Előfizetés

Földes György: „Felháborító és elszomorító”

Cz. G.
Publikálás dátuma
2020.09.25. 08:00

Fotó: Népszava
Hosszú évekig tartó pereskedés után végül az állam nyert, a Politikatörténeti Intézetnek mennie kell az Alkotmány utcából.
A Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, a Politikatörténeti Intézetnek (PTI) el kell hagynia Alkotmány utcai székhelyét – adta hírül a Mandiner.hu. Többször írtunk róla, hogy a kormány utcára akarja tenni a baloldali szellemiségű PTI-t (helyére a Kúriát költöztetnék). Az intézet megfelelő ellentételezés esetén hajlandó lett volna elköltözni, az állam azonban semmit nem akart fizetni. A PTI több bírói fórumon is nyert, de 2018 novemberében a Kúriáig részben felülírta a korábbi döntéseket. A Kúria ugyan nem állította, hogy a PTI törvénysértően használná az Alkotmány utcai épületet, ugyanakkor rendelkezett arról, hogy az intézet használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. A per folytatódott. Tavaly nyáron a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma azt vizsgálta, hogy az állam egyoldalúan felmondhatja-e az intézettel kötött ingatlanhasználati szerződést, és úgy ítélte meg: igen. Az ügy aztán a Fővárosi Ítélőtáblát is megjárta, majd szintén a Kúrián kötött ki. A legfőbb bírói testület megtagadta a felülvizsgálatot, ezzel a magyar állam javára döntött. „A Kúria 2018 végén olyan jogi értelmezésen alapuló döntést hozott, ami a per folyamán addig nem merült fel. Ezért nem volt módunk rá, hogy kifejtsük álláspontunkat. A Kúria most eljárásjogi kifogásokkal megakadályozta, hogy az ítéletet vita tárgyává tegyük” – reagált lapunknak Földes György, a PTI ügyvezetője a „felháborítónak és elszomorítónak” nevezett végzésre. Mindent megtesznek, hogy elhagyják az ingatlant, de ehhez időre van szükségük. Földes reméli, a kormány legalább ebben nagyvonalú lesz. Hiszen a nemzeti értéket képviselő baloldali kutatóközpont, könyvtár és levéltár nem kapott sem csereingatlant, sem anyagi ellentételezést. Az intézet ilyen körülmények között is szeretne eleget tenni feladatának: tovább működni. A szóba jöhető lehetőségekről Földes György egyelőre nem közölt részleteket. „Számítunk a társadalom szolidaritására” – mondta. A PTI változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy az állam térítse meg a levéltári anyag „felelős őrzése” és az ingatlanban elvégzett munkálatok költségeit. Várja továbbá, hogy az Alkotmánybíróság megtárgyalja a több mint egy éve benyújtott beadványukat.

„El kell jutni az alaptézisig”

