Előfizetés

Hitelmoratórium: az MNB nem mindenkinek hosszabbítana, a bankok segítséget ígérnek a bajba jutottaknak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.15. 11:16

Fotó: Népszava
Célzott, a sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás bevezetését javasolja az MNB a törlesztési moratórium lejárta után. A Bankszövetség ígéri: minden bank hajlandó lesz bajban lévő ügyfeleinek extra részleges fizetést, adósság-átütemezést ajánlani.
A koronavírus járvány miatt tavasszal elrendelt hiteltörlesztési moratóriummal élő 1,6 millió lakossági adós 10-15 százaléka tekinthető sérülékenynek jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetének változása miatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 160-240 ezer háztartási hiteles a moratórium nélkül várhatóan fizetési nehézségekkel nézne szembe. A 60 ezer moratóriumban lévő céges adós közül pedig mintegy 20 ezernek lehetnek hasonló problémái – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósokat vizsgáló kérdőíves felmérésből, illetve a háztartási adósok jövedelmi helyzetének változásával kapcsolatban előírt rendkívüli adatszolgáltatásokból. A moratórium a hatályos szabályozás szerint az év végén jár le, a kormány azonban már nyáron bejelentette: tárgyalnak a hosszabbításról a Magyar Bankszövetséggel. Ennek kapcsán az MNB azt javasolja, hogy célzottabb, elsősorban a sérülékenyebb csoportokat érintő legyen a hosszabbítás – közölte a Portfolio hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója. Mint mondta: a moratórium óriási segítség volt az adósok számára, a vállalati és lakossági hitelek 40-50 százaléka esetében nem fizetik most a törlesztőrészleteket, így mintegy 2 ezer milliárd forint likviditás maradt a lakosságnál és a cégeknél. Ügyfélszám szerint még magasabb a felfüggesztéssel élők aránya: a mintegy 2,7 millió lakossági adós 60 százaléka, 1,6 millió ember élt legalább egy hitele esetében a moratóriummal. Köztük nagyobb arányban képviseltetik magukat a magasabb kamatozású, rövidebb futamidejű fogyasztási hitellel rendelkezők, de sok lakáshiteles is van. A moratóriumot tavasszal nem kellett külön kérniük az adósoknak, mivel a szabályozás alapján automatikusan lépett életbe. A moratóriumból viszont ki lehetett lépni, az ügyfelek jórésze ezt meg is tette. A maradást a sérülékenyebb csoportok nagyobb arányban választották, iskolai végzettségük alacsonyabb, kisebb településeken élnek. A moratóriumosok kétharmada gyermektelen, a fiatalabbak felülreprezentáltak. Ez egy generációs kérdés is, amire oda kell figyelni – szögezte le Fábián Gergely. A vállalatoknál komplexebb a helyzet, ott vannak – összességében 14 ezer milliárd forintot kitevő - szállítói tartozások is, amelyekre nem vonatkozik a moratórium. ebben az MNB jelentős problémát lát. A gazdasági fertőzés a biológiai fertőzéshez képest lassabb folyamat, de itt is vannak szuperfertőzők: ha ezen vállalatok nem tudják fizetni a számláikat, az tovagyűrűzhet a gazdaságban.    Az MNB szerint a moratórium meghosszabbításának túl azon, hogy a sérülékenyebb csoportokra fókuszál, átláthatónak is kell lennie, valamint az is fontos, hogy a moratórium egy átmeneti dolog legyen. Nem szabad nagyon hosszú időre biztosítani az ügyfeleknek, hogy ne fizessenek, különben kontraproduktívvá válik az egész – fogalmazott a jegybank ügyvezető igazgatója. Így szóba jöhet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése. Rámutatott: több országban már lejárt a fizetési moratórium, és ahol meghosszabbították, ott jellemzően már csak egy szűkebb kör számára tették elérhetővé.    Mintegy erre is reflektálva Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt soron következő előadásában: a környező országokban többnyire csak 3 hónapra rendeltek el moratóriumot, és azt hosszabbították, míg nálunk eleve 9 hónapra szólt a felfüggesztés. A magyar rendszerben a moratóriumból kijelentkezni lehetett, más országokban viszont bejelentkezni (azaz nálunk automatikus volt, másutt kérni kellett). Ennek kapcsán emlékeztetett: a törlesztési moratórium bevezetésekor magyar bankok 24 órán belül a magyar GDP harmadának megfelelő hitelállomány esedékességét függesztették fel, többnyire hibátlanul. Páratlan kihívás volt, remélem, nem kell megismételni – jegyezte meg. Jelasity Radován szerint a szomszédos országokkal összehasonlítva ügyfél szempontból a magyar moratórium a legkedvezőbb: futamidő-hosszabbítással jár, nem teszi lehetővé a törlesztőrészlet növekedését, és nem tőkésednek a meg nem fizetett kamatok. Ez egyben azonban azt is jelenti, hogy a legnagyobb kihívás a magyar bankokat éri. A hazai bankszektornak 50 milliárd forintjába került a moratórium, hiszen az ügyfelek a most be nem fizetett kamatokat 2021 után fogják visszafizetni, és erre nem lehet még egyszer kamatot felszámolni – jelezte. A moratórium meghosszabbításával kapcsolatban a Bankszövetség elnöke azt mondta: a bankok abban érdekeltek, hogy az általános szabályok helyett rugalmasabb, kifinomultabb, alkalmazkodó, egyedi döntések szülessenek a hitelek fizetéséről. Leszögezte: függetlenül attól, hogy mi lesz január 1-jén, minden bank hajlandó lesz a fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleknek extra részleges fizetést, átütemezést kínálni - saját üzletpolitikája alapján.   

