Előfizetés

Nem mindenkin csattan a válság

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.22. 07:00
A Magyar Honvédség fegyvervásárlásait a válság közepette is megfejelte a kormány
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az eredeti költségvetéshez képest 3200 milliárd forinttal többet költ az idén a kormány. De nem feltétlen válságkezelésre, hanem például fegyverkezésre.
Orbán Viktor kormányfő szerint a budapesti turizmus nagy bajban van, ám nem a kormánynak, hanem a fővárosnak kellene az ágazatot kihúznia a csávából. Felvetése kapcsán megnéztük: mit okozott a koronavírus-járvány a kormány költségvetésében, és mit az önkormányzatoknál. Egészen eltérő folyamatokat látunk. Miközben a kormány a parlament által elfogadott költségvetési törvényhez képest mintegy 3200 milliárd forinttal tervez többet elkölteni az idén, addig az önkormányzatok forrásait csökkentették - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) félévi adataiból, amit a Népszava gyűjtött ki. Az idén áprilisban a kormány mintegy 1400 milliárd forintnyi kiadást zárolt a költségvetésben: ezen pénzek forrásai a minisztériumok és az önkormányzatok voltak. Ám míg  a tárcák és más, a kormány által ellenőrzött szervezetek később, május-júniusban többszörösen visszakapták az elvonások összegét, addig az önkormányzatoknak valóban össze kellett húzniuk a nadrágszíjat. A települések eredetileg 739 milliárd forintos támogatást kaptak volna az idei évben, ám a kormányzati módosítások után ez 732 milliárd forintra csökkent. Az elvonás tehát esetükben mintegy 7,1 milliárd forint volt: ez az eredeti előirányzat 1 százaléka. Látványos különbség van ugyanakkor az ellenzéki és a kormánypárti vezetésű településekre vonatkozó pénzügyi döntésekben. A fővárostól és a többi ellenzéki önkormányzattól arra hivatkozva, hogy a védekezésből a településeknek is ki kell venniük a részüket, egyenként több (tíz)milliárdos tételeket vont el a kormány. A kormánypárti vezetésű helyhatóságok viszont utóbb az egyedi támogatások révén akár több tíz milliárd forintot is kaptak ilyen-olyan fejlesztések címén. Ez történt például az ország „második” fővárosának kiszemelt Debrecennel, amelynek terven felül több milliárd forint jutott. Eközben a minisztériumok költségvetése többezer milliárd forinttal hízott az eredeti, 2020-as költségvetési törvényhez képest. A legtöbb pluszpénz az innovációs tárcánál landolt: 40 százalékkal, azaz 741 milliárd forinttal költhet többet, mint amit az országgyűlés eredetileg jóváhagyott, hiszen ennyivel emelkedett a tárca idei kiadási előirányzata a kormánydöntések nyomán a MÁK adatai szerint.  A többletkiadások jelentős része ugyanakkor nem a válságkezeléshez, hanem például a szakképzés átalakításához kapcsolódik: az egyetemek terven felül 300, a szakképzési centrumok 66 milliárdot kaptak. Útépítésekre plusz 166 milliárd jutott, a Budapest-Belgrád vasútra az eredeti terven felül 21,4 milliárdot kapott a tárca. A tárca által kezelt gazdaságfejlesztési pénzek ez idő alatt alig 10 milliárd forinttal emelkedtek. A nagy nyertesek közé került az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amelynek költségvetése 22 százalékkal, 674 milliárd forinttal lett magasabb az elfogadottnál. A kormány döntései nyomán ebből 51 milliárd forint ment a szociális ágazatba, 61 milliárd forint a sportközpontok fejlesztésre. A kultúra plusz 1, az oktatás pedig plusz 96 milliárd forintot kapott a tervekhez képest. A humántárca esetében ugyanakkor - már részben a járvány kezelésével összefüggésben - a pénzek jelentős része, 370 milliárd forint az egészségügybe került. Ebben már benne van a kórházak év eleji konszolidációja is. A költségvetési pénzbőség harmadik legnagyobb nyertese a botrányos külföldi egészségügyi beszerzéseket bonyolító Külgazdasági és Külügyminisztérium. A tárca az elfogadott 2020-as költségvetés szerint 388 milliárdot költhetett volna, ehhez képest az idei előirányzat 89 százalékkal, 980 milliárdra növekedett. A növekmény sok apró kiadás mellett két nagyobb tételnek a következménye. A külképviseletek dologi kiadása 443 milliárd forinttal 458 milliárdra emelkedett: itt számolta el ugyanis a kormány a külügy által beszerzett egészségügyi védőeszközöket, illetve a túlárazott lélegeztetőgépeket. A másik tétel a határon túli gazdasági fejlesztések kiadása, amely 57 milliárddal lehet nagyobb a tervezettnél - ezt már a gazdaságvédelmi intézkedések közé sorolja a tárca. A hasonló belföldi kiadásokra 100 milliárdot különítettek el, ami vélhetően lényegesen magasabb lesz – az eddig megítélt támogatások ismertében. Az gazdasági válságkezeléssel össze nem függő legnagyobb plusz kiadás a Magyar Honvédség fegyverzetvásárlásaihoz kapcsolódik: a sereg beruházási kiadásait a törvényben engedélyezetthez képest a kormány 169 milliárd forinttal fejelte meg, így erre a célra 339 milliárd forint jut. Ezen beszerzésektől a kormány a válság ellenére sem állt el. A kabinet így összesen mintegy 3200 milliárd forinttal költ többet a 2020-as költségvetésben tervezettnél, ezt részint a korábbi évek maradványaiból, de nagyobb részt az hiány és az államadósság növeléséből finanszírozza.    

Felszámolnák az egyenlőtlenségeket

Az önkormányzatok egyenlőtlen finanszírozása ellen nemrég a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is felemelte a szavát. Egy csomagot is bemutattak: ennek alapvető célja egy olyan önkormányzati rendszer elérése, amely minden település minden állampolgárának ugyanolyan színvonalú ellátást biztosít, azaz felszámolja az egyenlőtlenségeket. Új elvekre és a valós igényekhez jobban igazodó támogatási rendszerre van szükség – fogalmaz a szövetség. 

Nőnek az üzemanyagárak

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.21. 20:54

Fotó: Béres Márton / Népszava
Szerdától 3-3 forinttal drágul a benzin és a gázolaj is - írja a Holtankoljak.hu.
Számításuk szerint a két termékért átlagosan literenként 373, illetve 363 forintot kérhetnek a kutaknál. A lépés annak tükrében viszonylag meglepő, hogy az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj ára az elmúlt napokban mintegy öt százalékkal, hordónként 41 dollár közelébe esett. E hatást alighanem a forintgyengülés ütötte ki.  A júliusi jövedékiadó-emelés óta - a nemzetközi fejleményeknek megfelelően - a hazai üzemanyagárak vegyesen változtak, vagyis nagyjából szinten maradtak. Igaz, a múlt héten, évek óta nem látott fejleményként, a benzin drágább lett a gázolajnál.

Gulyás kabinetfőnöke Palkovics minisztériumába igazol

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.21. 18:21

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Ágostházy Szabolcs felügyeli az uniós források hasznosulását az ITM-ben.
2020. október elsejével áll munkába az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkáraként - közölte az ITM. Ágostházy Szabolcs eddig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kabinetfőnökeként dolgozott. Új posztján a pályázati rendszer egyszerűsítése és a forráslehívás gyorsítása az elsődleges feladata annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó uniós források a magyar családok tovább javuló életminőségét és a hazai vállalkozások versenyképességének erősödését szolgálják.