Előfizetés

„Csak passzolgatják egymás közt az utasokat”

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.17. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A bezárt vasúti szárnyvonalak kétharmadát, Zalában pedig a megszüntetett távolsági buszos viszonylatok több mint felét mégis újraindítják.
Augusztusban még szárnyvonalakat zárt be, járatokat ritkított a MÁV és a Volánbusz, szeptemberben viszont épp ennek ellenkezőjét teszik. Elhátrálnak az utóbbi hónapokban életbe léptetett közlekedési változtatásoktól az érintett települések polgármestereinek és parlamenti képviselőinek nyomására. A MÁV Zrt. épp tegnap közölte, hogy a járványhelyzetben visszaesett forgalomra hivatkozva június 6-án lezárt 34 vasúti mellékvonalból október 1-én újabb tíz helyen ismét elindulnak a szerelvények. A visszarendeződés már augusztus első napján elkezdődött, akkor is tíz vonalat neveztek meg, ahol helyreállt a korábbi megszokott menetrend. Vagyis 34-ből 20 vonalon újraindul a forgalom. A maradék 14 szárnyvonal sorsáról egyelőre nincs döntés. Hasonlóan ellentmondás döntéseket születnek a július 15-e óta már a MÁV-val egy vállalatcsoporthoz tartozó Volánbusznál. Zala megyében például az augusztus 1-től megszüntetett járatok több mint fele várhatóan szeptember 28-ától újból elindul. A Népszava értesülései szerint a korábban Budapest és Zalaegerszeg között közlekedő napi kilenc járatból öt visszaáll, a főváros és Nagykanizsa közötti hatból pedig négy buszt indítanak újra. Úgy tudjuk, ezeket a lépéseket már jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a keszthelyiek pedig kedden küldték el kéréseiket a tárcához, várják a választ. Számításaink szerint egyébként korábban több mint kétszáz vonalon változott meg a helyközi buszok közlekedése. – A távolsági közlekedés nyári kaotikus átszervezési kísérlete kudarcot vallott – jelentette ki lapunknak Gyöngyösi Máté, közlekedési szakértő. Ennek leglátványosabb példája a balassagyarmati vonal volt: egy településre megérkezett a vonat, mindenkit átszállítottak a pótlóbuszokra, miközben a szerelvény – immár teljesen üresen – a busszal párhuzamosan ment tovább. – Az utóbbi hetek össze-vissza döntései azért is érthetetlenek, mert két hónapja közös irányítás alatt van a MÁV és a Volánbusz, mégis csak passzolgatják egymás közt az utasokat – hangsúlyozta lapunknak Gyöngyösi Máté, hozzátéve: – A döntéshozók nem komplex módon nézik a tömegközlekedést, csak spórolni akarnak, pedig ha valami nem működik megfelelően, azon kellene gondolkodni, hogy lehet ezt jobbá tenni és nem azon, miként lehet bezárni. Az ezredforduló óta minden kormány megfogalmazta az igényt a vasúti és távolsági buszos járatok párhuzamosságainak felszámolására, a menetrendek összehangolására, de az eredmény eddig alig látszik. Legutóbb a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szeptember 15-ig vállalta, hogy elkészíti a vasúti- és a busztársaság integrációjának pontos forgatókönyvét és a Népszava úgy tudja, a javaslatot a határidő előtt el is küldték a kormánynak. Informátoraink szerint azonban Homolya Róbert nem mindenben tudott ideális megoldást ajánlani, mindenesetre állítólag akár már a jövő héten a kormány elé kerülhetnek a javaslatok a két közlekedési cég munkájának összehangolásáról. A busztársaság szakszervezeti vezetői közben tegnap találkoztak a Volánbusz mindössze szeptember 30-ig kinevezett „átmeneti” vezérigazgatójával, de Bói Lóránd nekik sem árult el részleteket a készülő tervekről, ahogy lapunk sem kapott válaszokat a minisztériumoktól és a MÁV-tól. Így egyelőre annyit tudni, minden valószínűség szerint a Volánbusz ugyanolyan tagvállalata lesz a MÁV Zrt.-nek, mint a személyszállítást végző MÁV Start, de még így is évekig tarthat egy új, összehangolt menetrend teljes bevezetése. Ráadásul egyetlen megkérdezett sem bízik abban, hogy normális munkamegosztás születhet.

