Azerbajdzsán az állítja, hogy a civilek védelmében indította meg offenzíváját, válaszul az örmény ágyúzásokra. Az mindenesetre biztos, hogy a július közepi határvillongásnál jelentősebb konfliktus van kibontakozóban, amely a 200 áldozatot követelő 2016-os négynapos háborúnál is véresebb lehet.
Az eddigi híradások alapján a harcok legkevesebb 23 áldozatot követeltek: 7 civil és 16 örmény katona halt meg. Hogy milyen hevesek az összecsapások arra csak következtetni lehet a hivatalos örmény jelentésekből, amelyek szerint a fegyveres erők 4 azeri helikoptert és 15 harci drónt lőttek le, valamint 10 tankot semmisítettek meg.
Azerbajdzsán a jelek szerint előre megtervezte a hadműveleteket, amelyek Hegyi-Karabah visszaszerzésére irányulnak. Ilham Alijev azeri elnök tévébeszédben azzal lelkesítette népét, hogy a régió az azerieké. “Igaz ügy a miénk, győzni fogunk” - idézte Sztálint az államfő, aki fasizmussal vádolta meg Örményországot. Külügyi tanácsadója, Hikmet Gadzsijev az Al-Dzsazírának arról beszélt, hogy minden “megszállás alatt lévő” azeri területet vissza akarnak foglalni, és az örmények kivonulásáig nem kívánják beszüntetni a hadműveleteket.
A mindkét országgal jó viszonyt ápoló Oroszország azonnali tűzszünetre szólította fel az érintetteket, Vlagyimir Putyin orosz elnök a válság kapcsán telefonon beszélt az örmény kormányfővel. Az Európai Unió is harcok beszüntetését szorgalmazta. Recep Tayyip Erdogan török elnök viszont egyértelműen Azerbajdzsán mellett foglalt állást, és azt mondta, hogy Örményország a Kaukázus békéjének “legnagyobb akadálya”. Az örmény kormányfő a nyilatkozatra reagálva arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy gátolják meg az esetleges török beavatkozást. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a külföldi hatalmak határozott fellépése nélkül még jobban elfajulhat a konfliktus.
