Előfizetés

Kitört az azeri-örmény háború Hegyi-Karabahért

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.27. 19:28

Fotó: HANDOUT / AFP
Statáriumot és teljes mobilizációt rendelt el Nikol Pasinján örmény miniszterelnök vasárnap, miután az azeri hadsereg támadásba lendült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régió ellen.
Azerbajdzsán az állítja, hogy a civilek védelmében indította meg offenzíváját, válaszul az örmény ágyúzásokra. Az mindenesetre biztos, hogy a július közepi határvillongásnál jelentősebb konfliktus van kibontakozóban, amely a 200 áldozatot követelő 2016-os négynapos háborúnál is véresebb lehet. Az eddigi híradások alapján a harcok legkevesebb 23 áldozatot követeltek: 7 civil és 16 örmény katona halt meg. Hogy milyen hevesek az összecsapások arra csak következtetni lehet a hivatalos örmény jelentésekből, amelyek szerint a fegyveres erők 4 azeri helikoptert és 15 harci drónt lőttek le, valamint 10 tankot semmisítettek meg.  Azerbajdzsán a jelek szerint előre megtervezte a hadműveleteket, amelyek Hegyi-Karabah visszaszerzésére irányulnak. Ilham Alijev azeri elnök tévébeszédben azzal lelkesítette népét, hogy a régió az azerieké. “Igaz ügy a miénk, győzni fogunk” - idézte Sztálint az államfő, aki fasizmussal vádolta meg Örményországot. Külügyi tanácsadója, Hikmet Gadzsijev az Al-Dzsazírának arról beszélt, hogy minden “megszállás alatt lévő” azeri területet vissza akarnak foglalni, és az örmények kivonulásáig nem kívánják beszüntetni a hadműveleteket. A mindkét országgal jó viszonyt ápoló Oroszország azonnali tűzszünetre szólította fel az érintetteket, Vlagyimir Putyin orosz elnök a válság kapcsán telefonon beszélt az örmény kormányfővel. Az Európai Unió is harcok beszüntetését szorgalmazta. Recep Tayyip Erdogan török elnök viszont egyértelműen Azerbajdzsán mellett foglalt állást, és azt mondta, hogy Örményország a Kaukázus békéjének “legnagyobb akadálya”. Az örmény kormányfő a nyilatkozatra reagálva arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy gátolják meg az esetleges török beavatkozást. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a külföldi hatalmak határozott fellépése nélkül még jobban elfajulhat a konfliktus. 

Tandíjcsökkentéssel kárpótolják a karanténba szorulókat?

