Előfizetés

Mészárosék: A válás lehet könnyű, de pénzhez nehezen juthatnak a családtagok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 09:04

Úgy tűnik, a cégek nyereségét nem hordhatják szét csak úgy kedvük szerint.
A Forbes szeptemberi összesítése szerint a legnagyobb magyar családi cégek listáját a Mészáros Csoport vezeti. A 24.hu összesítése szerint Mészáros Lőrinc válása sem veszélyezteti a 252 milliárdos cégcsoport pozícióját, mivel a felcsúti milliárdos feleségének szerepe a cégbirodalomban ugyanúgy formális, mint Mészáros Lőrinc gyerekeié. A három gyerek – Beatrix, Ágnes és az ifjabb Lőrinc – több vállalkozásban résztulajdonos, sőt vezető tisztségviselők is egyes cégekben. A 24.hu szerint azonban azt állítják a Mészáros-féle céghálót közelebbről ismerők, hogy mivel az egykori felcsúti polgármester a vagyonkezelő, így feladatot és vagyont nem engedhet át a családtagjainak sem. Ezt az is mutatja, hogy egyik gyerek sincs ott a milliárdosok toplistáján, és Mészárosnét sem jegyzik a legvagyonosabbak között. A portál végigvette a főbb családi vállalkozásokat. Úgy tűnhet, hogy a felcsúti multimilliárdos jelentős cégvagyonon osztozik a családtagjaival. A 24.hu szerint azonban a hozzáférhető cégdokumentumokból olyasmi olvasható ki, hogy ugyan a családtagoknak van részesedésük, illetve posztjaik, de nem feltétlenül akkora a beleszólásuk, mint amekkora a részvényhányadból következne.
A Fejér-B.Á.L.-t például a gyerekek alapították, és az építőipari cég rögvest milliárdos megrendelésekhez jutott – de mielőtt igazán nagyra nőtt volna, belevásárolt Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos 600 ezer forintos tőkeemeléssel szállt be a gyerekei cégébe, ennek fejében egy osztalékelsőbbségi részvényhez jutott, és bár ez csak 10,6 százalékos részesedéssel jár, az osztalékból 50 százalék illeti Mészáros Lőrincet. Ez esetben 600 ezer forint befektetéssel 2,8 milliárd forinthoz jutott, ráadásul a szavazati joga sincs korlátozva. A 24.hu megjegyezte, hogy a milliárdokat fialó építőipari cég, a Fejér-B.Á.L. tehát nem maradt a gyerekeké, és a nyereséget nem hordhatják szét csak úgy kedvük szerint. A Mészáros-birodalom mezőgazdasági portfólióját összefogó Talentis Agro Zrt.-ben az igazgatóságban helyet kapott ifjabb Mészáros Lőrinc, az egyik alapító pedig Mészárosné Kelemen Beatrix, s az Opten adatbázisa alapján úgy néz ki, mintha felerészben tulajdonos volna, valójában azonban nyomasztó túlsúlyban van az egykori gázszerelő. A július 16-án tartott részvényesi gyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy bár a házaspár mindkét tagja alapító részvényes, ugyanúgy szavaztak, de Mészárosné Kelemen Beatrix mindössze 47 részvénnyel rendelkezett, a férj viszont 1197 részvénnyel szavazhatott. A tőzsdén kívüli befektetéseket összefogó Talentis Group Zrt. tavaly több mint 10 milliárd forint nyereséget hozott. A cég mérlegbeszámolója szerint a részvényeken a Mészáros házaspár osztozott fele-fele arányban, az igazgatóságban pedig a három Mészáros gyerek intézhette a cégügyeket. A Duna Aszfalt egyik alapítója, Varga Károly tavaly a G7 cikke szerint egy nagyobb összegű követelését engedte át a társaságban, ennek fejében részt kapott a zrt.-ben. A család tőzsdei mamutja, az Opus Global Nyrt. elnöke Mészáros Lőrinc nagyobbik leánya, Beatrix, Mészárosné pedig nemrég tőzsdén kívüli ügylettel átadta részvényeit a gyerekeinek a cégből. Ettől sem került különösebben veszélybe Mészáros Lőrinc domináns helyzete. Az egykori felcsúti polgármesternek közvetlenül több mint 20 százaléknyi Opus-részvénycsomagja van, nem beszélve a közvetett részesedéseiről. A Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. idén áprilisban osztódott: kiválással létrejött belőle egy új cég, az Addition OPUS Zrt. Ennek a tulajdonosa 75 százalékban a felcsúti gázszerelő-mágnás, és 25 százalékban az Opus, míg a régi cég, a Status Capital teljes egészében Mészáros Lőrincé lett.  A héten kezdődött egyébként Mészáros Lőrincék válópere, felesége pedig már el is költözött Felcsútról.