Itt a vírus, de megszűnik a járványmenetrend

Újabb tíz regionális vasútvonalon állítja vissza az eredeti menetrendet a MÁV és a GYSEV - közölte a vasúttársaság, miután felülvizsgálták a június 6-tól bevezetett, ideiglenes járványügyi menetrendeket. Ennek megfelelően október elsején tíz vasútvonalon ismét vonatok szállítják az utasokat, és újraindulnak a pótlás nélkül leállított járatok is.

Feszül a rendszer: van, ahol már most betelt a „lélegeztető kapacitás”, és nincs elég nővér

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.17. 06:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A kormányfő állítja, hogy felkészült az egészségügy, de a lapunk birtokába került levél szerint a Korányiban és a Szent Lászlóban annyi a súlyos beteg, hogy a „lélegeztető kapacitása betelt”. A Korányiban már a szakemberek is fogytán.
„Mindenki megnyugodhat: ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani” – jelentette be Orbán Viktor kormányfő szerdán, azután, hogy előző nap nyolcan haltak bele Magyarországon a koronavírus-fertőzésbe. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy „a járványügyi szakemberek szerint a második hullám valamikor december-január magasságában éri el a tetőpontját, egészen addig folyamatosan védekeznünk kell.” Emiatt – tette hozzá – fenntartják a beutazási korlátozást, kötelezővé teszik a maszkviselést a tömegközlekedési eszközök és a boltok mellett a mozikban, színházakban, egészségügyi intézményekben, ügyfélfogadási irodákban is. Marad a teljes látogatási tilalom a kórházakban és a szociális intézményekben. A szórakozóhelyeknek 23 órakor be kell zárniuk. Tegnap az is kiderült, hogy a tesztek hatósági ára 19500 forint lesz. A miniszterelnök elmondása szerint az egészségügyben rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és az ezeket működtető személyzet is. Sőt bővíteni is tudják a kapacitásokat. Ennek ellentmond, hogy 24 órával korábban Kásler Miklós humánminiszter és Horváth Ildikó államtitkár arra utasította az Országos Mentőszolgálatot, hogy csak a tünetes páciensek tesztelését végezzék háznál. A fertőzöttek kontaktjaihoz megrendelt mintavételeket lehetőleg a mintavételi államosokon kell elvégezni. Hozzájuk csak akkor mehetnek a mentők, ha marad szabad kapacitásuk. Erre azonban nincs túl sok esély. Naponta már négy-ötezer páciensnek kérnek hatósági PCR-tesztet a háziorvosok mentőktől. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója kedden az InfoRádióban beszélt arról, hogy az egyre növekvő mintavételi igények miatt két-három napra is kitolódhat az az idő, amíg a mentők ki tudnak menni egy koronavírus-gyanús beteget tesztelni. Hozzátette azt is, hogy naponta 80 mentőegység járja a címeket, ahonnan koronavírus gyanús eseteket jelentettek. Információink szerint a mentők arra is utasítást kaptak a tárca vezetőjétől, hogy a kórházi ellátást igénylő igazolt és COVID19-gyanús betegeket csak az ellátásukra kijelölt intézményekbe vihetik. Így a fővárosiakat és Pest megyeieket a Dél-Pesti Centrum (egykori László) Kórházba illetve az Országos Korányi és Pulmonológia Intézetbe szállítják. Ha ezek megtelnének, akkor további nyolc intézmény jöhet szóba. Így a Szent János, a Bajcsy, a Péterfy, a Pest megyei Flór Ferenc kórház, a törökbálinti tüdőgyógyintézet, valamint a Semmelweis Egyetem. A vidékieknek a megyei kórházakat, illetve az orvosképzéssel foglalkozó egyetemeket is kijelölték a fertőzéssel érintett lakosság kivizsgálására, az igazolt esetek ellátására. Mint arról kedden beszámoltunk, már kiürítették a fővárosi Szent János Kórház hármas belgyógyászatának épületét, miután a Dél-Pesti Centrum Kórház és a Korányi megtelt. Szerdán már az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe is vittek covidos-betegeket. Bár a szaktárca cáfolni igyekezett, egy lapunk birtokába került, szeptember 14-i keltezésű levél megerősíti azt, amit tegnapi lapszámunkban írtunk: a Korányiban és a Szent Lászlóban annyi a súlyos beteg, hogy a „lélegeztető kapacitása betelt”. A Korányiban már a szakemberek is fogytán. A Korányi arra kérte az ellátókat hogy mérjék fel a saját intézményükben, hogy hány olyan ápoló, segédápoló van, aki önként vállalna kirendelt munkavégzést az intézményükben. Úgy tudjuk, 76 munkatársat várnak különböző pozíciókra. – Nem szívesen jelentkezik senki más intézményébe covidos betegeket gondozni – mondta lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Mint mondta: az első hullámban sokaknak kimerült az a 44 napja, amennyire valakit egy éven belül ki lehet rendelni. Ráadásul most nem állt le az egészségügy úgy, mint az első hullámban, így a helyükön is sok a feladat. Az intézmények most próbálják pótolni az elmaradt beavatkozásokat. Több ezer ember hiányzik az egészségügyből. Nem lett több intenzíves orvos (1600), és ápoló (1200) sem. Van olyan kórház, amely már most is kénytelen volt osztályokat leállítani, mert az orvosok, illetve az ápolók karanténba kerültek.