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.09.27. 17:29

Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
Angliában még el sem kezdődött a felsőoktatási tanév, de ott már több száz, Skóciával együtt több ezer fertőzött hallgatót találtak.
Bár az angliai egyetemeken - szemben a skóciai intézményekkel - csak október első napjaiban kezdődik meg a tanítás, de a gólyahétre érkezett új hallgatók, valamint a glasgowi és dundee-i diákok között máris háromezer fertőzöttet találtak, akik azóta kéthetes vesztegzárban tengetik napjaikat. Az egyetemek ugyan megígérték, hogy gondoskodnak digitális oktatásukról, illetve segítenek étkezési és tisztálkodási-mosási igényeik kielégítésében is, ám így is aggódnak az érintettek mentális állapotáért és szellemi fejlődéséért. Az egyetemi válság mélyülésével párhuzamosan fokozódik a nyomás a brit kormányon és a felsőoktatást szabályozó testületeken, hogy avatkozzanak közbe. Robert Halfon, a parlament oktatási bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban felvetette, hogy az általában évi 9000 fontos (közel 3,6 millió forint) tandíjból visszatérítés járna az elszigetelésbe szorult, vagy a lokális karanténok által érintett diákoknak. A konzervatív politikus szerint, "ha valaki vásárol egy terméket és csak annak felét, vagy negyedét képes hasznosítani, joga van a pénze visszakövetelésére". Halfon egyben azt javasolta, hogy ki kellene dolgozni egy B tervet arra, hogyan lehet a továbbiakban folytatni az "oktatást és tanulást". Az egyetemi oktatókat tömörítő szakszervezet főtitkára, Jo Grady "cinikus kísérletnek" nevezte, hogy a hatóságok engedélyezték a hallgatók megérkezését az intézményekbe, miközben továbbra sem működik az egész Egyesült Királyságra kiterjedő kontaktkövető és tesztelő rendszer, ami "Covid-19 inkubátorrá és fertőzési gócpontokká" teheti az egyetemeket. Technológiai szakértők szerint a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) legújabb, csütörtökön bevezetett, eleve csak Angliára és Walesre kiterjedő, ellenőrző applikációja is teljes kudarcot vallott, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a teszttel igazolt megbetegedések száma már megközelíti a napi hétezret. Öt hónappal a Matt Hancock egészségügyi miniszter által nagy csinnadrattával bemutatott rendszer élesítését követően a hétvégén változatlanul több millió ember volt képtelen használni azt, mert éppen az NHS és az Angliai Közegészségügyi Hivatal által működtetett állomásokon rögzített adatokkal nem volt kompatibilis. A nagyjából 69 millióra becsült brit lakosságból vasárnapra már 18 millióan estek különböző mértékű korlátozások alá, ami tovább erősíti az elégedetlenséget a kormány válságmenedzselésével kapcsolatban. A Boris Johnsonnal szemben növekvő bizalmatlanságot bizonyítja, hogy az egyik legbefolyásosabb "mezei" konzervatív politikus, Steve Baker a Sky News-nak arról beszélt, hogy a parlamentnek nagyobb beleszólást kell kapnia a korlátozó intézkedések meghozatalára. A képviselők egyre "tehetetlenebbnek" érzik magukat, amiért csak a már meghozott döntésekről vitatkozhatnak. Ha "nem is akar lázadást", megüzente Johnsonnak, hogy az ellenzékkel együtt elég tory rebellis voks áll rendelkezésre a javaslat elfogadtatására. A The Sunday Times szerint Johnson "pattanásig feszült" helyzetbe került, mivel "egyensúlyoznia kell a koronavírus és a nem koronavírus okozta halálozások, a társadalmi és a gazdasági kármentés között".  Mindeközben "BoJo" hatalomra kerülése, 2019 júliusa óta először mutatott ki ellenzéki vezetést egy felmérésen. A The Observerben közzétett kutatás szerint a Munkáspártnak 42 százalékos a támogattsága, míg a kormányzó Konzervatív Párt csak 39 százalékon áll. A megkérdezettek 55 százaléka tartja alkalmasnak Sir Keir Starmert, az ellenzék vezérét a kormányzásra. 

Újra megmodzultak a vírustagadók

Szombaton egy héten belül másodszor tartottak tüntetést a járvány elleni intézkedések ellen. A Trafalgar téri demonstráción nagyjából 15 ezres tömeg vett részt. A tiltakozók hazugsággal vádolták és az "elvett" szabadságjogok visszaadására szólították fel a kormányt. Miután a demonstrálók jó része nem viselt arcmaszkot és egymáshoz való közelségük egy ponttól súlyos fertőzésveszélyt okozott, a Metropolitan Police igyekezett szétoszlatni a rendezvényt. A kialakult rendbontás, üveghajigálás során kilenc rendőr sérült meg, ketten fejsebekkel kórházi ápolásra szorultak. 

