Előfizetés

Kósa Lajos megkérdezte Pintér Sándortól, hogy muszáj-e börtönbe küldeni a gazdasági bűnözőket

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.29. 20:27
Kósa Lajos
Fotó: Népszava
A rendészeti bizottság fideszes elnöke szerint a pénzbüntetés is elég lenne a csalóknak. A belügyminiszter elmondta, hogy ez miért nem jó ötlet.
A honvédelmi és rendészeti bizottság éves meghallgatásán vett részt kedden Pintér Sándor, ahol a rendőrség 2019-es teljesítményéről és a bűnüldözési-bűnügyi statisztikákról értekezett a testület kormánypárti és ellenzéki képviselői előtt - írja az MTI. A belügyminiszter korábbban a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is részt vett, arról itt számoltunk be.

Kósa szerint nem kellene erőltetni azt a börtönt

Pintér alapvető biztató eredményekről beszélt, rengeteg adat ismertetésével. A beszámoló legkiemelkedőbb pillanata azonban mégsem valamelyik statisztika bemutatása volt, hanem az, amikor Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke arról érdeklődött,
érdemes-e elgondolkodni azon, hogy gazdasági bűncselekmények (vagyis sikkasztás, adócsalás, hűtlen kezelés) esetén a letöltendő büntetés helyett a pénzbüntetést részesítsék előnyben?

Pintér Sándor erre azt mondta: azokban az országokban, ahol erre a módszerre áttértek, átlagosan magasabb ezen bűncselekmények száma, mint Magyarországon. Tegyük hozzá, az OLAF szerint Magyarországon tízszer annyi EU-s agrártámogatási forrást szívott fel a korrupció, mint az Unió más tagállamaiban.

Jobban bízunk a rendőrségben, mint az Országgyűlésben

A belügyminiszter szerint amúgy az embereket a közterületi bűncselekmények irritálják a legjobban. Tavaly 52 393 ilyen bűncselekmény történt, ez 4000-el kevesebb az egy évvel korábbinál. A tulajdon elleni szabálysértések száma 25 ezerre csökkent, és Pintér Sándor reménykedett benne, hogy ez idén tovább mérséklődik. Pintér úgy látja, hogy a közvélemény elégedett a rendőrség teljesítményével. Többféle módon mérik a lakosság elégedettségét, az önkormányzatokon, az iskolákon és iskolai munkaközösségeken keresztül, de a múlt évben lakossági felmérést is végeztek, és azt a választ kapták, hogy a rendőrségben az emberek 73 százaléka bízik. Az eredménnyel az ügyészséget, a bíróságot, de még az Országgyűlést is megelőzi a rendőrség - tette hozzá. A tavaly ismertté vált bűncselekmények száma 160 ezerre csökkent, ami 26 ezres mérséklődést jelent 2018-hoz képest, 2010-hez képest pedig 62 százalékost - sorolta a miniszter, aki szerint egyre erősebb a közbiztonság Magyarországon. A nyomozás eredményességének mutatója ugyan 68 százalékról 66 százalékra csökkent, de 2010-hez képest még mindig 20 százalékkal magasabb – mondta.    A miniszter arról is beszélt, hogy a büntetés-végrehajtásban korábban 120 százalékos volt a telítettség, és bár tavaly ez még nem enyhült, idén a feltöltöttség 95-96 százalékra csökkent, de mérséklődött a fogolyszökések, öngyilkosságok és a fegyelemsértések száma is.

Életpályamodellről, "erkölcsi sérültekről" is szó esett

Vadai Ágnes (DK) az életpályamodellről érdeklődött, továbbá arról, hogyan kívánják vonzóvá tenni a pályát. Pintér Sándor szerint 2019-ben magas létszámhiány és kevesebb jelentkező volt, de 2020-ban már többen jelentkeztek, elsősorban a büntetés-végrehajtásba. Az életpályamodellre vonatkozó kérdésre előrevetítette: az 500 ezres jutalmat háromévente tervezik kifizetni. Ugyancsak a képviselő kérdésére megerősítette, hogy a büntetés-végrehajtás tököli rabkórházát Berettyóújfaluba költöztetik, de ez nem jelenti azt, hogy a tököli területről lemondanak. Bartos Mónika (Fidesz) kérdésére válaszolva azt hangsúlyozta: "erkölcsi sérültek" azok a bűnözők, akik hamisítanak és forgalomba hoznak olyan termékeket, amelyeket úgy kínálnak, mintha hatásosak lennének a koronavírus ellen. A miniszter szigorú büntetőjogi szankciók megalkotását szorgalmazta ezzel összefüggésben. Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére elmondta: a fertőzés nem befolyásolja a szolgálat ellátását, a hivatásos szervek állományában, a honvédségnél és az egészségügyi dolgozóknál kedden 24 igazolt fertőzöttet találtak, ebben a körben összességében eddig 933-an fertőződtek meg, 916-an gyógyultak meg a fertőzésből. Arról is beszélt, hogy a kiskunhalasi járványkórházat a kiskunhalasi kórház vette át, jelenleg téliesítik. Lukács László (Jobbik) felvetésére, miszerint nem lenne-e célszerűbb az illegális migráció ellen önálló határőrséggel fellépni, a miniszter azt mondta: célszerű, hogy a határrendészet a rendőrséghez tartozzon, a pandémiás helyzetben jelenleg is a honvédség segíti ezt a munkát.    Ugyancsak az ellenzéki politikus kérdésére válaszolva arról is beszélt: a koronavírus elleni védekezésben szükséges a kórházparancsnokok munkája, jó döntés volt a járványkórházak kijelölése.  