Hét év fegyházat kér az ügyészség a kémkedéssel vádolt Kovács Bélára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 20:59
Hét évre fegyházba küldené az ügyészség a kémkedéssel vádolt Kovács Bélát, a Jobbik korábbi EP-képviselőjét
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A volt jobbikos politikus a vádhatóság szerint orosz hírszerzőknek szivárogtatott energetikai ügyekről és az EP-választásról.
Hét év körüli letöltendő fegyházbüntetést kért kémkedés és más bűncselekmények miatt Kovács Béla volt jobbikos politikusra az ügyészség vádbeszédében a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán - írja tudósításában az MTI.  Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a legfőbb ügyész indítványára 2015 októberében az EP felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen. Kovács Béla időközben kilépett a Jobbikból. 

A cél az európai közösség bomlasztása volt

A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekről, EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
A Kovács által segített hírszerző műveletek célja az ügyészség szerint az volt, hogy az EP-ben erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.

Szerdán az ügyész vádbeszédében a kémkedéssel kapcsolatban elmondta: a hírszerző-tevékenység célja döntéshozók támogatása információkkal. Büntetőjogilag elsősorban az adatok megszerzése, gyűjtése, elemzése, idegen hírszerző szervezetnek átadása számít hírszerző tevékenységnek. A bűncselekmény megállapításához az egyik magatartás is elegendő, de szükség van bizonyos folyamatszerűségre. A jelenlegi ügyben a hírszerző tevékenység az EU intézményeinek érdekét sértette.

