Az oltások hatékonyságát is befolyásolhatja a túlsúly

Az elhízott emberek könnyebben kapnak el fertőzéseket és betegednek meg, és a szakemberek valószínűsítik, hogy esetükben a koronavírus elleni vakcina is kevésbé lesz hatásos.

Azt már korábban megállapították a kutatók, hogy az influenza, a hepatitis B, a tetanus és a veszettség elleni védőoltások elhízott emberek esetében kevésbé hatásosak, mint az átlagos népesség körében, ezért a túlsúllyal küszködők könnyebben kapnak el fertőzéseket és betegednek is meg – írta az Orvostovábbképző Szemle Online.

Még a globális járvány kezdetén, márciusban egy kínai tanulmányban leírták, hogy a magasabb BMI-vel rendelkező Covid-19 betegek közül többen halnak meg, mint a vékonyabbak közül. Mint megírtuk, azóta is több kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az elhízottság milyen kapcsolatban lehet a Covid-19-betegség súlyosra fordulásával. Az elméletek szerint a jelentős túlsúly megnöveli számos egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát.

1985-ban figyelték meg először, hogy az elhízott emberek szervezete csak gyenge reakciót ad a szokásos vakcinákra, akkor is, ha azokat izomba és nem a zsírba adták. 2017-ben azt találták, hogy a beoltott elhízott embereknél kétszer akkora volt egy influenza, vagy egy influenzaszerű megbetegedés kockázata, mint a normális BMI-jűeknél. A túlsúlyos emberek szervezete termelt ugyan védettséget adó antitesteket, de azok rossz választ adtak, aminek oka a kutatók szerint „rejtély”. Egy feltevés szerint a túlsúly megzavarja az immunválaszhoz szükséges T-sejtek metabolikus szabályozását.

Különböző amerikai kórházak intenzív osztályai és a szövetségi hatóság szerint a 40 fölötti BMI-vel rendelkező, súlyosan elhízott, azaz legalább 45 kiló túlsúlyt cipelő emberek körében a legmagasabb kockázata annak, hogy koronavírus okozta betegség súlyos formát ölt, és a 30 fölötti BMI-jű emberek is a fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak.

A laborleletek szerint az elhízott embereknél, csakúgy, mint a magas vérnyomással, illetve cukorbetegséggel élőknél, mérsékelt krónikus gyulladásos áll fenn, vagyis a szervezet gyulladásos reakciói nemcsak bekapcsolnak, hanem úgy is maradnak. A hasban, a májban lerakódott zsírszövet speciális sejtjei olyan anyagokat, például leptint termelnek, amelyeket a kutatók a krónikus gyulladás okozói közt tartanak számon. Bár a részletes biológiai mechanizmust nem ismert, úgy tűnik, a krónikus gyulladás akadályozza a vakcinákra adott immunválaszt.

A vakcinák hatásossága idősebbekben is kisebb hatékonyságot mutat: 65 év felettieknél jóval több influenzavírus antigént tartalmazó évenkénti oltás szükséges a megfelelő immunválasz kiváltásához.