Előfizetés

Trükközik a kormány a hajógyári gáttal

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A Magyar Közlönyben valószínűleg soha nem jelent meg ilyen, politikai csúsztatással felérő kormányhatározat.
Meghökkentő kormányhatározat jelent meg múlthét pénteken. Az Orbán-kabinet ebben megállapítja, hogy a III. kerület és a főváros nem támogatja az Óbudai (Hajógyári) sziget sport- és szabadidős célú fejlesztését, ezért nem épülhet meg Budapesten a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Sportakadémia. A beruházást ehelyett a Velencei tó mellett – Velence három belterületi, illetve Sukoró három külterületi ingatlanának összevonásával keletkező területen – valósítják meg. A projekt előkészítésére 161,2 milliót biztosít a kabinet.  A Magyar Közlönyben valószínűleg soha nem jelent meg ilyen, politikai csúsztatással felérő kormányhatározat. Az érintett önkormányzatok ugyanis nem a sportakadémia építése ellen tiltakoztak. Olyannyira nem, hogy a jelenleg hatályos építési szabályzatokban is biztosítják a létesítménynek a helyet.  Óbuda és a főváros egy dolgot nem szeretne: egy 110 év alatt sem megtérülő védműépítéssel elpusztítani a természeti terület élővilágát és megvédeni egy olyan közparkot az árvíztől, amelynek erre nincs szüksége. Ahogy arról a Népszava elsőként beszámolt: a védmű létesítéséhez 1000 fát kell kivágni, a sziget teljes megvédése pedig 5-9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában. „A tervezett árvízvédelmi mű nem szolgálja a köz érdekét, a környezetvédelmi engedélykérelemhez készített hatástanulmány erősen alulbecsüli az okozott természeti károkat” – jelentette ki az augusztusi közmeghallgatáson Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, aki Óbuda és Újpest polgármesterével együtt arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal részeként működő környezetvédelmi hatóságot, hogy utasítsa el a szigetre tervezett gát környezetvédelmi engedélykérelmét. Ám erre egyelőre hiába várnak a szigetért aggódók.  A környezetvédelmi engedélyezési eljárás azóta sem állt le. A Viziterv Environ Kft. nettó 495 millió forintért vállalta a hatástanulmány és az engedélyezési dokumentáció elkészítését, az engedélyeket szeptember 30-ig kellene megszereznie.  A fentiekről megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, ahonnan azt a választ kaptuk: „Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már a 2020. júliusi kormányinfón is elmondta, hogy a kormány nem támogat semmilyen beruházást az Óbudai (Hajógyári)-szigeten”. Arra kérdésre viszont nem válaszoltak, hogy miért nem vonta vissza a kormány a három éve hozott határozatát, amelyben a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről is rendelkeztek, ha időközben megtalálták a sportakadémia új helyszínét.  