Tudta, mit várnak tőle

Az ügyész felidézte, hogy a vádlott védekezése szerint nem végzett hírszerző-tevékenységet, nem is tartotta titokban azt, amit a vádban felrónak neki, ha kérdezték volna, beszélt volna róla. Ezzel szemben az ügyész szerint az elsőrendű vádlott, aki a vádbeli időszakban az Európai Parlament energetikai bizottságának tagja volt, az orosz polgári hírszerzéssel, Magyarországra delegált, diplomáciai fedésben hírszerző tevékenységet folytató embereivel tartott fenn jól felépített, bejáratott konspiratív kapcsolatot, melynek során kiszolgálta folyamatos hírigényüket. 
Kovács Béla tisztában volt a konspirált kapcsolattartás szabályaival és betartotta azokat. Esetében korántsem csak véleménycseréről, spontán baráti beszélgetésekről volt szó, az elsőrendű vádlott tudta mit vártak tőle, EP-képviselőként megszerzett információit adta tovább, tevékenységével javította az orosz fél pozícióit és rontotta az EU-ét - mondta az ügyész. Amikor a vádbeszédben a kémkedéssel kapcsolatos konkrétumokra került sor, a bíróság az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el.  

"Jó kis pénz semmiért"

A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként és három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. Ezzel a vádponttal kapcsolatban az ügyész szerdán elmondta: a gyakornoki szerződések valótlan tartalmúak voltak, érdemi munkavégzés nem állt mögöttük, rejtett támogatásra szolgáltak, amivel vagyoni hátrányt okoztak az EP-nek. Az ügyész felidézte: az elsőrendű vádlott védekezése szerint eredetileg úgy volt, hogy a gyakornokok Brüsszelben tartózkodnak, aztán mégis elküldte őket, ám a szerződéseket elfelejtette módosítani, és ez - Kovács Béla szerint is - hiba volt. A megvádolt gyakornokok korábbi vallomásaiból az derült ki, hogy nem vagy alig jártak Brüsszelben, emailen, telefonon tartották a kapcsolatot Kovács Bélával, munkájuk lényegében nem állt másból, mint sajtófigyelésből, és volt olyan gyakornok, akinek a tevékenysége egyáltalán nem kapcsolódott az EU-hoz, alkalmazására valójában azért került sor, mert apja jóban volt Kovács Bélával és így akarták jövedelemhez juttatni. Korábbi vallomások szerint "az élet hozta úgy, hogy Brüsszelből elég, Strasbourgot meg már láttuk", a vádlottak gyakornoki szerződése "jó kis pénz semmiért (...) elég ciki". Ugyanakkor egyes tanúvallomásokból kiderült, hogy a korábbi gyakornokok még Brüsszelben tartózkodtak és ott végeztek is érdemi munkát - idézte fel perbeszédében az ügyész. A gyakornokok az eljárás során arra hivatkoztak, hogy ők nem tehetnek a történtekről, csak Kovács Béla. Az ügyész szerint azonban Kovács Béla és a három megvádolt gyakornok is tisztában volt azzal, hogy valótlan tartalmú szerződéseket kötnek és nem fognak érdemi munkát végezni. Volt olyan vádlott, aki gyakornoki szerződése megkötése előtt néhány nappal kötött másik teljes munkaidejű szerződést, ami egyszerre nyilvánvalóan nem teljesíthető. Az ügyész elmondta azt is: a büntetéskiszabás körében értékelhető, hogy Kovács Béla korábban már megtérítette az EP-nek okozott kárt. 

Kovács végig tagadott

Az ügyész Kovács Bélára a három vádbeli bűncselekmény alapján a törvény szerint kiszabható 2-12 év középmértéke, azaz 7 év körüli fegyházbüntetést kért, a három költségvetési csalás miatt megvádolt gyakornokra felfüggesztett börtönt, továbbá mint a négy vádlottra pénzbüntetést.   Kovács Béla a szerdai tárgyaláson elmondta: munkanélküli, jövedelme nincs. Az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, ügyvédje többször kérte az iratok titkosításának feloldását. A következő, péntekre kitűzött tárgyaláson várhatóan a védőbeszédek következnek, az elsőfokú ítélet kihirdetésére jövő héten kerülhet sor a Kovács Béla és társai ellen kémkedés és más bűncselekmények vádjával indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken.