Előfizetés

Egyre inkább érzékeljük, hogy drágul az élet - Hétéves csúcson az inflációs várakozások

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.29. 07:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Rossz hír, hogy ez - ha mérséklődő ütemben is -, jövőre folytatódik.
Augusztusban 3,9 százalékra ugrott az éves infláció, ezzel szemben a lakosság áremelési várakozásai már 4,3 százalékon voltak ugyanekkor. A ténylegesen mért és a tömegek által érzett infláció különbsége a 2016-os mélypont óta trendszerűen nő. A magyar gazdaság mindig is a magas inflációjú gazdaságok közé tartozott, ez nagyobbrészt a folyamatosan leértékelődő forint következménye, amely a magyar gazdaság egyik versenyképességi eleme. A 2010-es évek első felében a lassú gazdasági növekedéssel a jegybank alacsonyan tudta tartani az inflációt, ám az elmúlt években folyamatosan nőtt az árnyomás a magyar gazdaságban. Ennek ellenére a jegybank – amely kizárólagos felelőse az infláció elleni harcnak –, nem törődött az egyre szaporodó figyelmeztető jelekkel, nem szigorított a monetáris politikán, nem emelte, hanem inkább alacsonyan tartotta a kamatot annak érdekében, hogy ezzel is a gazdasági növekedést segítse. Ez a jegybanki politika bosszulta meg magát amikor beütött koronavírus-válság. A második negyedévben 13,5 százalékkal esett a GDP, és ezzel párhuzamosan a jegybanki inflációs célsávból majdnem kilépve 3,9 százalékra emelkedett az infláció. A jegybanknak a magas inflációra a kamatok emelésével kellene reagálnia, amit a múlt héten meg is tett. Ám a Monetáris Tanács nem a 0,6 százalékos alapkamatot emelte, hanem egy monetáris eszközt, a kereskedelmi bankok számára nyújtott egyhetes betét rátáját növelte 0,75 százalékra, de az elemzők szerint is a lényeg, hogy végre kamatot emelt az MNB. Az augusztusban mért 4,3 százalékos inflációs várakozás nem is a legmagasabb az idén, ugyanis az előző hónapban még 4,5 százalékra taksálták a lakossági inflációt, míg az áprilisi korlátozások alatt hat százalékot is mértek. Ekkor ugrott meg ugyanis jó néhány élelmiszer ára, és ez emelte az egekbe a lakosság inflációs érzetét is. Így a jegybank a múlt héten kiadott Inflációs jelentésben inkább annak örül, hogy „lakosság inflációs várakozásai az áprilisi átmeneti növekedést követően májusban csökkentek, majd lényegében változatlanul alakultak augusztusig.” Balatoni András a jegybank elemzési igazgatója szerint az augusztusi magas árindex annak hatása, hogy erre az időszakra esett a gazdaság újraindulása, és a szolgáltatók a korábban elhalasztott áremeléseiket ekkor lépték meg. Az indexet az is növelte, hogy a korábbi években az augusztus nem volt egy áremelős hónap – tette hozzá a jelentés bemutatásakor. A MNB elemzési igazgatója ezzel azt akarta magyarázni, hogy a jegybank meglátása szerint átmeneti az infláció megugrása: szeptemberben még az augusztusihoz hasonló érték jöhet, aztán csökken az árnyomás. A jegybank prognózisa ennek némileg ellentmond: a MNB az idei 3,5-3,6 százalék után jövőre 3,4-3,6 százalékos inflációt vár, vagyis éves átlagban semmi nem változik. A jegybank szerint 2022-re három százalékra csökken a pénzromlás üteme, ezzel hosszú évek után végre újra elérjük a jegybank szoros értelemben vett inflációs célját. (A jegybank 2013 tájékán lazított a saját célján, azóta azt mondja, hogy nem pont a három százalék elérése a cél, hanem annak plusz-mínusz egy százalékos sávjában kell tartani az inflációt, ami végül is eddig teljesült.) Az idén a legdurvábban az élelmiszerárak emelkednek, sőt jövőre is e termékcsoport drágulása lesz az infláció fő motorja; igaz az idei 8,5 százalék körüli ütemről 5,5 százalékra mérséklődik az élelmiszerek átlagos áremelkedése. Ez csak az átlag, ezen belül nagy szórások tapasztalhatók: az augusztusi KSH adatok szerint az idénygyümölcsök közel 50 százalékkal drágultak egy év alatt. Az MNB szerint az ipari termékek árai mind a két évben – idén és jövőre – visszafogottan 1,4 majd, 1,1-1,6 százalékkal emelkednek. Az elmúlt években a inflációt az élelmiszerárak mellett a szolgáltatások húzták: ezen a téren a MNB nem vár nagy változást, az idei 4,8 százalék után jövőre 3,9 százalékot jeleznek előre, vagyis lassul az áremelkedés, de még mindig átlag felett marad. A szolgáltatások árait az elmúlt években megugrott bérek húzták. Az elemzői várakozások szerint azonban 2021-ben jóval szerényebb béremelésekre lesz lehetőség, így csökkenhet a szolgáltatások áremelkedési üteme is. Az idén az olaj- és üzemanyagárak mérsékelték az inflációt, ám ezen a téren komoly fordulatot vár az MNB. Az előrejelzésük szerint idén a benzinkutakon az árak éves átlagban 5,3 százalékkal mérséklődnek, 2021-ban azonban kifut a csökkenő trend és 7,9 százalékos éves áremelkedéssel számolnak. A gyors áremelkedést az MNB részben a kőolajárak várható emelkedésére alapozza, ami nagyban függ attól, hogyan mászik ki a világgazdaság a Covid-19-es gödörből, vagyis miként emelkedik a kereslet. Ezen felül az üzemanyagárakat nagymértékben befolyásolja a forint árfolyamának várható alakulása is, ám erről a kialakult évtizedes szokásoknak megfelelően mélyen hallgat a jegybank. Egy biztos, a forint jelenleg nincs jó formában, sőt néhány napja az euró ára egészen 366 forintig emelkedett. Az piaci elemzők éves átlagban idén 360, jövőre 365 forintos eurót várnak, vagyis a forint trendszerű gyengülésére számítanak, amely magyarázhatja az üzemanyagárak ilyen erőteljes növekedését. 

