Előfizetés

Navalnij elhagyhatta a kórházat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.23. 13:13

Fotó: HANDOUT / AFP
Az orosz ellenzéki politikus több mint egy hónapot töltött a német intézményben.
Elhagyhatta a berlini Charité Egyetemi Kórházat Alekszej Navalnij. A kórház szerdán jelentette be, hogy az orosz ellenzéki politikus állapota eleget javult ahhoz, hogy elhagyhassa az akut fekvőbeteg-ellátást.
Navalnij 32 napig volt a német kórházban, amelyből 24 napot intenzív osztályon töltött.

Jelenlegi állapota alapján orvosai úgy vélik, hogy a politikus teljesen felépülhet, de egyelőre túl korai lenne megítélni, hogy a mérgezés hosszú távon mit okozhatott a szervezetében.  A politikus közösségi oldalán reagált arra a sajtóértesülésre, miszerint Vlagyimir Putyin azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy lehetséges, hogy Navalnij önmagát mérgezte meg. 
„Jó verzió, megérdemli, hogy megvizsgáljuk. A konyhában kotyvasztottam a novicsokot, majd belekortyoltam az üvegbe a repülőgépen. Aztán kómába estem. De előtte még megbeszéltem a feleségemmel, a barátaimmal és kollégáimmal, hogy még ha az egészségügyi minisztérium ragaszkodna hozzá, akkor se hagyják, hogy Németországba vigyenek gyógyulni. Inkább meghalnék az omszki kórházban és egy omszki hullaházban kötnék ki, ahol a halál okaként azt állapítanák meg, hogy eleget éltem. Ez volt a ravasz tervem célja, de Putyin átlátott rajta. Nem lehet csak úgy átverni. Emiatt aztán, mint egy hülye, kómában feküdtem 18 napon át, de nem értem célt. Nem sikerült a provokáció”

– írta a politikus, aki a mellékelt fénykép szerint igen sokat fogyhatott az elmúlt hetekben.

Alekszej Navalnij Vlagyimir Putyin elnök egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án annyira rosszul lett, hogy kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton, a gép pedig egészségügyi kényszerleszállást hajtott végre Omszkban. Augusztus 22-én szállították a németországi kórházba egy omszki intézményből. Német közlés szerint három ország laborjaiban – egymástól teljesen függetlenül – is kimutatták, hogy Novicsok idegméreg került a 44 éves politikus szervezetébe. Moszkva váltig tagadja, hogy bármi köze lenne a történtekhez. (A hvg.hu nyomán.) 

Zavarba ejtő áttörés Líbiában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.23. 09:00

Fotó: AFP
A miniszterelnök-helyettes önállósította magát és kiegyezett a felkelők hadvezérével az olajblokád feloldásáról, ám lépésével inkább csak összekuszálta a szálakat.
Ahmed Maitík, a nemzetközileg elismert líbiai kormány második embere, vélhetően azt várta, hogy hősként fogják ünnepelni, amiért kiegyezett a felkelőkkel az olajblokád megszüntetéséről. A több mint nyolc hónapig tartó zárlat elvégre nemcsak a lakossági áramellátás akadozást és üzemanyaghiányt okozott, hanem súlyos - mintegy 9,6 milliárd dolláros (nagyjából 3 ezer milliárd forintos) - jelentett a polgárháború sújtotta Líbia államkasszájának, amelynek az olajeladások biztosították az egyetlen jelentős bevételi forrását. A kormányfő-helyettes alkuját mégsem fogadta üdvrivalgás, sőt a politikus még az egyezség részleteit sem ismertette múlt pénteken a nyugat-líbiai Misztrátában, mivel a kormányerők harcosainak családtagjai megakadályozták abban, hogy megtartsa a meghirdetett sajtótájékoztatót.  A keleti és déli országrészeket uraló lázadók hadvezére, a blokádot januárban elrendelő Halifa Haftár viszont minden további nélkül bejelenthette egy tévébeszédben, hogy véget ér a zárlat. A hadúr jelezte, hogy mindezért cserébe elvárja a bevételek arányos szétosztását, illetve garanciát kér arra, hogy a pénzt nem fordítják a “terrorizmus támogatására" - ezalatt vélhetően a kormányhoz hű milíciák finanszírozását értette. A Nemzeti Olajtársaság (NOC) kihasználta a lehetőséget: újraindította a termelést a biztonságosnak ítélt olajmezőkön és csütörtöktől újrakezdi a “fekete arany” exportját is. A Fájjez Esz-Szarrádzs vezette líbiai kormányt viszont kellemetlen helyzetbe hozták a fejlemények, mivel Ahmed Maitík a kabinet felhatalmazása nélkül állapodott meg a blokád feloldásáról. A miniszterelnök-helyettes két hete önállosította magát, és kötött alkut a felkelőkkel az oroszországi Szocsiban. Az egyezség tartalma nem feltétlenül tükrözte a kormány érdekeit, de a magánakciónak két további szépséghibája is volt. Az egyik, hogy Maitík az olajblokád feloldásáról szóló, Egyesült Államok közvetítette tárgyalásokat kerülte meg az oroszországi találkozóval, mely lépésével a lázadókat támogató Moszkva befolyását növelte a líbiai kormányhoz közeledő Washington rovására. A másik, ennél is komolyabb baki, hogy közvetve Haftárral állapodott meg, gyengítve a hadúr háttérbe szorítására irányuló törekvéseket.  A líbiai polgárháborút a lezárás felé terelő országok - beleértve az Egyesült Államokat - azon munkálkodnak, hogy a felkelők politikai vezetőjét, Aguila Száleh képviselőházi elnököt hozzák helyzetbe Haftár ellenében. Száleh alkuképes partnernek bizonyult, mivel ő elfogadta a líbiai kormány által ajánlott augusztus végi tűzszünetetet és hajlandó a párbeszédre. Utóbbit bizonyítja, hogy a képviselőházi elnök másfél hete Marokkóban egy tényleges egységkormány létrehozatáláról tárgyalt Hálid Al-Misrivel, a Legfelsőbb Államtanácsnak (a nemzetközileg elismert kormány törvényhozó testületének) az elnökével, A beszámolók szerint az egyeztetéseken komoly előrelépések is történtek, az EU hétfőn ezért le is vette Szálehet a szankciós listáról. A megbékéléstől elzárkozó Haftárnak viszont rossz a renoméja, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a nemzetközi közösség (Oroszország kivételével) ignorálta az olajblokád feloldásáról szóló bejelentését. A lázadók hadvezére hazájában mindenesetre pozitív szereplőként tűnhetett fel a Maitík-féle megállapodás révén, súlyos dilemma elé állítva Szarrádzs-kormányt: ha hitelesítik az egyezséget, akkor Haftár politikai tőkéjét növelik, ha viszont nyilvánosan elutasítanák azt, akkor kompromisszumképtelennek mutatkozhatnak az olajblokád következményeitől szenvedő lakosság szemében.  A közvélemény egyre nehezebben tűri a közszolgáltatások akadozását. Az emberek a rossz életkörülményekért nem a Líbiát többé-kevés kilenc éve sújtó fegyveres konfliktust, vagy az olajlétesítmények lezárását okolják, hanem elsősorban az alkalmatlannak és korruptnak tartott vezetőket teszik felelőssé. Mindezt az is mutatja, hogy a közelmúltban befagyott frontvonal mindkét oldalán fellobbant a népharag. Az erőszakba torkolló tüntetések a kormányban is belviszályokhoz vezettek, de Szarrádzs végül kiegyezett a vele szembehelyezkedő Fathi Basaga belügyminiszterrel, majd másfél héttel később bejelentette, hogy október végéig biztosan leköszön a miniszterelnöki posztról. A tiltakozások a másik oldalon sem maradtak következmények nélkül, a lázadók "kormányfője", Abdulla al-Táni is lemondott. A látványos politikai mozgolódás háttérében részben az áll, hogy a konfliktus kulcsszereplői helyezkednek, igyekeznek megnyerni a külföldi hatalmak jóindulatát - készülve az esetleges békefolyamatra. A politikai rendezésnek adottak a feltételei, hiszen a polgárháború szünetel, már hetek óta nem voltak jelentős csaták. A békefolyamat akár már október 5-én megindulhat, amikor a januári berlini konferenciához hasonló formátumú csúcstalálkozót tartanak a líbiai konfliktusban érintett összes ország részvételével. Az ENSZ égisze alatt rendezett békekonferencia a világjárvány miatt virtuális formátumú lesz, ám abban lehet reménykedni, hogy olyan megállapodás születik, amely - a januárival ellentétben - a valóságban is előre mozdítja a béke ügyét.