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.09.25. 07:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Decemberig eldőlhetnek az ellenzéki együttműködés főbb kérdései, esélyes a közös lista – állítja az egyeztetések résztvevője, Molnár Zsolt MSZP-s pártigazgató.
Több mint egy hónapja jelentette be az öt ellenzéki párt, hogy együtt akarnak működni a 2022-es választáson. Elindultak már a tárgyalások a részletekről? Több fórumon is zajlanak már. A főszabály: az eredményeket kommunikáljuk, nem azt, hogyan egyeztetünk. A folyamat, ami a pártelnöki találkozón elindult, folytatódik és bízunk benne, hogy decemberig olyan megoldásokhoz vezet, amiről már be is tudunk számolni.    Meddig kellene eljutni decemberig? A jövő évi előválasztások menetrendjéről mindenképpen meg kell egyezni. És ahhoz, hogy ezeket le lehessen bonyolítani, a lista-kérdés ügyében is el kell jutni az alaptézisig. Abban konszenzus van, hogy a kormányfő-jelöltet is így válasszuk ki. Továbbá abban is, hogy az egyéni választókerületek (evk) jelentős részében ezzel a módszerrel találjuk meg a közös jelöltet.    Mind a 106-ban?    Az MSZP álláspontja az, hogy abban a 91 kerületben, amit jelenleg nem ellenzéki politikus képvisel a parlamentben, szükséges lehet. Abban a 15-ben, ahol két éve nyertünk, nem, hiszen azokban a 2018-as választást annak lehet tekinteni (két évvel ezelőtt az evk-k többségében több ellenzéki jelölt is indult – a szerk.).    Számításaik szerint a 106-ból hány nyerhető, úgy, hogy 2022-ben már csak egy ellenzéki jelölt indul?  Egyharmaduk az ellenzék számára könnyebben nyerhető, egyharmadukban viszont igencsak jól beágyazottak a kormánypártok, ezekben szociológiailag, szervezetileg nagyon erős a Fidesz. Egyharmadukat – 30-35 kerületet – „ütköző” evk-nak tartjuk, amiért meg kell küzdeni. Ezek dönthetik el a választás eredményét.    Matematikailag, illetve politikailag melyik célravezetőbb: ha közös lista vagy ha több lista van?    Az MSZP kampánytechnikai és kommunikációs okokból is a közös lista pártján áll, ám az erről folyó vitát nem a nyilvánosság előtt szeretnénk megvívni. Bízunk benne, hogy év végéig meg tudjuk erről győzni a partnereinket. De hangsúlyozom, nem a listák száma dönti el a választást.    Mennyiben befolyásolja ezt a vitát, hogy a Fidesz-alkotta új szabály szerint az együtt induló pártok a később nem alkothatnak önálló frakciókat?    Nyilván a Fidesz szánt szándékkal nehezíti a dolgunkat, pontosan ezért nekünk felelősségteljesen kell viselkednünk, azaz nem szabad magunkra vennünk és eszerint tárgyalnunk az együttműködésről. A kormányváltás a cél, nem pedig az, hogy ki milyen frakciót akar.    Az a választókat is befolyásolhatja, hogy mondjuk Jakab Péternek majdan Gyurcsány Ferenc lesz a frakcióvezetője, főnöke.    Ezek azok a kérdések, amiket a választás után kell megválaszolni. Az nem kérdés, hogy a parlamenti szabályokat a voksolás után demokratizálni kell. De ez azért is másodlagos, mert ide el kell jutni: meg kell szerezni a változtatáshoz szükséges többséget. Nem követhetjük el ismét azt a hibát, hogy a személyi kérdések befolyásoljanak minket.    A tárgyalási menetrend szerint mikor jutnak el oda, hogy megnevezik a miniszterelnök-jelöltet?    Jövő nyáron lenne üdvös, de legkésőbb 2021 őszén.    Ez technikailag mit jelent? Listavezető lesz, vagy a listák fölött „lebegő” személy? Optimális esetben a közös lista élén áll majd. Az MSZP-ben úgy véljük, ez a kívánatos, de ehhez persze konszenzus kell. Ha több lista lesz, nehezebb a jelölés kérdésére választ adni, mert mint említettem: a listavezető miniszterelnök-jelölt jobban kommunikálható a kampány során, képes felhúzni az ellenzék népszerűségét is akár. Azért is jó az előválasztás, mert ott nemcsak az derül ki, ki alkalmas, de az is, kiben van ambíció, hogy végigvigye azt a kemény kampányt, ami ránk vár. Ráadásul az időpont is sokat számít: azzal, hogy a választók döntik el, s nem a pártok, ki legyen a jelölt, komoly felhajtóerőt biztosít majd alig egy évvel az országgyűlési választás előtt. Egyébként pártpolitikus és „civil” jelölt mellett is szólnak érvek. Előbbinél számít a politikai tapasztalat, az utóbbinál nagy súllyal eshet latba, hogy képes megszólítani a bizonytalan szavazókat, a civil világot.    Mennyiben befolyásolja a 2022-es eredményeket, hogy idén a parlament hozzányúl a választókerületi térképhez?    Nincsenek kétségeim, hogy a fideszes kétharmad nehezíteni akarja számunkra a pályát. Nagy kérdés, hogy hozzányúlnak-e a 18 budapesti választókerülethez – ahol nekünk áll a zászló –, hogy a Pest megyei evk-k számát növelni tudják. Az őszi parlamenti szezonban kiderül, mit terveznek.    A Nemzeti Választási Iroda elnökének, Pálffy Ilonának a javaslatáról – amely nem csökkenti a fővárosi kerületek számát – mit gondolnak?    Nagy a veszélye, hogy a Fidesz ennél rosszabb, sokkal inkább neki kedvező javaslattal rukkol majd elő, ezért a Pálffy-tervezet valós tárgyalási alap, még ha nem is vagyunk teljes mértékben elégedettek vele.    Az mennyiben befolyásolja az MSZP érdekérvényesítő képességét, hogy jó ideje nem tud feltörni a felmérések által mutatott 6-7 százalékos népszerűségből?    Az elmúlt tíz év, a NER egyre nagyobb nyomása az ellenzéki oldalra nagy hatással volt, töredezett a tábor, sokszor fásult a szavazóink egy része. A mi felelősségünk is, hogy nem tudtunk mindig megfelelő válaszokat adni, alternatívát felmutatni. Nyilván az MSZP brandje is sérült. Ma már az a fő kérdés, hogy a teljes ellenzéki oldal képes-e reményt adni. Mi most a pártban azon dolgozunk, hogy az MSZP vidéki, kisvárosi újjászervezése eredményes legyen. Mert itt és a falvakban veszítettünk a legtöbbet.    Ha az ellenzéki pártok közvélemény-kutatásokból kiolvasható támogatóit összességében nézzük, akkor sem haladja meg a számuk a Fidesz táborát.    Ha összeadjuk az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP és a Jobbik támogatóinak számát, akkor az már közel van a Fideszéhez. Kétségtelen, még így is az kormánypárt vezet, de ha azt nézzük, a bizonytalanok hogyan ítélik meg a kormány teljesítményét, akkor elmondható, a legrosszabb esetben is fej-fej mellett állunk. Egy jó előválasztás, egy erős miniszterelnök-jelölt, a kormányzóképesség bizonyítása behozhat annyi szavazatot, amivel verhető a Fidesz.    Viszont kívülről úgy tűnik, nem túl aktív a Szocialista Párt, a legutóbbi, a balatoni szabad strandokról szóló népszavazási kezdeményezés ráadásul mintha zátonyra futott volna.    Kifejezetten sikeres akció volt, amit a Nemzeti Választási Bizottság akasztott meg: 6:5 arányban szavazta le a kezdeményezést. Szerintünk viszont jogilag sincs semmi akadálya a referendum megtartásának, ezért határidőn belül a Kúriánál megtámadtuk a döntést. A legfelsőbb bírói fórumnak 90 napja van dönteni. Ugyanakkor együttműködünk Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselőkkel a nemzeti konzultációs ívek összeszedésében: rengeteget gyűjtöttünk, több hullámban adtunk át nekik sok-sok tízezer ívet. Azért ez a két eset is azt mutatja szerintem, hogy az MSZP kifejezetten aktív és képes sikeres akciókat megvalósítani, ha jó az ügy és az összellenzéki célokat szolgálja. 

