Előfizetés

Kiszámolta a kormány, hány embernek jut majd a moratórium-hosszabbításból

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.23. 12:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutetrstock
Miközben a tavasszal elrendelt hitelmoratórium lehetőségével élők kétharmada gyermektelen, a többség pedig fiatal, a kormány a nyugdíjasoknak és a családosoknak adna hosszabbítási lehetőséget.
Számítások szerint 752 ezer hitelszerződést érint a kormány azon döntése, miszerint jövő június 30-ig meghosszabbítják a hitelmoratóriumot a gyermeket nevelő szülők, a nyugdíjasok, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak számára, valamint azon vállalkozásoknak, amelyeknek bevétele 25 százalékkal csökken. Ezt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán egy Facebook-videóban árulta el, ahol úgy fogalmazott: mint ismert, a kormány meghosszabbította a hitelmoratóriumot egyes társadalmi csoportok számára. Csakhogy az erről szóló jogszabály még nem jelent meg, így számos részletkérdés - például, hogy ki számít majd munkanélkülinek - tisztázatlan. Az sem világos, hogy az összes, a paramétereknek megfelelő lakossági hitelszerződést automatikusan felfüggesztik-e januártól, vagy csak azokat, amelyek már eddig is moratóriumban voltak. Kérdés továbbá, hogy utóbbi megoldás esetén a korábban a felfügesztéssel nem élő, de az új kritériumoknak megfelelő ügyfelek is visszaléphetnek-e majd a moratóriumba. Tavasszal a hitelmoratórium automatikus volt, vagyis az összes adósnál azonnal felfüggesztették a részletek beszedését a bankok. A moratóriumból ugyanakkor ki lehetett lépni, ezt pedig sokan meg is tették. A jegybank adatai szerint nyáron a mintegy 2,7 millió lakossági adós mintegy 60 százaléka, 1,6 millió ember nem fizette legalább egy hitelét. Számaikból pedig az is kiderült, hogy éppenséggel nem a gyermekes családok, és nem is a nyugdíjasok éltek a legnagyobb arányban a felfüggesztés lehetőségével, hanem a gyermektelenek és a fiatalok. "A moratóriumosok kétharmada gyermektelen, a fiatalabbak felülreprezentáltak. Ez egy generációs kérdés is, amire oda kell figyelni" – fogalmazott ezzel kapcsolatban egy konferencián Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.   Lényegében ugyanezen arányokra hivatkozik a kormány is – igaz, teljesen más értelmezéssel. A kormany.hu-n is közzétett, MTI által kiadott összegzés szerint az augusztusi adatok alapján „a gyereket nevelők képezik a moratóriumot igénybe vevők legnagyobb, 512 ezres csoportját, hitelállományuk 1178 milliárd forint”. (Vagyis a moratóriumosok kétharmadának valóban nincs gyereke.) A nyugdíjasok közül mintegy 160 ezren nem fizetnek: nekik összesen 368 milliárd forintnyi hitelük van. Emellett 64 ezer álláskereső függesztette fel 147 milliárd forintnyi kölcsönét. A legkevesebben, 16 ezren a közfoglalkoztatottak éltek a moratórium lehetőségével, összesen 37 milliárd forintnyi hitel esetében. Mindezek alapján a lakossági moratórium meghosszabbítása az eddigi nemfizetőknek közel a 47 százalékát érintheti. Tartozásuk 1730 milliárd forint, ami a moratóriumot jelenleg igénybe vevők hitelének fele – olvasható az összegzésben. Hozzáteszik: a vállalatok 15-20 százaléka, azaz mintegy 10-12 ezer cég minősülhet sérülékenynek, várhatóan ennyien igénylik majd a moratóriumot továbbra is az eddigi 60 ezer nem törlesztő közül.   Az MNB szerint egyébként a moratóriummal élő lakossági adósok 10-15 százaléka tekinthető sérülékenynek jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetének változása miatt, ez a mintegy 160-240 ezer háztartási hiteles a moratórium nélkül várhatóan fizetési nehézségekkel nézne szembe. A 60 ezer moratóriumban lévő céges adós közül pedig mintegy 20 ezernek lehetnek hasonló problémái. 

363,17 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.23. 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Minimálisan erősödött a forint az euróhoz képest, a frankkal és a dollárra szemben viszont gyengült szerda reggelre az előző estihez viszonyítva a bankközi piacon.
Reggel hét órakor az euró 363,17 forintra gyengült a kedd esti 363,24 forintról.
A svájci frank árfolyama 337,26 forintról 337,52 forintra emelkedett, a dolláré pedig 310,33 forintról 310,99 forintra nőtt.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1710 dollárt, szerda reggel 1,1679 dollárt ért.