Aki marja, kapja: kikötőbiznisz a láthatáron

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.18. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A pályázati feltételek arra utalnak, hogy beszűkül majd a szóba jöhető befektetői kör, amely meg tud felelni minden előírásnak.
Csakis egyben lehet pályázni 11 balatoni vitorláskikötőre, a szerencsés nyertes pedig 15 évre veheti ki bérbe az értékes ingatlanokat – derül ki abból a Népszava birtokába került előterjesztésből, amelyről pénteki, rendkívüli közgyűlésén dönt az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. Márpedig ezen feltételek alapján úgy tűnik, beigazolódik azok félelme, aki ellenezték a kikötők bérbe adását, és azt hangsúlyozták, a Bahart maga is el tudja látni a feladatot.  A további pályázati feltételek is arra utalnak, hogy beszűkül majd a szóba jöhető befektetői kör, amely meg tud felelni minden előírásnak. A tenderen indulóknak minimum félmilliárd forint saját tőkével, értékelhető ingatlanüzemeltetési tapasztalattal kell rendelkezniük, vállalniuk kell a kezdő, minimum nettó 475 milliós éves üzemeltetési díjat, amely nem tartalmazza a közüzemi, fenntartási és felújítási költségeket, amelyek mind a majdani nyertest terhelik. Aki ugyan a kikötők alapfunkcióján nem változtathat, de beruházásokba, fejlesztésekbe kezdhet, sőt, akár továbbhasznosításra bérbe is adhatja őket. A nyertesnek át kell vennie a kikötőkben jelenleg a Baharttal szerződött vállalkozókat, de a velük kötött kontraktusokat aztán saját belátása szerint módosíthatja, mi több, fel is mondhatja azokat. A pénteki szavazás végkimenetelét az állam nevében a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselője képes egyedül eldönteni: a tulajdonrésszel bíró tóparti települések kisebbségben vannak, mivel a tavalyi augusztusi tőkeemelésével az állam több mint kétharmados többséget szerzett a cégben. Májusban pedig egyszer már kiderült, az állam nem köt kompromisszumot: az akkori közgyűlésen úgy nyomta át a Bahart reorganizációs tervét – amelyben kempingek és szállodák eladása mellett a vitorláskikötők bérbeadása is szerepelt –, hogy nem volt tekintettel az önkormányzatok észrevételeire. Pedig a jachtkikötők üzemeltetése eddig komoly bevételeket hozott a hajózási cégnek: az idén 967 millió forint folyt be a 11 kikötőből, amelyektől profiltisztításra hivatkozva válik meg a cég. A kikötők évről évre nagyobb bevételt hoztak: 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, az idén pedig 967 millió forintot kasszírozott a cég. A reorganizációs terv szerint a Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből, ami a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből három év alatt össze is jönne a számítások szerint. Az előterjesztés szerint a 11 – Alsóörs, Badacsony, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonlelle, Balatonszemes, Fonyód, Siófok, Szigliget, Tihany –, összesen 1864 állandó és 143 túrahellyel rendelkező vitorláskikötő üzemeltetésére október 20-ig egyben kell pályázni. A nyertesnek többek között azt is vállalnia kell, hogy nettó 250-250 millió forint úgynevezett beruházási óvadékkal hozzájárul a Bahart tihanyi és balatonföldvári kikötőfejlesztéseihez, amire csak igazán tőkeerős cégek vállalkozhatnak. 
Kapcsolódó
Üres szavak

