. A front előterében markáns melegedés zajlik, a hőségben továbbra is melegfrontra jellemző tünetek jelentkezhetnek, amelyek csak péntektől mérséklődnek – olvasható a Meteo Klinika honlapján.  
A szeptemberi nyarat elűző hidegfront mögött erős északi széllel több fokkal hidegebb levegő áramlik térségünk fölé. Szombat reggelre az ég kiderül és a hideg levegő nyugalomba jut, emiatt a fagyzugos helyeken talajmenti, akár gyenge légköri fagy is kialakulhat. A délutáni csúcsértékek is több fokot zuhannak, szombaton és vasárnap többnyire 20-25 fok között alakulnak a csúcsértékek. 
A hirtelen és markáns időjárásváltozás az egészséges szervezetet is megviseli; vérnyomás-ingadozás és múló rosszullétek jelentkezhetnek. A fülledt időben légzőszervi panaszok léphetnek fel, gyakori lesz a légszomj és a nehézlégzés. A szélterhelés tovább ront a helyzeten, intenzív fejfájásra, ingerlékenységre és nyugtalanságra kell számítani. 
Az allergiások is nehéz nap előtt állnak, a pollenszint magas, de a hidegfront kitisztítja a levegőt, péntektől már jelentősen csökken a pollenterhelés. 
A közlekedés biztonságát a zivatarok és az erős szél veszélyezteti, de a szokásosnál is több lehet az utakon a figyelmetlen, türelmetlen, sőt agresszív sofőr, ezért érdemes fokozott figyelemmel és türelemmel vezetni.