Baráti tűz a kormányra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.29. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyszámjegyű szja-t, a munkahelyek támogatását, reformokat sürget a jegybank és a számvevőszéki elnök is.
Egy oldalról, ám két irányból egyszerre érte bírálat a kormány eddigi válságkezelését, illetve gazdaságpolitikáját. A Fidesz-képviselőséget számvevőségi elnökségre váltó Domokos László a kieső lakossági jövedelmek pótlására szja-csökkenést javasol, míg a Magyar Nemzeti Bank frissen kinevezett alelnöke, Virág Barnabás a kurzarbeit és a munkahelyvédelmi támogatások újból bevezetésére szólította fel a kormányt. A kabinet azonban egyelőre nem hagyja el a járt utat: a gazdaságvédelmi operatív törzs ülése után Varga Mihály pénzügyminiszter néhány, a válságkezelés szempontjából marginális intézkedésre tett javaslatot. A tervek szerint januártól a kisvállalati adózás választhatósági értékhatárát évi három milliárd forintra emelik, 1,5 millió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé, illetve 2021 második felétől a NAV készíti el az áfa-bevallási terveket, amit már régóta készít elő a tárca. Az operatív törzs azt is javasolja, hogy a cégek által kezdeményezett járványügyi szűrővizsgálatok legyenek adómenetes juttatások.  A kormánynak azt kell eldöntenie, hogy szimplán válságot akar-e kezelni vagy a változást is menedzseli – tette fel a kérdést a Magyra Nemzeten keresztül Domokos László. A kormány politikáját számtalan alkalommal gond nélkül kiszolgáló ÁSZ-elnök szerint szerint a pandémia döntően befolyásolja a hétköznapi életet, brutális nyomást helyez a társadalomra. Éppen ezért a kormánynak a lehető legrövidebb időn belül a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá kellene csökkenteni a személyi jövedelemadó mértékét, ezzel évi ezer milliárd forintnyi bevételt hagyva az embereknél. Az egyszámjegyű – praktikusan kilenc százalékos – szja-kulcs bevezetése Orbán Viktor régi ígérete, ám az elmúlt öt évben a gazdasági növekedés idején ez soha nem vált igazán aktuálissá. Domokos szerint a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, s ez leginkább úgy kerülhető el, ha nő a munkavállalók, a családok elkölthető jövedelme. Válsághelyzetben ugyanakkor nem lehet reális elvárás, hogy a vállalkozások a saját maguk erejéből emeljék jelentősen a fizetéseket, vagyis az államnak kell megfelelő lépést tennie. Az ÁSZ-elnöke szerint a változtatással nem szabad sokat várni, akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani a csökkentést, de azt is megfelelőnek tartaná, ha két lépésben, 2021-ben és 2022-ben lenne három-három százalékpontos szja-mérséklés. A MNB a héten áll elő versenyképességi javaslataival – jelentette be Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az MTI-nek adott interjúban. Olyan növekedési tervre van szüksége az országnak, amely a növekedés erősítése mellett, 2022-től képes biztosítani a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is. Véleménye szerint a kormányzati beruházások felpörgetése, az állami újlakás-építési programok erősítése, a beruházástámogató intézkedések és a célzott adócsökkentések mind-mind óriási lökést adhatnak a gazdaság alacsonyabb fordulatszámon pörgő motorjának. A vírus elleni hatásos oltóanyag kifejlesztéséig az óvatosság határozza majd meg a gazdasági szereplők viselkedését: a vállalatok a következő időszakban kivárnak beruházásaikkal, miközben a családok fogyasztás helyett inkább megtakarítanak majd. Ezért fontosnak nevezte, hogy a magánkereslet kiesését az átmeneti időszakban minél nagyobb arányban pótolja az állami kereslet bővülése. Az MNB alelnöke szerint a munkapiacon a második hullám kifutásáig a fókuszt ismét a munkahelyek védelmére kell helyezni. Az első hullám során már sikerrel alkalmazott bértámogatások kibővítésére újból szükség lehet, miközben a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményeinek célzott növelését is érdemes megkezdeni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaszi mentőcsomag túlságosan fukar volt, a kormány visszautasított minden nagyobb volumenű támogatásra tett javaslatot. Most látszik, hogy a magyar gazdaság sokkal rosszabb helyzetbe került, mint kerülhetett volna ha pontosabbak a prognózisok, ebből a szempontból üdvözlendő a jegybank változó megközelítése és a készülő javaslatcsomagja – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Meg sem kellett volna szüntetni a kurzarbeitet, a három hónapos támogatás még a tűzoltásra is kevés volt – értékelte a jegybanki javaslatot. A kutató szerint mindent meg kell tenni a munkahelyek megőrzéséhez, ugyanis fogynak a cégek tartalékai, a foglalkoztatási mélypontot pedig még nem értük el. A Kopint-Tárki kutatója szerint az egy számjegyű szja biztos jó ötlet, de nem most, amikor minden forrást a munkahelyek megőrzésére kellene fordítani, célzott támogatás kell a válság által legjobban sújtott ágazatoknak, például az idegenforgalomnak, és végre ideje lenne az osztrák  vagy német mintájú, tehát a teljes értékű bértámogatás bevezetésnek - mondta Palócz Éva.  

