Előfizetés

„Finomhangolják” Palkovicsék a pályázatok bírálási folyamatát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.19. 10:27

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyeztetésbe kezd a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetőségével. Most, miután a miniszter a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást.
Egyeztetések kezdődnek az alapkutatások támogatási rendszerének finomhangolásáról – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombat reggel az MTI-t. A közlemény szerint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére még szeptemberben egyeztetések kezdődnek az innovációs tárca, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetősége között az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokhoz (OTKA) köthető pályázatok bírálati folyamatáról.
„A párbeszéd célja az idén kísérleti jelleggel bevezetett tudományos értékelési rendszer finomhangolása annak érdekében, hogy az a jövőben még hatékonyabban tudja segíteni a bírálók munkáját, és használatát széleskörű szakmai konszenzus övezze. Az MTA mint a hazai tudományos közösség legfelsőbb testülete így az eddiginél jelentősebb szerephez juthat az OTKA pályázatok megújuló rendszerében”

– olvasható a közleményben.

A jövő évi kiírás nagyobb keretösszeggel, érdemi egyszerűsítésekkel segítheti a kutatások hatékony finanszírozását, a források jobb hasznosulását. A 2021-es OTKA pályázatok feltételeit a minisztérium a kollégiumok és a tudományos közösség képviselőivel közösen, 2020 őszén dolgozza ki. Azt írták, az OTKA pályázatok elsődleges célja a kutatói kiválóság támogatása. Ennek tudományosan is alátámasztott, objektív mércéje az érdemi mennyiségű publikáció, a publikációk idézettsége, ezen belül kiemelten a független hivatkozások száma. A cél olyan kutatások támogatása, amelyek vezető kutatói sokat és jó minőségben publikáltak, így várhatóan a jövőben is jól fognak teljesíteni a tudományterületükön. „A nemzetközileg versenyképes kutatási projektek kiválasztásának alapvető feltétele, hogy az értékelés szakmai szempontjai olyan eszközrendszerrel egészüljenek ki, amely objektív mutatókon keresztül teszi mérhetővé a tudományos teljesítményt” – hangsúlyozta az innovációs tárca. Az ITM által említett „finomhangolás” előzménye, hogy Palkovics László augusztusban a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást. Ezek után bejelentette lemondását a korábbi OTKA egyik kollégiumának elnöke, Acsády László akadémikus. Emellett több mint száz Lendület- és ERC-nyertes kutató tiltakozott a sorrend változtatása ellen. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás élesen bírálta a döntést, és Palkovics Lászlónak írt levelében megjegyezte, hogy elviekben sem ért egyet azzal, hogy a szakmai tudományos konszenzust képviselő kollégiumok rangsora felülírható legyen. Az viszont példátlan, hogy döntésével a miniszter vagy az NKFIH elnöke a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást. Arra kérte a tárcavezetőt hogy a bizalom helyreállítása érdekében vizsgálja felül az eredeti kollégiumi döntéslisták megváltoztatását. Freund Tamás levelében végül ebédre hívta meg az MTA székházába a politikust a „részletek megbeszélésére”. Palkovics László nem fogadta el a meghívást

Hatan meghaltak, 809 újabb fertőzöttet azonosítottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 09:15

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kórházban 386 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 30-an vannak lélegeztetőgépen.
Újabb 809 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 16 920 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt hat krónikus beteg, így az elhunytak száma 675-re emelkedett – írja a kormányzati tájékoztató oldal. 4382-en már meggyógyultak, az aktív fertőzöttek száma 11 863 fő. Az aktív fertőzöttek 41 százaléka, az elhunytak 58 százaléka, a gyógyultak 40 százaléka budapesti.
Kórházban 386 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 30-an vannak lélegeztetőgépen.  Felhívták a figyelmet arra, hogy a járvány második hulláma zajlik Magyarországon. Hétfőtől kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, a bevásárló központok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint ügyfélfogadási irodákban is. Ugyancsak hétfőtől 23 óra után a vendéglátóhelyeket és szórakozóhelyeket be kell zárni.  Kérték, hogy a közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát. Az iskolákban októbertől a tanároknak és a diákoknak csak testhőmérséklet-mérés után lehet belépni.