A magyarok harmada vonzóbb testet akar

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 08:33
Illusztráció/Shutterstock
És sokan félnek attól, hogy a testüket meghekkelhetik a kíberbűnözők.
Széleskörű lelkesedés mérhető az embertökéletesítés, azaz az emberi test technológiák segítségével való tökéletesítése vagy javítása iránt a magyarok körében, idézi a Kaspersky friss kutatását a hvg.hu. A magyarok legtöbbje világosan kifejezésre juttatta, hogy szerintük az embertökéletesítésnek az emberiség javát kell szolgálnia, ezen belül tízből hat válaszadó (62 százalék) mondta azt, hogy az életminőség javítására kellene használni. A magyarok általában véve úgy gondolják, hogy bármely embertökéletesítés céljának az általános fizikai egészségi állapot vagy a látás javításának kell lennie, de közel harmaduk egyszerűen csak vonzóbb testre vágyik. (Ez az arány a nőke setében 36 százalék, férfiakéban viszont csak 25 százalék. Persze a felmérés általános tanulságai között félelmek is vannak. A válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy az embertökéletesítés káros lesz a társadalomra. Vannak akik amiatt aggódnak, hogy hogy a tökéletesítés a gazdagok kiváltsága lesz, illetve sokan tartanak attól, hogy a testüket meghekkelhetik a kiberbűnözők.

Apátiából ébredő vidék – „Változóban a politikai széljárás”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.19. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Sokan még mindig félnek a retorzióktól, de egyre többen vállalják nyíltan: elegük van a NER-ből – állítja a 260 ezer ívet összegyűjtő Szél Bernadett és Hadházy Ákos.
– Egyszer csak sapkában, maszkban, napszemüvegben kerékpárral megállt valaki az egyik veszprémi gyűjtőpontnál, letett a pultra néhány ívet, majd szó nélkül elment – mesélte Szél Bernadett a Népszavának, milyen esetekkel szembesültek a nemzeti konzultációs ívek ellenzéki begyűjtése során. A független képviselő szerint sokszor tapasztalták, hogy az emberek nem merik felvállalni politikai nézeteiket. – Nagyon kemény világ van vidéken, érződik a Fidesz nyomása – hangsúlyozta. Ugyanakkor voltak kifejezetten pozitív benyomásaik is, Szél szerint változóban a politikai széljárás: „Győrben volt olyan nap, amikor harmincan álltunk a gyűjtőpont körül, már arra gondoltam, hogy a járványveszély szempontjából rizikós a helyzet”. Mint ismert, a független képviselő és egykori LMP-párttársa, Hadházy Ákos közösen kezdeményezte: a kormány által indított, járványkezesléről szóló konzultációval egyet nem értő állampolgárok küldjék el nekik üresen az íveket. A két képviselő június 22-én indította el akcióját és csütörtökön 260 ezer darab ív összegyűjtését jelentették be Orbán Viktor hivatala előtt a Várban.  Az akcióba az ellenzéki pártok és több – aktívan politizáló – civil szervezet, például a keszthelyi Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület vagy a Zalaegerszegen működő Tiéd A Város! Is bekapcsolódott, így országosan sikerült 350 gyűjtőpontot létrehozni. Hadházy Ákos arról beszélt, számos kisebb településen megfordultak, s ismét szomorúan tapasztalták, hogy a kisvárosokban, falvakban ma már semmilyen ellenzéki szervezet nincs jelen. Pedig szerinte a mostani élményeik is azt igazolják: vannak, akik felvállalják a véleményüket, készek segíteni. „20-30 ezer ember vett részt valamilyen formában ebben az akcióban, rájuk nyilván számíthatnánk a 2022-es kampányban, de nincsenek megszervezve” – mondta Hadházy. – Azért volt tanulságos a mostani gyűjtés, mert feltárult előttem az ország ellenzékiségének másik, nem pártokhoz kötődő része, amelyik néhány lelkes helyi civilre, egyesületre, a NER-ből kiábrándult polgárra épül – mondta Szél Bernadett. – Ezt a világot nyilvánvalóan csak úgy tudjuk majd az urnákhoz szólítani 2022-ben, ha mind a 106 egyéni választókörzetben egy ellenzéki jelölt lesz. Hadházy Ákos szerint „a 2018-as választás bukta után sorra mentek be az ellenzéki politikusok a tévéstúdiókba és arról beszéltek, hogy a siker kulcsa, ha legközelebb »felszántjuk az országot«. Ebből eddig nem sok valósult meg, bár most még nem vagyunk elkésve”. – Visszatérő élményem, hogy a nyári kánikulában tömegközlekedéssel, hosszú utazásokat vállalva hozzák a gyűjtőpontokra a konzultációs íveket. Fonyódon például többször is hozott be a piacra egy bácsi íveket a környező településekről – mondta Szél Bernadett. Hadházynak is voltak hasonló élményei: „Vasváron odajött hozzám egy hölgy és átadott ötszáz ívet egy környező faluból, ahol összesen 1500-an laknak”.  Arra a kérdésre, hogy nem kevés-e a 260 ezer ív a kormánynak állítólag visszaküldött 1,8 millióhoz képest, Szél Bernadett azt mondta, nem lehet a kettőt összehasonlítani: „központilag, a mi pénzünkön kiküldött, ingyen visszaküldhető ívekkel áll szembe az, hogy mi hús-vér emberekkel gyűjtöttünk”. Ráadásul a képviselő el sem hiszi az 1,8 milliós számot, mert amikor 2017-ben meg akarták nézni az akkori konzultáció visszaküldött íveit, kiderült, hogy üres dobozokat mutattak nekik. – Egy hete keressük Rogán Antal titkárságát, hogy hadd nézzük meg azt az 1,8 millió darab papírt, de még csak a telefont sem veszik fel – mondta.