MNB;képzőművészet;

2020-09-30 06:40:00

Irodákba is kerülnek az MNB kortárs gyűjteményének képei

A jegybank idén mintegy 670 millió forintért vásárolt kortárs festményeket, de a jelek szerint nem a nagyközönségnek.

Az európai uniós közbeszerzési értesítő hétfői számában jelent meg, hogy az MNB-Ingatlan Kft. 410 ezer euróért, mintegy 148 millió forintért megvásárolta a Berlinben élő magyar neoavantgárd festő, Lakner László tizennyolc, 1992 és 2012 között készült alkotását. A jegybank ingatlanos leányvállalatának idén nem ez az első festményvásárlása: márciusban a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik legfontosabb alkotója, a 2018-ban elhunyt Fajó János negyvenöt művéért adott mintegy 350 millió forintot az alkotó életművét gondozó Fajó Alapítványnak. Az MNB-Ingatlan Kft. nem sokkal később a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Bak Imre tizenhét festményét 169 millió forintért vásárolta meg. Júliusban a mutargy.com arról írt: a neoavantgárd képzőművész, Bak Imre képei egy új intézményi kollekció alapjai lehetnek. „A kortárs gyűjteményépítésünkkel igyekszünk visszavonhatatlanná tenni a kortárs színtér elmúlt évtizedben elért eredményeit a magyar neoavantgárd elismertetésében” – nyilatkozta szintén júliusban az Új Művészetnek az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Budai Kreatív Ház művészeti vezetője, Kaiser Vizi Kata, aki a jegybank kortárs gyűjteményi vásárlásainak szakmai koordinátora.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjához hasonlóan – amelynek keretében 2014 és 2018 között a jegybank 30 milliárd forint értékben vásárolt műkincseket, amelyeket magyar galériákban, múzeumokban helyezett letétbe – ezt a projektet is felügyeli neves szakmai bizottság. A beszerzési bizottságban pedig ott van Gerhardt Ferenc, az egykori Értéktár program vezetője is. Aminek van némi pikantériája a mostani neoavantgárd gyűjtemény megalapozását tekintve. Az Értéktár program ugyanis jellemzően XX. század előtti műveket vásárolt, ritka kivételnek számított Csernus Tibornak az a hat festménye, amiért a jegybank 267 millió forintot fizetett, és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában helyezett letétbe. 2017 végén Gerhardt úgy méltatta Csernust: „Még Magyarországon bátran szembement az 1950-es és 60-as évek divatos képzőművészeti szemléletével, később külföldön pedig nem esett rabjául a neoavantgárd irányzatnak.”

Megkérdeztük a nemzeti bankot, az „új intézményi kollekció alapjait” a nagyközönség is láthatja-e. „A megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára. A műtárgyak megszerzését, vásárlását minden esetben szakértői vélemény alapján szaktekintélyekből álló testület dönti el. A vásárlásokról szóló döntések kizárólag szakmai alapon, a kortárs művészek és alkotásaik nemzetközi és hazai piaci árainak figyelembevételével a nemzetközi műtárgypiaci vérkeringésben elfoglalt meghatározott szerepük szerint történik” – írták a Népszavának.

Korábban már nyilvánosságra hozták: az MNB-Ingatlan Kft. Korniss Dezső, Konok Tamás, Maurer Dóra, Frey Krisztián, valamint az idén augusztusban elhunyt Reigl Judit alkotásaiból is fog vásárolni. (A 444.hu értesülése szerint az MNB leánya Nádler István több festményét már megvásárolta, de ennek nincs nyoma a közbeszerzési értesítőben.) A mutargy.com még áprilisban tett közzé egy listát, amelyen az élő magyar művészeket rangsorolták a 2008 és 2019 közötti időszak aukciós eredményei alapján. Eszerint az elmúlt évtizedben Reigl Judit alkotásaiért fizették a legtöbbet, mellette Lakner László és Nádler István művei voltak a legkeresettebbek az aukciókon.

Az MNB-Ingatlan korábban Szőke Gábor Miklóst is felkérte alkotásra: a képzőművész volt Telekom-székházhoz 700 millió, a volt Postapalotához 326,5 millió forintért készíthet nagy méretű szobrokat.