Veszélyes magányos farkasok

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.27. 14:18

Fotó: Samuel Boivin / AFP/NurPhoto
A pénteki párizsi késeléses támadás mutatta, hogy bár az utóbbi években kevesebb merénylet színhelye volt Franciaország, nincs teljes biztonságban a társadalom. A radikálisok kiszűrése óriási terhet ró a belbiztonsági erőkre.
Elismerte tettét az a pakisztáni menekült, aki pénteken késes támadást hajtott végre a Charle Hebdo című szatirikus lap egykori székháza előtt. A 18 éves férfi előre kitervelte az akciót, a merényletet azzal indokolta, hogy a lap ismét közölte a Mohamed-karikatúrákat. Az akció során egy nő és egy férfi sérült meg, egyikük sincs életveszélyben. A Charlie Hebdo szerkesztősége 2015-ben volt véres terrorakció színhelye, amikor egy testvérpár, Said és Chérif Kouachi a lap 11 munkatársát ölte meg, köztük a főszerkesztőt és a legismertebb karikaturistáját. Ezután a szerkesztőséget egy máig ismeretlen, titkos helyre költöztették. A pakisztáni merénylő azt hitte, hogy a lap még mindig régi helyén működik. Ennek kapcsán a hatóságok felelőssége is felmerül: az utcát nem figyelte a rendőrség, pedig sejtette a veszélyt. A 2015-ös merénylet elkövetőivel szembeni per szeptember elején kezdődött el, ennek kapcsán a Charlie Hebdo ismét lehozta a Mohamed-karikatúrákat, ami tiltakozásokat váltott ki a muzulmán országokban és az al-Kaida újra megfenyegette a lapot. A pakisztáni férfi mellett további nyolc személyt tartóztattak le, köztük egy 33 éves algériait, akit időközben elengedtek. Utóbbit, bizonyos Youssefet, eredetileg a merénylő tettestársának tartotta a rendőrség, de – amint a Le Monde napilapnak elmesélte – éppen ő volt az, aki megpróbálta megállítani a pakisztánit. „Hős akartam lenni, aztán a börtönrácsok mögött találtam magam” – magyarázta a lapnak. Hamar tisztázta a félreértést, mert már péntekről szombatra virradó hajnalban elengedték. A rendőrség azt közölte, az algériai beszámolója teljesen hitelesnek tűnik. „Éppen be akartam szállni az autómba, amikor egy női kiáltást hallottam. A visszapillantó tükörből láttam, mi is történt. Ezután egy férfi kezdett kiabálni, majd megpillantottam a feltételezett tettest, aki a Richard-Lenoir metróállomás felé szaladt. Rögtön utánaeredtem” – hangzott az algériai beszámolója, aki nagy kést fedezett fel a merénylő kezében. Rákiáltott, de a férfi továbbrohant a Bastille irányába. Később a rendőrség a Bastille tér közelében fogta el. A nyomozás szerint a pénteki merénylő nem állt kapcsolatban terrorszervezettel, a fiatal férfi a Libération értesülései szerint 2017 márciusában testvérével együtt hagyta el Pakisztánt. Ezt követően Isztambulban, egy cipésznél vállaltak munkát, majd 2018-ban menekültként érkeztek Olaszországon keresztül Franciaországba. A franciául igen rosszul beszélő elkövető 18. születésnapjáig, az idei év augusztusáig, szociális munkásként dolgozott, gyermekeket felügyelt, s a következő hetekben egy továbbképzésen vett volna részt. A férfi eddig nem szerepelt a hatóságok látókörében. Júniusban ugyanakkor rövid időre őrizetbe vette a vasúttársaság biztonsági szolgálata, mert csavarhúzót találtak nála. A történtek után mindenkink óhatatlanul a 2015 novemberi párizsi terrortámadás jut eszébe, amelyben összesen 137 személy vesztette életét. A francia hatóságok a merényletsorozatot követően minden korábbinál jobban igyekezték kiszűrni a veszélyesnek vélt iszlamistákat, azokkal azonban nem tudnak mit kezdeni, akik korábban sosem szerepeltek a hatóságok látókörében. A péntekihez hasonló késes akciók után újra és újra