Mentőcsomagot készít a főváros

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.25. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A javaslat szerint a turisztikai vállalkozások ingatlanbérleti díját 70 százalékkal, a teraszok után fizetendő díjat 90 százalékkal csökkentik. A taxisok 70 százalékos engedményt kaphatnak a jövő évi drosztdíjból.
Bár korábban visszautasította a kormány – az ellenzék szerint „észszerűtlen” – javaslatát a főváros számláján lévő, másra szánt pénz turizmus megsegítését célzó felhasználásáról, a városvezetés most azt tervezi, lehetőségeihez mérten segíteni fogja az ágazatot. A jövő heti közgyűlésre új előterjesztés készült, amelynek értelmében a turisztikai vállalkozások ingatlanbérleti díját 70 százalékkal, a teraszok után fizetendő díjat 90 százalékkal csökkentik szeptember és március között. Ez persze csak a fővárosi területekre igaz – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a jövő heti közgyűlést beharangozó tegnapi háttérbeszélgetésen.  A taxisok 70 százalékos engedményt kapnak a jövő évi drosztdíjból, ami több százmilliós bevételkiesést jelent a fővárosnak. A főváros közlekedési cége a javaslat szerint 17 milliárdos kompenzációt kap, a járvány miatti vesztesége ugyanis optimista becslés szerint 22 milliárd lehet az idén. A többi intézkedés pénzügyi hatását még nem számszerűsítették. Budapest önkormányzata folytatja az idősotthonokban élők és az ott dolgozók tesztelését, szeptemberben a 2000 dolgozó közül 900 munkatárs PCR-tesztjét végezték el, míg a bent lakók esetében 1600-at. Ebből 21 lett pozitív, a szükséges intézkedéseket megtették – jelentette ki Kiss Ambrus, aki a Népszava kérdésére azt is elmondta, hogy a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen a dolgozók belegyezése miatt támadt vita feleslegesnek bizonyult, senki sem tagadta meg a hozzájárulását a teszteléshez. A főváros további 20 ezer PCR teszt beszerzését tervezi, az előző csaknem 20 ezres készletből ugyanis alig 5000 maradt, márpedig a hajléktalanellátók és az idősotthonok tesztelését két hetente megismételnék.  A főváros ugyanakkor kezdeményezte, hogy a járványra tekintettel a kormányzat tegye lehetővé, hogy az önkormányzati testületi üléseken a karanténban lévő tagok is részt vehessenek virtuálisan, illetve szavazhassanak az előterjesztésekről. A jelenlegi jogszabályok ugyanis csak az ülésteremben lévők szavazatát fogadják el. A szabálymódosítás a fokozódó járványhelyzet miatt vált szükségessé, hiszen egyre többen betegszenek meg vagy kerülnek karanténba. A Fővárosi Közgyűlésnek jelenleg két tagja – a X. és a XXIII. kerületi polgármester – van karanténban. A későbbi viták elkerülése érdekében egyértelmű kormányzati állásfoglalás szükséges az ügyben – hangsúlyozta főpolgármester-helyettes.

Kapituláció a Hajógyári-szigeten

Visszavonta az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét – olvasható a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján. A közkedvelt városi park és az értékes ártéri erdő károsítása, közel ezer fa kivágása ellen a fővárosi és a III. kerületi önkormányzat, valamint számos civil szervezet és a lakosság is hevesen tiltakozott. A kormány nem sokkal később visszakozott, mondván az önkormányzatok ellenében nem épít semmit a szigeten. Az odatervezett kajak-kenu sportakadémiát Velence mellett építik fel. A gát ügyét viszont egészen mostanáig lebegtették. A hatóság a kérelem nyomán megszüntette az engedélyezési eljárást.