Varga Judit szerint példa a magyar roma-stratégia

Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.29. 20:20
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: Népszava
A magyar jogállam állapotáról vitázott kedden este a Tranzit Garázs-viták sorozat első állomásán Varga Judit igazságügyi miniszter és Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője.
A felek eredetileg augusztus végén a tihanyi Tranzit Fesztiválon találkoztak volna, ám a rendezvény az egyik szervező, Hollik István koronavírus-fertőzése miatt elmaradt.
A személyeskedéstől sem mentes szűk órában mindkét fél az elmúlt hónapokban, években megszokott álláspontját hangoztatta, s ennek megfelelően parttalan vita folyt a felek között.
A jogállamiság értelmezése kapcsán például Varga Judit – Földi-Kovács Andrea jól érzékelhetően elfogult moderálása mellett – a kormánypropagandában megszokott fordulatokkal támadta a momentumos képviselőt, így egyebek mellett azt vetette a szemére, hogy a brüsszeli érdekeket képviseli, valamint hogy "a nyugati import értékeket" erőlteti a magyarokra. Az igazságügyi miniszter azt is felrótta, hogy Donáth Anna pártja szövetségre lépett "a 2006-ban a jogállamiságot sárba tipró Gyurcsány Ferenccel", valamint az antiszemita kijelentéseket tett Jobbikkal. A tárcavezető szerint ráadásul az ellenzék adós a valós és konstruktív vitával. Sokkal elégedettebb volt viszont a kormány teljesítményével, állítása szerint például Nyugaton példaként említik a magyarországi roma-stratégiát. Donáth Anna a választóik nevében visszautasította a vádakat, úgy vélte, Varga Judit azokat a választókat sértegeti, akiknek nem tetszik a Fidesz-KDNP politikája, pedig szerinte éppen a kormánypártok lépnek ki a jogállamiság kereteiből a hatalmuk megtartása érdekében. Megjegyezte, nehéz úgy vitázni, ha a kormány és propagandamédiája teljesen negligálja az ellenzéket.

Nincs közünk hozzá Palkovics tárcája szerint, hogy pontosan mennyibe kerültek a harci Hiúzok

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.29. 19:19
Lynx-KF41, vagyis a Magyarország által is megrendelt Hiúz harckocsi
Fotó: Wolpat / Wiikipedia
Vadai Ágnes érdeklődött a német-magyar hadiipari beruházásról. Az innovációs tárca úgy gondolja, hogy már így is pont eleget tud róla.
Mintegy kétmilliárd eurós keretösszegből vagyis hétszázmilliárd forintból vesz harci Hiúzokat a Honvédség –így számolt be Népszava arról, hogy a kormány 218 darav Lynx KF41 harckocsit vásárola Rheinmetall AG hadipari cégtől. A páncélosokból 46-ot Németországban állítanak össze, 172-t pedig itthon fog legyártani a Rheinmetall és a magyar kormány helyi vegyesvállalata.

Pontosan mit és mennyiért?

A kormány még augusztusban kötött szerződést a német céggel a hadiüzem felállításáról. Vadai Ágnesnek, a DK képviselőjének pedig az üzlet kapcsán eszébe jutott, hogy
  • az említett kétmilliárd euróból konkrétan mennyit szán a kormány a harckocsik megvásárlására, és mennyibe kerül a gyár felépítése?
  • Azt is szerette volna szerette volna megtudni, hogy a gyár építésébe mekkora összeget fektet be a német cég, és mennyit a magyar fél?
  • És az is érdekelte, külön fizetünk-e a 218 harckocsiért, vagy ezek ára beleértendő a beruházás Magyarországot terhelő költségeibe?
    Kérdéseit Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek küldte el. Levelére  – a kormánytagoktól már szinte megszokott módon – nem a címzett, hanem parlamenti államtitkára, Schanda Tamás válaszolt, így: 
    „A megosztható információkról a kormány széles körű tájékoztatást adott a közvélemény számára.”

    Magyarán, pont annyit tudunk, amennyit kell a témában, kérdezősködni felesleges. Schanda azt mintha elfelejtette volna, hogy levelet nem az utcáról fújta be irodájába a szél, hanem egy országgyűlési képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság egyik tagja tett fel neki kérdéseket. A felvetés azonban úgy is jogos lett volna, ha egy újságíró vagy civil érdeklődik, hiszen a páncélosokat közpénzből, adófizetői forintokból vásárolta a kormány. 

    Nem beszéltek a Leopárdok áráról sem

    Az Orbán-kabinet hasonlóan szűkszavú volt akkor is, amikor egy 600 milliárdos megrendelést adott le a német hadiiparnak, melynek részeként 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsit és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveget vásároltak. Hogy a 600 milliárd forintból mekkora összeget tett ki a harckocsik és lövegek megvásárlása, azt nem árultél el, ám a Defence24 lengyel katonai szakportál idén júliusban 1-1,5 milliárd euróra becsülte az összeget, a német gazdasági minisztériumtól kapott adatok alapján. Vagyis, a kormány akár több mint 500 milliárd forintot is szánhatott csak ezekre a páncélosokra.