felmerül a kérdés: biztonságban van-e a francia társadalom? Tényleg nem jelentenek-e olyan fenyegetést az iszlám fundamentalisták, mint öt évvel ezelőtt? A Belbiztonsági Főigazgatóság (DGSI) már augusztus végén arra a következtetésre jutott, hogy megnőtt egy terrortámadás esélye. Aggodalmát fejezte ki Gérald Darmanin belügyminiszter is, aki szerint szélsőséges szunnita muszlimok célkeresztjébe került Franciaország. A megnövekedett veszély összefüggésben állt a szeptember elején, a Charlie Hebdo volt székházában történt mészárlás miatt indult bírósági eljárással. A francia hatóságok figyelmeztettek arra, hogy a potenciális elkövetők nem állnak feltétlenül kapcsolatban nagyobb terrorcsoportokkal, ez is megnehezíti a felkutatásukat. Olyan radikálisokról van szó, akik fogékonyabbak a szélsőséges iszlamista propagandára. A hatóságok számára nem kis terhet ró a szélsőségesek megfigyelése. Összesen több mint 8100 személy mozgását kell folyamatosan nyomon követni. Olyanokról van szó, akik személyiségét szakértők elemezték, s ennek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy veszélyt jelenthetnek a társadalomra. A pénteki események megmutatták, hogy nincs teljes biztonság, mindenkit nem lehet kiszűrni. A Le Figarónak egy belbiztonsági szakértő elmondta, a potenciális elkövetők profiljának folyamatos frissítésére van szükség, a listára új személyek kerülhetnek be, mások viszont kieshetnek onnan. Ez szintén jelentős kutatómunkát, megfigyelést igényel. A 2015 novemberi terrortámadás-sorozat óta jóval kevesebb szó esett a szélsőséges iszlámhoz köthető terrorhoz Franciaországban, ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb lenne a fenyegetés, inkább a hatóságok munkáját dicséri. Gérald Darmanin belügyminiszter közlése szerint 2013 óta összesen 61 terrortámadást sikerült megakadályozni, 2017 óta 32-t. Idén egy jelentősebb terrorakciót füleltek le – árulta el augusztus végén a belügyi tárca irányítója. Szintén 2017 óta összesen tíz támadás történt az ország területén, ezekben húsz személy vesztette életét. Komoly fenyegetést jelentenek azok az iszlamisták, akik letöltötték börtönbüntetésüket. Sokan ugyanis épp a börtönben radikalizálódnak. Jelenleg 505 olyan szélsőséges van rács mögött, aki kapcsolatban állt terrorszervezetekkel. 702 bebörtönzött pedig feltehetően radikálissá vált. 2020-ban 45 potenciális radikális nyeri vissza szabadságát, 2021-ben pedig 63 elítélt terrorista. Franciaország folyamatosan az al-Kaida célkeresztjében van. S bár a terrorszervezet meggyengült az eltelt néhány évben, francia szakértők rámutatnak, ez messze nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a veszély. Gérald Darmanin belügyminiszter szerint az al-Kaida „riválisa”, az Iszlám Állam is bármikor lecsaphat Franciaország területén. 

Nem volt vita a menekültek befogadásáról

Franciaországban annyira élénken élnek a 2015-ös merényletek képsorai az emberek emlékezetében, hogy az országban nem is indult olyan társadalmi vita a leszboszi tábor megsemmisülése után legalább a fiatalkorú menekültek befogadásáról, mint Németországban. Ritka, mint a fehér holló az a Zöldek francia európai parlamenti képviselője, Damien Careme által képviselt vélemény, amely szerint többet kellene tenni a menekültek befogadásáért. A francia politika évek óta azt a véleményt hangoztatja, miszerint nincs több hely a bevándorlók számára, s ebben nincs is nagyobb véleménykülönbség a jobb- és baloldali pártok között. Ennek az is az oka, hogy Emmanuel Macron elnök ki akarja fogni a szelet a jobboldali populista Marine Le Pen vitorlájából.