Mészárosék: A válás lehet könnyű, de pénzhez nehezen juthatnak a családtagok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 09:04

Úgy tűnik, a cégek nyereségét nem hordhatják szét csak úgy kedvük szerint.
A Forbes szeptemberi összesítése szerint a legnagyobb magyar családi cégek listáját a Mészáros Csoport vezeti. A 24.hu összesítése szerint Mészáros Lőrinc válása sem veszélyezteti a 252 milliárdos cégcsoport pozícióját, mivel a felcsúti milliárdos feleségének szerepe a cégbirodalomban ugyanúgy formális, mint Mészáros Lőrinc gyerekeié. A három gyerek – Beatrix, Ágnes és az ifjabb Lőrinc – több vállalkozásban résztulajdonos, sőt vezető tisztségviselők is egyes cégekben. A 24.hu szerint azonban azt állítják a Mészáros-féle céghálót közelebbről ismerők, hogy mivel az egykori felcsúti polgármester a vagyonkezelő, így feladatot és vagyont nem engedhet át a családtagjainak sem. Ezt az is mutatja, hogy egyik gyerek sincs ott a milliárdosok toplistáján, és Mészárosnét sem jegyzik a legvagyonosabbak között. A portál végigvette a főbb családi vállalkozásokat. Úgy tűnhet, hogy a felcsúti multimilliárdos jelentős cégvagyonon osztozik a családtagjaival. A 24.hu szerint azonban a hozzáférhető cégdokumentumokból olyasmi olvasható ki, hogy ugyan a családtagoknak van részesedésük, illetve posztjaik, de nem feltétlenül akkora a beleszólásuk, mint amekkora a részvényhányadból következne.
A Fejér-B.Á.L.-t például a gyerekek alapították, és az építőipari cég rögvest milliárdos megrendelésekhez jutott – de mielőtt igazán nagyra nőtt volna, belevásárolt Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos 600 ezer forintos tőkeemeléssel szállt be a gyerekei cégébe, ennek fejében egy osztalékelsőbbségi részvényhez jutott, és bár ez csak 10,6 százalékos részesedéssel jár, az osztalékból 50 százalék illeti Mészáros Lőrincet. Ez esetben 600 ezer forint befektetéssel 2,8 milliárd forinthoz jutott, ráadásul a szavazati joga sincs korlátozva. A 24.hu megjegyezte, hogy a milliárdokat fialó építőipari cég, a Fejér-B.Á.L. tehát nem maradt a gyerekeké, és a nyereséget nem hordhatják szét csak úgy kedvük szerint. A Mészáros-birodalom mezőgazdasági portfólióját összefogó Talentis Agro Zrt.-ben az igazgatóságban helyet kapott ifjabb Mészáros Lőrinc, az egyik alapító pedig Mészárosné Kelemen Beatrix, s az Opten adatbázisa alapján úgy néz ki, mintha felerészben tulajdonos volna, valójában azonban nyomasztó túlsúlyban van az egykori gázszerelő. A július 16-án tartott részvényesi gyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy bár a házaspár mindkét tagja alapító részvényes, ugyanúgy szavaztak, de Mészárosné Kelemen Beatrix mindössze 47 részvénnyel rendelkezett, a férj viszont 1197 részvénnyel szavazhatott. A tőzsdén kívüli befektetéseket összefogó Talentis Group Zrt. tavaly több mint 10 milliárd forint nyereséget hozott. A cég mérlegbeszámolója szerint a részvényeken a Mészáros házaspár osztozott fele-fele arányban, az igazgatóságban pedig a három Mészáros gyerek intézhette a cégügyeket. A Duna Aszfalt egyik alapítója, Varga Károly tavaly a G7 cikke szerint egy nagyobb összegű követelését engedte át a társaságban, ennek fejében részt kapott a zrt.-ben. A család tőzsdei mamutja, az Opus Global Nyrt. elnöke Mészáros Lőrinc nagyobbik leánya, Beatrix, Mészárosné pedig nemrég tőzsdén kívüli ügylettel átadta részvényeit a gyerekeinek a cégből. Ettől sem került különösebben veszélybe Mészáros Lőrinc domináns helyzete. Az egykori felcsúti polgármesternek közvetlenül több mint 20 százaléknyi Opus-részvénycsomagja van, nem beszélve a közvetett részesedéseiről. A Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. idén áprilisban osztódott: kiválással létrejött belőle egy új cég, az Addition OPUS Zrt. Ennek a tulajdonosa 75 százalékban a felcsúti gázszerelő-mágnás, és 25 százalékban az Opus, míg a régi cég, a Status Capital teljes egészében Mészáros Lőrincé lett.  A héten kezdődött egyébként Mészáros Lőrincék válópere, felesége pedig már el is költözött Felcsútról.