Előfizetés

Színes mesék mindenkinek

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.09.30. 09:30

A szexuális és társadalmi kisebbségekről (is) szóló mesekönyv fontos beszédtéma lett az elmúlt napokban.
A Meseország mindenkié című kötet nagy port kavart a magyar könyvpiacon: a kiadványban ismert és pályakezdő alkotók tizenhét klasszikus mesét gondoltak újra, a főszereplők között sokféle kisebbséghez tartozó karakter mellett találhatunk meleg és transz hősöket is. A mesekönyv megjelenését nagy érdeklődés fogadta, azonban voltak, akik ellenezték az új történeteket, valamint petíció is indult azért, hogy a könyvesboltok vegyék le a kínálatukból a könyvet. Hétfőn ráadásul Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője egy videóban titulálta károsnak a kötetet, majd egy iratmegsemmisítővel darálta be azt. A performanszot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése egy közleményben ítélte el, hangsúlyozva: a politikai célú könyvrombolás Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. – Sajnálom azokat a gyerekeket, akiknek a családjában gyűlöletet vált ki a mesekönyv – mondja Nagy Boldizsár szerkesztő, akit a kötetet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület kért fel arra, hogy gondozza a kiválasztott tizenhét mesét. A szakember szerint ugyanis éppen olyan mesekönyvet akartak létrehozni, mely a társadalmi elfogadásra ösztönöz, és amelyben olyan kisebbségekhez tartozó hősökkel is találkozhat az olvasó, akikkel korábbi olvasmányélményeiben valószínűleg nem. – A népszerű, leggyakrabban használt mesék közül számos történet szól a sokszínűségről, az elfogadásról, de csak ritkán jelennek meg bennük hősként olyan szereplők, akik egy-egy konkrét marginalizált csoporthoz tartoznak – mondja Nagy Boldizsár, aki szerint azért fontosak az aktuális jelenségekről szóló történetek, mivel rávezetik az olvasót, hogy a kisebbségi léttel kapcsolatos nehézségek valójában nem a legnagyobb „sárkányok” az ember életében, és mindenkinek ugyanolyan helye van a világban.
A kiadó ezért is igyekezett olyan meséket válogatni, melyek szereplői noha különböznek a klasszikus társaiktól, kalandjaik során hasonló utakat járnak be, mint az utóbbiak. A könyvben így előkerül a roma identitás kérdése Hamupipőke vagy Pöttöm Panna átalakított meséjében, vagy a fogyatékossággal élők helyzete egy háromfülű nyúl történetén keresztül. – A szerzők továbbá szerencsésen kikerülték a sztereotípiákat, és arra törekedtek, hogy a karaktereiket ne csak egy-egy tulajdonság határozza meg – mondja a szerkesztő, kiemelve azt is: a történetek kétharmadában nincs szó a szexuális orientációról, a hangsúly arra esik, hogy sokféle identitással létezhet az ember, és élhet boldog, teljes életet. Az átírások és újraértelmezések ezenfelül nem ritkák a mesék történetében. Nagy Boldizsár szerint a világirodalomban bevett szokás átírni a meséket, és azokhoz a szociokulturális jelenségekhez igazítani őket, melyek a közbeszédben aktuálisak. A népmesekutatás továbbá már bizonyította, hogy a klasszikus mesék sem rögzültek, sőt minden egyes történelmi korszaknak megvannak a maga átiratai, miközben az egyes nemzetek irodalmában – mint például a skandináv vagy az amerikai gyerekirodalomban – teljesen szokványos, ha némely hősöknek más a nemi identitása és a szexuális irányultsága. – Mi egyébként nem akarjuk senkire sem ráerőltetni a történeteket – mondja a szerkesztő, aki inkább alternatívának szánja a kötetet, éppen ezért készült a Meseország mindenkié könyvhöz egy foglalkozásterv is, mely fogódzókat nyújt a pedagógusoknak, hogy tudják, melyik korosztálynak milyen meséket ajánljanak. A jelen könyvre pedig, úgy tűnik, igencsak nagy a kereslet: az első kiadást már elfogyott, a kiadó pedig alig bír az előrendelésekkel. Az új nézőpontokat és társadalmi jelenségeket megjelenítő könyvek amúgy egy ideje már jelen vannak a magyar könyvpiacon: az Esti mesék lázadó lányoknak című feminista témájú könyv például száz különleges nő történetét meséli el, míg a Bolondos hercegnőkben egy transznemű királynő is feltűnik és egy olyan herceg, akinek még képlékeny a nemi identitása.

Névjegy

Nagy Boldizsár 1983-ban született Szolnokon. Szerkesztő, kritikus, műfordító, az ELTE BTK esztétika-kultúratudomány szakán végzett.   

Nem engedték be a tüntetők, kint ragadt a színművészeti új kancellárja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 07:46

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Továbbra is forrnak az indulatok.
Noha október 1-től lép hivatalba a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új kancellárja, az átadás nem megy zökkenőmentesen - írja a hvg.hu. A portál idézi a Vidnyánszky-féle alapítvány közleményét, amelyben azt írják, a demonstrálók
meggátolták Szarka Gábort abban, hogy belépjen az egyetem épületébe, és aktívan közreműködhessen az átadás-átvétel folyamatában.

Az új kancellár ennek ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy feladatait a jövőben a lehető legmagasabb szinten elláthassa - olvasható a közleményben. 
Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy Szarka Gábor gépesített lövész tisztként végzett a katonai főiskolán, majd biztonságpolitikai és jogi diplomát is szerzett. 2010-ben léptették elő ezredessé, és ekkor lett Hende Csaba honvédelmi miniszter kabinetfőnöke, majd miniszteri biztosa. 2013-tól katonai attaséként képviselte a kormányt Párizsban, majd egy nagy állami cég, a NIPÜF stratégiai igazgatója lett.

Irodákba is kerülnek az MNB kortárs gyűjteményének képei

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.30. 06:40

Fotó: Czimbal Gyula / MTI
A jegybank idén mintegy 670 millió forintért vásárolt kortárs festményeket, de a jelek szerint nem a nagyközönségnek.
Az európai uniós közbeszerzési értesítő hétfői számában jelent meg, hogy az MNB-Ingatlan Kft. 410 ezer euróért, mintegy 148 millió forintért megvásárolta a Berlinben élő magyar neoavantgárd festő, Lakner László tizennyolc, 1992 és 2012 között készült alkotását. A jegybank ingatlanos leányvállalatának idén nem ez az első festményvásárlása: márciusban a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik legfontosabb alkotója, a 2018-ban elhunyt Fajó János negyvenöt művéért adott mintegy 350 millió forintot az alkotó életművét gondozó Fajó Alapítványnak. Az MNB-Ingatlan Kft. nem sokkal később a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Bak Imre tizenhét festményét 169 millió forintért vásárolta meg. Júliusban a mutargy.com arról írt: a neoavantgárd képzőművész, Bak Imre képei egy új intézményi kollekció alapjai lehetnek. „A kortárs gyűjteményépítésünkkel igyekszünk visszavonhatatlanná tenni a kortárs színtér elmúlt évtizedben elért eredményeit a magyar neoavantgárd elismertetésében” – nyilatkozta szintén júliusban az Új Művészetnek az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Budai Kreatív Ház művészeti vezetője, Kaiser Vizi Kata, aki a jegybank kortárs gyűjteményi vásárlásainak szakmai koordinátora. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjához hasonlóan – amelynek keretében 2014 és 2018 között a jegybank 30 milliárd forint értékben vásárolt műkincseket, amelyeket magyar galériákban, múzeumokban helyezett letétbe – ezt a projektet is felügyeli neves szakmai bizottság. A beszerzési bizottságban pedig ott van Gerhardt Ferenc, az egykori Értéktár program vezetője is. Aminek van némi pikantériája a mostani neoavantgárd gyűjtemény megalapozását tekintve. Az Értéktár program ugyanis jellemzően XX. század előtti műveket vásárolt, ritka kivételnek számított Csernus Tibornak az a hat festménye, amiért a jegybank 267 millió forintot fizetett, és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában helyezett letétbe. 2017 végén Gerhardt úgy méltatta Csernust: „Még Magyarországon bátran szembement az 1950-es és 60-as évek divatos képzőművészeti szemléletével, később külföldön pedig nem esett rabjául a neoavantgárd irányzatnak.” Megkérdeztük a nemzeti bankot, az „új intézményi kollekció alapjait” a nagyközönség is láthatja-e. „A megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára. A műtárgyak megszerzését, vásárlását minden esetben szakértői vélemény alapján szaktekintélyekből álló testület dönti el. A vásárlásokról szóló döntések kizárólag szakmai alapon, a kortárs művészek és alkotásaik nemzetközi és hazai piaci árainak figyelembevételével a nemzetközi műtárgypiaci vérkeringésben elfoglalt meghatározott szerepük szerint történik” – írták a Népszavának. Korábban már nyilvánosságra hozták: az MNB-Ingatlan Kft. Korniss Dezső, Konok Tamás, Maurer Dóra, Frey Krisztián, valamint az idén augusztusban elhunyt Reigl Judit alkotásaiból is fog vásárolni. (A 444.hu értesülése szerint az MNB leánya Nádler István több festményét már megvásárolta, de ennek nincs nyoma a közbeszerzési értesítőben.) A mutargy.com még áprilisban tett közzé egy listát, amelyen az élő magyar művészeket rangsorolták a 2008 és 2019 közötti időszak aukciós eredményei alapján. Eszerint az elmúlt évtizedben Reigl Judit alkotásaiért fizették a legtöbbet, mellette Lakner László és Nádler István művei voltak a legkeresettebbek az aukciókon. Az MNB-Ingatlan korábban Szőke Gábor Miklóst is felkérte alkotásra: a képzőművész volt Telekom-székházhoz 700 millió, a volt Postapalotához 326,5 millió forintért készíthet nagy méretű szobrokat.

A testület

A Műalkotás Beszerzési Bizottság tagjai: Gerhardt Ferenc, a MNB elnöki főtanácsadója, volt alelnöke, az MNB egykori Értéktár programjának vezetője, Fekete Zoltán, az MNB Alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, valamint Kaiser Vizi Kata, az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője. A Szakértői Bizottság tagjai: Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, Keserü Katalin művészettörténész, a Műcsarnok egykori igazgatója, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke.