Előfizetés

Jogi lépéseket tesznek az SZFE hallgatói

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.21. 16:26

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Panaszbeadványt nyújtanak be az alapvető jogok biztosához és az oktatási jogok biztosához.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói panaszbeadványukkal az alapvető jogok biztosához és az oktatási jogok biztosához fordulnak – jelentették be a diákok hétfőn sajtótájékoztatójukon.   Emlékeztettek arra, hogy az SZFE hallgatói megfogalmazták követeléseiket, amelyeknek célja megsértett autonómiájuk visszaszerzése és garantálása. Úgy érzik, hogy a fenntartói intézkedések egyértelműen sértik autonómiájukat, és állandóan fenyegetést jelentenek. A hallgatók Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez fordultak, aki a fenntartó alapítvány alapítói jogainak gyakorlója. Úgy látják, a miniszter teljesen elzárkózik a hallgatókkal való kommunikációtól,és a hallgatói autonómia garanciájának biztosításától, ezért a hallgatók jogi lépéseket tesznek. A hallgatók panaszbeadványukkal az alapvető jogok biztosához, és az oktatási jogok biztosához fordulnak. Indoklásuk szerint az egyetemi autonómiáról alkotott álláspontjukat az Alaptörvényre, az Alkotmánybíróság gyakorlatára, valamint az ombudsman korábbi jelentéseire alapozzák. Ezért arra kérik a két biztost, hogy a minisztériumot, vagyis az ITM-et szólítsák fel állami intézményvédelmi kötelezettségének teljesítésére, valamint az egyetemi autonómia garanciájának biztosítására. Azt is kérik, hogy vizsgálják meg az autonómiájukat sértő intézkedéseket, és tegyék meg a lépéseket a visszás helyzet felszámolására. 
Bejelentették azt is, hogy a rektorhelyettes és kancellár, valamint a dolgozókat képviselő sztrájkbizottság szerda délelőtt egyeztet a sztrájkkövetelésekről. Ezt követően hét napon keresztül folynak a tárgyalások. Ha nem tudnak megegyezni, az egyetem dolgozói október elsejétől sztrájkba lépnek. Upor László leköszönő rektorhelyettes ismét megerősítette, hogy az egyetem nem tartott politikai nevelőtábort, amelyről a kormánypárti sajtó írt. Elmondta, hogy az SZMSZ-t törvénybe ütköző módon változtatta meg a kuratórium, amiatt az SZFE felügyelőbizottsághoz fordult. Közölte, hogy múlt héten elindult az oktatást az intézményben. Megtelt az épület tanulással, és „azzal egyenrangú tevékenységgel”.
– Azt, hogy a tanév elindult, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szeptember elseje óta elvégzett 109 Covid-teszt közül a hétvégére tíz pozitívnak bizonyult. 14-ig kettő eset volt. Ez is azt bizonyítja, hogy a fertőzésveszélynek leginkább azok a hallgatók vannak kitéve, akik valamiféle kontaktórán vesznek részt, tehát társas éneklésen, vagy más órán

– jelentette ki.

Hozzátette, hogy mindegyik eset színészosztályhoz köthető, ezért most szigorították a járványügyi előírásokat, hogy a kockázatot csökkentsék.
A hallgatók az ellen tiltakoznak, hogy szeptember elejétől az egyetem fenntartója a Színház- és Filmművészetért Alapítvány, az intézmény kuratóriuma élére pedig Vidnyánszky Attila került. Emiatt lemondott az egyetem vezetése, az oktatók egymás után hagyják ott az intézményt, a diákok pedig elsejére virradóra elfoglalták az épületet.

Polt Péter a terézvárosi rendőröknek passzolta le az operettszínházi zaklatások ügyét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.21. 15:35

Fotó: Népszava
Az eddigi vizsgálat nem lelt bizonyítékokra, csak éppen a sértetteket nem kereste, nem hallgatta meg senki.
Feljelentésként értékelte Polt Péter legfőbb ügyész a Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselőnek az operettszínházi zaklatás ügyében neki feltett írásbeli kérdést, és azt a Budapesti VI. kerületi Rendőrkapitánysághoz továbbította – derült ki az ügyészségi portálon olvasható dokumentumokból.  Vadai Ágnes ugyanis éppen a nyomozó hatóságok vizsgálatáról érdeklődött a hónapokkal ezelőtt kirobbant botránnyal kapcsolatban: 
„Június elején derült ki, hogy az Operettszínház volt munkatársai megalázásra, zaklatásra panaszkodtak, Kriza Zsigmond ügyvezető kommunikációs stílusát arrogánsnak és erősen szexistának nevezték. Az ezt követő vizsgálatok során nem találtak bizonyítékot a zaklatásokra, igaz, az érintett sértetteket meg sem kérdezték.”

Idén június 4-én még a korábbi stábbal dolgozó Indexnek több operettszínházi munkatárs nyilatkozott névtelenül, és azzal vádolták Kriza Zsigmond korábbi ügyvezetőt, hogy megalázta, illetve zaklatta őket. Pár nappal később ugyancsak a portál kérdésére azt válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma: „Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter utasítására felállt egy bizottság, amely kivizsgálja, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az adott ügy tisztázásával kapcsolatban.” Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, Kiss-B. Atilla főigazgató az ügyben akkor azt nyilatkozta, hogy külső szakemberekkel kivizsgáltatta az ügyet, és a vizsgálat nem igazolta az állításokat. Csakhogy az egyik áldozat erről nem is értesült, az ügyvezetőnek pedig mégis távoznia kellett. Az ügy belső vizsgálatáról augusztus 10-én az RTL Híradó és a hvg.hu is azt írta:
„Öten állítják, nem keresték az áldozatokat az operettszínházi zaklatási ügy kivizsgálásakor.”