„Fontos a korrupció szankcionálása” – interjú Ursula von der Leyennel

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.18. 06:20

Fotó: DAINA LE LARDIC / EURÓPAI PARLAMENT
A közösségnek van eszköze a jogállam megóvására – mondta lapunknak Ursula von der Leyen arról, hogy Magyarországon sokan hiányolják az EU határozott fellépését.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a jogállam megóvásáról, a migrációról és az emberi jogsértések európai szankcionálásáról beszélt több európai lap, köztük a Népszava brüsszeli tudósítójának adott interjújában csütörtökön. Az Európai Bizottság elnöke szerint nagyon fontos feladat az uniós alapokkal elkövetett költségvetési csalás és korrupció szankcionálása, valamint a brüsszeli pénzek kedvezményezettjeinek a nyomon követése. Ursula von der Leyen a Népszava kérdésére kifejtette: az általa vezetett testület már két éve kidolgozta a javaslatát a jogállam és a közösségi kifizetések összekapcsolásáról, jelenleg a német soros EU elnökségre várnak, hogy letegye az asztalra a kormányok álláspontját. „Ezután a tagállamokon és az Európai Parlamenten a sor, hogy megállapodjanak” – szögezte le. Szavaiból kitűnt, hogy még nem dőlt el, lesz-e hathatós visszatartó ereje az uniós büdzséhez köthető úgynevezett jogállami feltételrendszernek.
A politikus néhány brüsszeli lap, köztük a Népszava tudósítóját fogadta a Bizottság brüsszeli székházában egy nappal az unió helyzetéről elmondott parlamenti beszéde után. Ebben többek között hangsúlyozta, hogy az EU nem tolerálja a jogállam megsértését, legyen szó akár a médiaszabadságról vagy az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Kérdésünkre, hogy Magyarországon, Lengyelországban és másutt mégis miért érzik sokan úgy, hogy Brüsszel engedékeny a jogsértőkkel szemben, a bizottsági elnök azzal válaszolt, hogy a közösségnek egy sor eszköze van a jogállam megóvására. Egyben bejelentette, hogy a 27 ország jogállami teljesítményét értékelő jelentéseket szeptember 30-án fogja elfogadni az uniós ellenőrző testület. A beszámolókban a korrupcióról, a média sokszínűségéről, a fékek és egyensúlyok rendszeréről, illetve a veszélyhelyzeti kormányzás alatt hozott intézkedésekről mondanak majd véleményt. Az Európai Bizottság már a jövő hét közepén jóváhagyja az EU új migrációs politikájáról szóló jogszabályi előterjesztését. Az uniós intézmények 2015 óta képtelenek tető alá hozni a bevándorlásra és a menekültügyre vonatkozó törvényeket, ezért von der Leyenék egy új paktummal rukkolnak elő. A bizottsági elnök szerint a javaslat egyensúlyt teremt a szolidaritás és a felelősségvállalás között, hangsúlyt helyez a tagállamok közötti egyenlő teherviselésre a megerősített határőrizettől a befogadottak integrációjáig. „Egy hatékony, ugyanakkor emberséges rendszer létrehozását kezdeményezzük, amelyet minden tagállam számára elfogadhatónak vélek” – fejtette ki, de nem közölt részleteket az előterjesztésről. Ismeretes, hogy a menedékkérők unión belüli elosztására épülő korábbi jogszabály-tervezet komoly ellenállásba ütközött, ezért valószínű, hogy az új szabályozás ilyen kötelezettséget nem fog tartalmazni. „Az Európai Unió akkor erős, ha egységes” – válaszolta von der Leyen a döcögő külpolitikai döntéshozatalt firtató újságírói kérdésre. Több mint egy hónappal az elcsalt belarusz elnökválasztás után, az Európai Uniónak még mindig nem sikerült határoznia a felelősök szankcionálásáról. Nemzetközi ügyekben a tagállamok sokszor vélt vagy valós nemzeti érdekekre hivatkozva vétózzák meg a közös állásfoglalást. „A külpolitikában kulcsfontosságú a gyors reagálás és a világos beszéd, főként ha válság robban ki, vagy a dolgok valahol rosszra fordulnak” – fejtegette a bizottsági elnök, megerősítve, hogy már készül az amerikai Magnyitszkij-törvényhez hasonló jogszabályi javaslat az emberi jogsértések európai szintű büntethetőségéről. Von der Leyen megismételte, hogy a tagállamoknak a jelenlegi egyhangúság helyett minősített többséggel kellene határozniuk külpolitikai kérdésekben. „Ne panaszkodjanak az uniós válasz hiányára, mert az ő kezükben van a döntés a szabályok megváltoztatásáról!” – figyelmeztetett. A brit kilépési megállapodás be nem tartására vonatkozó londoni szándék „kellemetlen meglepetés” és elvonja a figyelmet a kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalásoktól – fejtette ki a Brexitről, hozzátéve, hogy most „stratégiai türelemre van szükség.” Ursula von der Leyen megerősítette, hogy Brüsszel egyelőre nem „húzza meg a nadrágszíjat”, nem változtat a koronavírus járvány miatt fellazított fiskális és támogatási politikáján, nem kíván határidőt szabni a pénzügyi fegyelem helyreállítására. Ugyanakkor elvárja, hogy a tagországok a közösség két legfontosabb céljával – a digitális és a zöld átállással – összhangban alakítsák a beruházási politikájukat és gazdasági reformprogramjukat. A bizottsági elnök “szép pillanatnak” nevezte, amikor az uniós intézmények és a kormányok megegyeztek az EU 750 milliárdos helyreállítási alapjának a létrehozásáról: „Úgy látom, egységesek vagyunk abban, hogy szükség van a digitalizációra és le kell győzni a klímaváltozást. Európának mindkét területen vezető szerepet kell betöltenie a világban.”