Babis érzi a bajt: előremenekül

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.23. 08:40

Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency/AFP
Politikai következményei lettek Csehországban a koronavírus gyors terjedésének.
Csehország tavasszal büszkén hirdette, hogy sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvánnyal szemben. Való igaz, hogy a februári, egyre ijesztőbb adatok után a prágai kormány gyorsan lépett, hamar karanténba küldte a veszélyeztetett külföldi régiókból érkezetteket és a maszkviselést illetően is példaértékű döntéseket hozott. Most azonban minden másként alakul, múlt pénteken például több mint 3100 megbetegedést mutattak ki 24 óra alatt, ami még annak figyelembevételével is drámai adat, hogy az országban jóval többet tesztelnek, mint a visegrádi országok bármelyikében. Tegnap további 1476 új fertőzést jelentettek be, ami jobb adat ugyan, de semmi ok az optimizmusra. Hogy nagy a baj, az is jelzi: hiába nincs tünete a mintavételen átesettek többségének, egyes napokon félszáz embert kell kórházba vinni a fertőzés miatt. Jelenleg megközelítően félezer embert kezelnek valamelyik klinikán a Covid-19 miatt. A történtek hatására hétfőn lemondott Adam Vojtech egészségügyi miniszter, aki az első hullám idején ünnepelt sztár volt, igen gyakran szerepelt a médiumokban. Az ok azonban valószínűleg csak részben a fertőzés tombolása. Sokat nyomhatott a latban, hogy tárcája már augusztusban szigorítani akart, például a maszkviselést illetően, Babis azonban nemet mondott erre, számára a gazdaság életben tartása minden másnál fontosabb volt. A csehek ennek most isszák meg a levét. Az ellenzék szerint Babisnak vezéráldozatra volt szüksége a közelgő, októberben esedékes szenátusi és regionális választások előtt, valakinek el kellett vinnie a balhét. A kormányfő mindenesetre hétfő esti tévébeszédében elismerte: túl korán nyitottak. Az első hullám jót tett Andrej Babis pártja, az Ano népszerűségének, most azonban folyamatosan apad a párt támogatóinak tábora, a Kantar ügynökség szeptember 11-én közzétett közvélemény-kutatása szerint már csak 27,5 százalék voksolna az Európai Parlamentben a politikai erőre, ráadásul szinte biztos, hogy közkedveltségi mutató csökkenése ezzel még nem ér véget. Az ellenzék Babis személyes felelősségét firtatta annak kapcsán, hogy a második hullámban eddig Csehország a sereghajtók között kullog (Magyarország mellett) a válságkezelést illetően. Különösen aggasztó, hogy mind többen szorulnak lélegeztetőgépre. A Bulovka prágai kórházban csökken a szabad kapacitások száma. Roman Prymula új egészségügyi miniszter még kinevezése előtt figyelmeztetett arra, ha ilyen mértékben fertőződnek meg az emberek, a kórházak hamarosan teljesítőképességük határához érkezhetnek. Ladislav Dusek, az Cseh Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet vezetője pedig azt tartja különösen aggasztónak, hogy már nincsenek körülhatárolható gócpontok, vagyis a vírust nem sikerült ellenőrzés alatt tartani. Václav Horejsí immunológus nem sok jóra számít. A Respekt című lapban 50-50 százalékra tette annak az esélyét, hogy hazájában is olaszországi viszonyokra lehet-e számítani. Hana Rohácová, a Bulovka kórház infektológiai osztályának vezetője ugyanakkor úgy vélte, az ősz folyamán lehet ugyan a helyzet rosszabbodására számítani, de nem várható az, ami tavasszal Itáliában, ott ugyanis naponta több száz embert kellett kórházba szállítani a Covid-19 miatt. Rámutatott, a Covid-19 más vírusokhoz hasonlóan örökre köztünk marad. Úgy vélte, csak azokat kellene tesztelni, akik valamiféle tünetet mutatnak, mert a laboratóriumok már egyre nehezebben birkóznak meg a mind növekvő tesztigényekkel. A cseh kormányfő számára politikai szempontból is nagyon kényesen alakulnak a koronavírussal kapcsolatos számok, hiszen nem mellékes, hogy pártja a szociáldemokratákkal kisebbségben kormányoz, s a két politikai erő koalícióját a kabineten kívülről támogatják a kommunisták. Ha azonban a baloldali pártok valamelyike azt érzi, megrendült Babis helyzete, akkor a kormány is végveszélybe kerülhet. Most egyre több felhő bukkan fel a koalíció egén, mivel nemigen látni azt a mesteri tervet, amivel sikerülhet visszaszorítani a napi fertőzések számát. Most már mindenesetre a rendkívüli állapot bevezetését sem tartják kizártnak, de kérdés, mit tartalmaz majd egy ilyen intézkedés. Az ugyanis valószínűtlen, hogy a teljes leállást választják majd. Első lépésként a felsőoktatási intézmények átálltak a távoktatásra. A zártkörű rendezvényeken legfeljebb tíz személy vehet részt. Jan Konvalinka biokémikus szerint a kormány nem készült fel a nyár folyamán a járvány második hullámára, így most ennek a következményeit érzékelik. A nagyobb baj szerinte csak akkor lenne elkerülhető, ha ennél is többet tesztelnének, azt azonban nem lehet tudni, megvan-e ehhez a kellő kapacitás. Komoly gondot jelent továbbá az is, miként lehet megakadályozni, hogy a vírus ne jusson be az idősotthonokba. Erre még a jelek szerint senki sem jött rá.