költségvetés;válságkezelés;minisztériumok;önkormányzatok;

2020-09-22 07:00:00

Nem mindenkin csattan a válság

Az eredeti költségvetéshez képest 3200 milliárd forinttal többet költ az idén a kormány. De nem feltétlen válságkezelésre, hanem például fegyverkezésre.

Orbán Viktor kormányfő szerint a budapesti turizmus nagy bajban van, ám nem a kormánynak, hanem a fővárosnak kellene az ágazatot kihúznia a csávából. Felvetése kapcsán megnéztük: mit okozott a koronavírus-járvány a kormány költségvetésében, és mit az önkormányzatoknál. Egészen eltérő folyamatokat látunk. Miközben a kormány a parlament által elfogadott költségvetési törvényhez képest mintegy 3200 milliárd forinttal tervez többet elkölteni az idén, addig az önkormányzatok forrásait csökkentették - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) félévi adataiból, amit a Népszava gyűjtött ki.

Az idén áprilisban a kormány mintegy 1400 milliárd forintnyi kiadást zárolt a költségvetésben: ezen pénzek forrásai a minisztériumok és az önkormányzatok voltak. Ám míg  a tárcák és más, a kormány által ellenőrzött szervezetek később, május-júniusban többszörösen visszakapták az elvonások összegét, addig az önkormányzatoknak valóban össze kellett húzniuk a nadrágszíjat. A települések eredetileg 739 milliárd forintos támogatást kaptak volna az idei évben, ám a kormányzati módosítások után ez 732 milliárd forintra csökkent. Az elvonás tehát esetükben mintegy 7,1 milliárd forint volt: ez az eredeti előirányzat 1 százaléka. Látványos különbség van ugyanakkor az ellenzéki és a kormánypárti vezetésű településekre vonatkozó pénzügyi döntésekben. A fővárostól és a többi ellenzéki önkormányzattól arra hivatkozva, hogy a védekezésből a településeknek is ki kell venniük a részüket, egyenként több (tíz)milliárdos tételeket vont el a kormány. A kormánypárti vezetésű helyhatóságok viszont utóbb az egyedi támogatások révén akár több tíz milliárd forintot is kaptak ilyen-olyan fejlesztések címén. Ez történt például az ország „második” fővárosának kiszemelt Debrecennel, amelynek terven felül több milliárd forint jutott.

Eközben a minisztériumok költségvetése többezer milliárd forinttal hízott az eredeti, 2020-as költségvetési törvényhez képest. A legtöbb pluszpénz az innovációs tárcánál landolt: 40 százalékkal, azaz 741 milliárd forinttal költhet többet, mint amit az országgyűlés eredetileg jóváhagyott, hiszen ennyivel emelkedett a tárca idei kiadási előirányzata a kormánydöntések nyomán a MÁK adatai szerint.  A többletkiadások jelentős része ugyanakkor nem a válságkezeléshez, hanem például a szakképzés átalakításához kapcsolódik: az egyetemek terven felül 300, a szakképzési centrumok 66 milliárdot kaptak. Útépítésekre plusz 166 milliárd jutott, a Budapest-Belgrád vasútra az eredeti terven felül 21,4 milliárdot kapott a tárca. A tárca által kezelt gazdaságfejlesztési pénzek ez idő alatt alig 10 milliárd forinttal emelkedtek.

A nagy nyertesek közé került az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amelynek költségvetése 22 százalékkal, 674 milliárd forinttal lett magasabb az elfogadottnál. A kormány döntései nyomán ebből 51 milliárd forint ment a szociális ágazatba, 61 milliárd forint a sportközpontok fejlesztésre. A kultúra plusz 1, az oktatás pedig plusz 96 milliárd forintot kapott a tervekhez képest. A humántárca esetében ugyanakkor - már részben a járvány kezelésével összefüggésben - a pénzek jelentős része, 370 milliárd forint az egészségügybe került. Ebben már benne van a kórházak év eleji konszolidációja is.

A költségvetési pénzbőség harmadik legnagyobb nyertese a botrányos külföldi egészségügyi beszerzéseket bonyolító Külgazdasági és Külügyminisztérium. A tárca az elfogadott 2020-as költségvetés szerint 388 milliárdot költhetett volna, ehhez képest az idei előirányzat 89 százalékkal, 980 milliárdra növekedett. A növekmény sok apró kiadás mellett két nagyobb tételnek a következménye. A külképviseletek dologi kiadása 443 milliárd forinttal 458 milliárdra emelkedett: itt számolta el ugyanis a kormány a külügy által beszerzett egészségügyi védőeszközöket, illetve a túlárazott lélegeztetőgépeket.

A másik tétel a határon túli gazdasági fejlesztések kiadása, amely 57 milliárddal lehet nagyobb a tervezettnél - ezt már a gazdaságvédelmi intézkedések közé sorolja a tárca. A hasonló belföldi kiadásokra 100 milliárdot különítettek el, ami vélhetően lényegesen magasabb lesz – az eddig megítélt támogatások ismertében.

Az gazdasági válságkezeléssel össze nem függő legnagyobb plusz kiadás a Magyar Honvédség fegyverzetvásárlásaihoz kapcsolódik: a sereg beruházási kiadásait a törvényben engedélyezetthez képest a kormány 169 milliárd forinttal fejelte meg, így erre a célra 339 milliárd forint jut. Ezen beszerzésektől a kormány a válság ellenére sem állt el.

A kabinet így összesen mintegy 3200 milliárd forinttal költ többet a 2020-as költségvetésben tervezettnél, ezt részint a korábbi évek maradványaiból, de nagyobb részt az hiány és az államadósság növeléséből finanszírozza.