Szerény béremelések jönnek

A kedvezmények miatt a jelenlegi 15 százalékos adókulccsal is az átlagos adóterhelés 13 százalékra jön ki, vagyis egy öt százalékpontos vágás valójában átlagosan kilenc százaléknál is kisebb adóterhelést jelentene. Az adócsökkentés nem mellesleg a tehetősebb és/vagy gyermeket nem nevelő adózóknak hozna érdemi jövedelemnövekedést. Az időzítés abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy 2020-ban a korábbi évekhez képest jóval szerényebb béremelésre lesznek képesek a koronavírus járványt követő válságban kivérzett cégek. Az MNB szerint ugyan a bruttó bérek akár hat százalékkal is emelkedhetnek, ám valójában nem lesz ritka az olyan cég, ahol ennél kisebb lesz a béremelés, vagy az el is maradhat. Ebben a helyzetben növelné meg a lakossági reáljövedelmeket jelentősen az szja csökkentése. 

480 milliós bírságot kapott agresszív, megtévesztő kereskedésért az ÉkszerTV

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.28. 18:34

Fotó: STR / AFP
Sem Diana hercegnő eljegyzési gyűrűjét, sem a pápai áldással hirdetett csecsebecséket nem díjazta a versenyhivatal.
Tisztességtelen fogyasztói gyakorlatot állapított meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az ÉkszerTV-vel kapcsolatban, ezért borsos, 480 milliós bírságot szabott ki a műsort működtető Emporia Style Kft.-re. A közlés szerint a műsor üzemeltetője ún. agresszív kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, amikor valótlanul azt állította, hogy a bemutatott ékszerek csak nagyon korlátozott ideig és mennyiségben állnak rendelkezésre a reklámozott, kedvező áron, abból a célból, hogy a fogyasztókat azonnali vásárlásra ösztönözze. Ráadásul a termékek árait fiktív piaci árakhoz hasonlította. 
Ráadásul megtévesztette a fogyasztókat azzal, hogy azt állította, "Diana hercegnő eljegyzési gyűrűje" az ő kínálatukban elérhető. De az is kifogás volt, hogy "a Pápa áldásával" ellátott termékeket hirdettek.

A cég továbbiakban olyan belső eljárásrend bevezetését vállalta a versenyhatóság felé, amellyel elkerülhetőek a jövőbeni, hasonló jogsértések, amelyek ellen a Versenyhivatal továbbra is fellép a magyar fogyasztók védelmében - áll a szervezet tájékoztatásában.