A hvg.hu felidézte azt is, hogy Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 6-i kormányinfón egy áldozatról beszélt, akit szerinte hiába kértek, nem jelent meg a vizsgálaton. Az ügyvéd szerint mindössze egy sms-t küldtek erről egy embernek, öt másik áldozatot viszont senki nem keresett.

Egy ikon aurájának töredékei

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.09.21. 10:00
ÉLJEN AZ ÉLET! - Giovanni Troilo Monet után Frida Kahlóról készített dokumentumfilmet Asia Argento tolmácsolásával
Fotó: URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ
Személyes vallomásokat, lírai futamokat és elemző interjúkat is tartalmaz a huszadik század egyik legjelentősebb mexikói alkotójának sokszínű munkásságát bemutató dokumentumfilm.
Viva la Vida! Éljen az élet! Ez az üzenet olvasható Frida Kahlo utolsó festményén, és ezzel a címmel került a vászonra Giovanni Troilo olasz rendező a 35. Torinói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált dokumentumfilmje, amely már a hazai mozikban is látható. A művészet templomai ismeretterjesztő mozifilm sorozatba illeszkedő alkotás a huszadik század egyik legemblematikusabb alakját, a világszerte ismert mexikói festőművészt mutatja be. Körbejárva Frida Kahlo sokszínű személyiségét, úttörő művészi kifejezésmódját, és kulturális ikonná válását: az életrajz mentén kalauzolja a mexikói alkotó munkásságát kevésbé ismerő nézőket, de érdekességeket kínál azoknak is, akik már nem először találkoznak vele. Az 1907-ben, Mexikóvárosban született Frida Kahlo hatéves korától gyermekparalízisben szenvedett, majd tizennyolc évesen tragikus kimenetelű buszbaleset érte: súlyos gerincsérülése egész életét végig kísérte. Fájdalmait magánéletében sem tudta enyhíteni, a neves festő Diego Riverával kötött házassága csalódások sorozata volt. Ám testét és lelkét egyaránt érintő megpróbáltatásai erőt is adtak neki ahhoz, hogy kiteljesítse máig aktuális, univerzális emberi kérdéseket középpontba állít művészetét. Munkái őszintén vallanak a fájdalom, a szexualitás, a születés és az elmúlás témáiról, gyakran saját életeseményeiből, tapasztalataiból merít részletgazdag, látomásos képein.
IKONIKUS ALKOTÁS - A törött oszlop (The broken column) 1944-ben készült
Nem mindennapi egyéniségét és művészetét több szálon próbálja meg felölelni a film: a lelki, szellemi szabadságot és a testi bezártságot megjelenítő lírai futamok mellett Frida Kahlo saját szavai is megelevenednek; levél- és naplórészleteit, személyes vallomásait Asia Argento, David di Donatello-díjas olasz színésznő tolmácsolásában ismerhetjük meg. Ezeket az alkotó életeseményeit felidéző, műveit elemző interjúk egészítik ki: többek közt Hilda Trujillo, a festőnő egykori otthonában, a Kék Házban (La Casa Azul) működő Frida Kahlo Múzeum igazgatója; Frida unokahugának lánya, Christina Kahlo fotóművész; és Carlos Phillips, a legnagyobb Frida Kahlo-gyűjteményekkel rendelkező intézmények (Diego Rivera Anahuacalli, Dolores Olmedo Múzeum) igazgatója szólal meg a felvételeken. Közelebbről láthatunk a filmben ismert festményeket – mint a Frida és Diego Rivera, A két Frida, A törött oszlop, a Csak néhány apró késszúrás, a Henry Ford Kórház és A megsebzett szarvas –, archív felvételeket – köztük a magyar fotográfus, akihez szerelem is fűzte, Nickolas Muray (Muray Miklós) képeit –, és eddig nem látott eredeti öltözékeket, személyes tárgyakat is. Frida Kahlo halála után valóságos popkulturális ikonná vált: ma is képzőművészek, zenészek, divattervezők generációit inspirálja (a Sugarbird magyar divatmárka legújabb kollekciója is hozzá kapcsolódik), sokak példaképévé vált nem csupán megjelenésével, kitartásával és mindent átható életigenlésével egyaránt. A dokumentumfilm – ahogy az életmű más feldolgozásai, többek közt a két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Galériában bemutatott kiállítás, vagy a Salma Hayek főszereplésével készült, Julie Taymor rendezte 2002-es Frida című életrajzi játékfilm – a mexikói alkotó rendhagyó, utánozhatatlan szemléletmódjába enged betekintést. Ám annál nem többet. Úgy tűnik, ez az anyag nem tűri az átfogó kereteket: mintha csak töredékeket lehetne kiemelni abból a kivételes aurából, ami Frida Kahlo művészetét körül lengi. Infó: A művészet templomai: Frida Kahlo – Viva la Vida Eredeti nyelven, magyar felirattal Uránia Nemzeti Filmszínház Forgalmazza: Pannonia Entertainment