Első körben fideszes városoknak adnak pénzt Orbánék szemételtakarításra

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.09.22. 18:25

Fotó: Népszava
A kormány 13 milliárd forintot különít el a "Tisztítsuk meg az országot!" nevű, a közforgalmú területek kitakarítását célzó "projekt" 2020 végéig tartó első ütemére - derül ki a hétfő esti Magyar Közlönyből.
A határozat szerint közreműködő szervezet a MÁV, a Magyar Közút, az állami erdészetek és nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Pintér Sándor belügyminiszter javasolta "pilot", illetve pályázaton kiválasztott önkormányzati helyszínek, valamint a Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter által - szintén pályázati úton - támogatott egyházak, illetve civil és gazdasági szervezetek. (Utóbbiak csak a hulladék szállítását és kezelését végezhetik.) A különböző lakosságszám alapján "pilothelyszínként" jelölik ki Csepelt, Kaposvárt, Esztergomot, Monort, Kapuvárt, Balatonfőkajárt, Füzért és Sümeget. (A tavalyi önkormányzati választásokon aratott ellenzéki előretörés ellenére az Orbán-kabinet csak kormánypárti polgármester irányította helyhatóságokat választott ki. Az lista egy, halványnarancssárga kakukktojása Balatonfőkajár független, bár kormánypárti politikusokkal sűrűn együtt mutatkozó polgármestere, Forró Zsolt.) A belügyminiszternek a forrás beérkezését követő 30 napon belül egymilliárdos keretű pályázatot kell kiírnia helyhatóságoknak. 
  • Fővárosi kerület, megyei jogú város és 40 ezres lakosságszám felett 20,
  • 25-40 ezer fő között 15,
  • 10-25 ezer fő között 7,
  • 5-10 ezer fő között 5,
  • 1-5 ezer fő között 3,
  • ezer fő alatt pedig 2
millió forintot nyerhet e célra egy település legfeljebb. Nagy István agrárminiszter 280 milliót költhet a hulladék-fóliasátrak begyűjtésére. Az októbertől az év végéig tartó második szakaszban a "pilothelyszínek" tapasztalatai alapján a közreműködő szervezeteknek el is kell takarítaniuk területükről a legcsúnyább halmokat. Legfeljebb 800 millióból megrendelnének egy hulladékradar nevű, bárki számára ingyenesen elérhető applikációt, amely adatai a közreműködő szervezetekhez vagy az érintett jegyzőhöz futnának be. A határozat egy, még a szokásosnál is nyakatekertebb pontja úgy összegezhető, hogy a szemétszedést főleg közmunkásokra bíznák. A munkák megszervezése, az applikációban jelzett szeméthalmok eltakarítása a közreműködő szervezetek felelőssége, amiként nekik kell gondoskodniuk az újabb kihelyezés megelőzéséről is. Az önkormányzatoknak be kell gyűjteniük az avart is. A munkák irányítására Pintér Sándor minisztériuma 50 milliót kap. Az elszámolás alapvetően utólagos (vagyis számla ellenében fizetnek), de azért előleg is igényelhető. Bár külön nevesítik a támogatható elképzelés-típusokat, a kormány más célokat is nevesíthet. A gyűjtés költsége nem haladhatja meg a szállítási és a kezelési igény 35 százalékát, illetve az ügyintézésre sem fordítható több az elnyert összeg 5 százalékánál. A tapasztalatokat a kormány részére Palkovics Lászlónak kell összegeznie, javaslatot téve a jövő évi módosításokra és költségvetésre. Bár a hosszú határozat számos újdonságot tartalmaz a kormányfő által már az év elején felvetett hulladékeltakarítási akcióterv kapcsán, mégis legalább annyira nevezhető foghíjasnak. Némiképp egyedül hagyják a "közreműködő szervezeteket" például abban, hogy miként szoktassák le a szabálytalankodókat az újabb szemétkihelyezésről. Korábban Boros Anita, az innovációs és technológiai tárca illetékes, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a téma kapcsán kilátásba helyezett ingatlanvédelmi, kamera- és sorompórendszer-támogatásokat. De nem tér ki a határozat az ügy kapcsán szintén emlegetett büntetőjogi szigorításokra sem. Várhatóan az sem könnyíti meg a végrehajtást, hogy könnyen összekeveredhetnek az - elképzelések mögött eddig álló - innovációs- és technológiai tárca, valamint a munkálatok irányítására most felkért belügyminiszter feladatai. 

Az ITM saját államtitkára kutatásaira is adott pénzt

Valóban Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára vezette azt a kutatócsoportot, amely mintegy 36 millió forintos támogatást kapott az ITM-től - ismerte el hétfőn a DK-s Arató Gergely kérdésére Schanda Tamás, a tárca parlamenti és stratégiai államtitkára. Gyurcsányozással, sőt, Kókázással tűzdelt válaszában kifejtette: büszkék arra, hogy a kormány egy államtitkára állami vezetői beosztása mellett tudományos tevékenységet is folytat. Boros Anita ugyanakkor a kutatócsoport vezetéséről azóta lemondott, tiszteletdíját pedig a csoport fiatal tagjai számára ajánlotta fel.