357,04 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a hétfő esti 357,29 forint után kedd reggel nyolc óra előtt 357,04 forinton állt.
Csökkent a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 300,92 forintról 300,19 forintra ment le, a svájci frankot pedig 331,18 forinton jegyezték kedd reggel a hétfő esti 331,64 forint után.

Kihívás előtt a kiskereskedők: fizettetni, de hogyan

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:50

A költségektől tartva nem üzemelnek be bankkártyaelfogadó terminálokat a kiskereskedők. Van azonban más mód is, hogy a januártól kötelező elektronikus fizetési lehetőségét biztosítsák a vásárlóknak.
Bár a készpénzfelvétel csökkent, a bankkártyahasználat pedig jelentősen nőtt a koronavírus hatására, a kártyaelfogadói hálózat lefedettsége nem változott a vírus időszaka alatt sem – közölte saját adatgyűjtése alapján érdeklődésünkre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Vagyis koronavírus ide, WHO ajánlás oda, egyelőre nem lehet a korábbiaknál több helyen elkerülni a készpénzes fizetést. Pedig a kereskedőket egy közelgő dátum is motiválhatná erre. Január 1-je után az online pénztárgép használatára kötelezetteknek biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét is. Mintegy 120 ezer üzlet, étterem, hotel és egyéb szolgáltató köteles online pénztárgépet használni, de ezek felében tavaly nem lehetett bankkártyával fizetni, csak készpénzzel. Ha a kártya-elfogadóhelyek száma az utóbbi hónapokban sem változott érdemben, akkor ez azt jelenti, hogy mintegy 60 ezer kereskedőnek és szolgáltatónak mindössze három és fél hónapja maradt arra, hogy kigondoljon és beüzemeljen valamilyen elektronikus fizetési megoldást. A jegybank szerint az érintettek éves forgalma általában alacsonyabb, ezért döntően költségmegfontolások – a kártyaelfogadáshoz kapcsolódóan fizetendő fajlagosan magasabb díjak – miatt nem kínáltak eddig elektronikus fizetési lehetőséget vásárlóiknak. A kiskereskedők ráadásul „nem kellően értesültek” a törvényi kötelezettségükről, ezért nagyon sok üzletben még nem is kezdték meg rá a felkészülést – erre már Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára hívta fel a figyelmet. Szerinte továbbra is a bankkártyák elfogadására alkalmas POS terminál lesz az elsődlegesen preferált elektronikus fizetési mód, ám az eszközök beszerzési és üzemeltetési költségeivel kapcsolatban számos tévhit kering a kereskedők körében. A korábbi évek, évtizedek ajánlataiból indulnak ki, amikor még gyakran 2-3 százalék feletti jutalékokért és egyéb járulékos költségekért tudtak csak megállapodni a szolgáltatókkal, pedig ma már ennek töredékéért is lehetséges bankkártyát elfogadni. Március 2. óta ugyanakkor nem csak a kártyás fizetés lehet az egyetlen elektronikus megoldás. Tavasszal elindult ugyanis Magyarországon az azonnali fizetési rendszer, amelynek köszönhetően ma már az utalások a hét bármely napján a nap 24 órájában 5 másodpercen belül célba érnek. Miután pedig jóváírási oldalon a bankok jellemzően nem számítanak fel költségeket az utalásoknál, a jegybank szerint az érintett kereskedők és szolgáltatók számára kézenfekvő megoldás lehet az azonnali utalás felkínálása az ügyfeleknek. Az adott vállalkozás bankszámlaszámának bepötyögése persze valószínűleg hosszadalmas lenne, az MNB-nek azonban erre is van javaslata. Mint felvetésünkre írták: a kisebb forgalmú, óránként csak pár darab tranzakciót bonyolító, integrált kasszarendszerekkel nem rendelkező kereskedők esetében az elektronikus fizetés megoldható úgy is, hogy a vállalkozás bankszámlaszámához regisztrálnak egy másodlagos azonosítót, azaz mobilszámot, e-mailcímet vagy adószámot. Ez az utalásoknál megkönnyíti az adatok bevitelét, hiszen elég csak ezt beírni a bankszámlaszám helyett. Eddig azonban – derül ki a money.hu összegzéséből – a több mint egymillió bankszámla töredékéhez, mintegy 80 ezerhez regisztráltak csak másodlagos azonosítót. Ezzel ugyanakkor nem árt igyekezni, mert a bankok egy része az azonosítók regisztrációjáért a későbbiekben pénzt kér majd. Még gyorsabb fizetési megoldás volna az úgynevezett QR-kód (információkat tároló kétdimenziós vonalkód) alkalmazása. Ez esetben a kereskedő generál egy olyan QR-kódot, amelyben rögzítve vannak a fizetési adatai, és azt akár papír alapon, akár digitális kijelzőn leolvashatóvá teszi az ügyfelek számára. Az MNB már ki is dolgozta a hazai QR-kód szabványt, amelynek alapján kezdeményezhetők az ilyen típusú tranzakciók. Mindehhez persze mobilbanki alkalmazások is kellenek. A jegybank ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt közölte: a hazai bankszektor jelzése alapján 2021-re a legtöbb mobilbanki alkalmazás képes lesz ilyen kódok leolvasására és azok alapján fizetési megbízások indítására. Az OTP Mobil épp két hete mutatott be egy ilyen alkalmazást: a SimpleBusiness augusztus vége óta érhető el. A leszerződő vállalkozások az applikáció segítségével olyan QR kódos bankkártyás vagy utalásos fizetést kínálhatnak fel vásárlóiknak, amihez nem kell terminál, csak egy mobiltelefon. A csatlakozást nem kötik forgalmi teljesítményhez, azaz a kis cégeknek is jó megoldás lehet. Havi díj sincs, csak egy egyszeri 19 ezer forintos – szeptember végig 9900 forintos – csatlakozási díj. Utalásos fizetésnél 0,99 százalékos kereskedői díjat számolnak fel, bankkártyás fizetésnél erre rákerül egy rendszerdíj és a bankközi jutalék is. Az OTP Mobil érdeklődésünkre azt közölte: az applikáció a bemutatását követő másfél hétben már több mint száz érdeklődőt vonzott.       

Nem lehet felárat kérni az elektronikus fizetésért

Semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti a kereskedők részéről az elektronikus fizetéseket: nem lehet minimum értékhatárhoz kötni, és nem lehet miatta pluszköltségeket felszámolni az ügyfeleknek – hívta fel a figyelmet az MNB. Arra viszont lehetőség van, hogy elektronikus fizetés esetén kedvezményt adjon a kereskedő a vásárlónak. 

A terminálok többségén elég egy érintés

 A legfrissebb pénzforgalmi táblakészletet szeptember 15-én publikálja az MNB, ez tartalmaz majd konkrét adatokat a második negyedévre vonatkozóan a kártyaelfogadó helyek és berendezések számáról. Az eddigiek alapján azt lehet látni, hogy 2019 második negyedévéhez képest még kevesebb is lett a hazai pénzforgalmi szolgáltatók kártya-elfogadói hálózatához tartozó fizikai-kereskedői elfogadóhelyek száma: az idei első negyedévben 114 728 helyen lehetett kártyával fizetni. Az internetes elfogadóhelyek száma viszont jelentősen bővült és már 14 ezer fölött jár. A POS-terminálok száma a fizikai elfogadóhelyeken a tavalyi utolsó és az idei első negyedév között mintegy 500 darabbal, 147 908-ra emelkedett. Ezek közül a tavaly év véginél kissé kevesebb, 130 672 terminálon lehetett érintéssel is fizetni.