Előfizetés

Irodákba is kerülnek az MNB kortárs gyűjteményének képei

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.30. 06:40

Fotó: Czimbal Gyula / MTI
A jegybank idén mintegy 670 millió forintért vásárolt kortárs festményeket, de a jelek szerint nem a nagyközönségnek.
Az európai uniós közbeszerzési értesítő hétfői számában jelent meg, hogy az MNB-Ingatlan Kft. 410 ezer euróért, mintegy 148 millió forintért megvásárolta a Berlinben élő magyar neoavantgárd festő, Lakner László tizennyolc, 1992 és 2012 között készült alkotását. A jegybank ingatlanos leányvállalatának idén nem ez az első festményvásárlása: márciusban a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik legfontosabb alkotója, a 2018-ban elhunyt Fajó János negyvenöt művéért adott mintegy 350 millió forintot az alkotó életművét gondozó Fajó Alapítványnak. Az MNB-Ingatlan Kft. nem sokkal később a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Bak Imre tizenhét festményét 169 millió forintért vásárolta meg. Júliusban a mutargy.com arról írt: a neoavantgárd képzőművész, Bak Imre képei egy új intézményi kollekció alapjai lehetnek. „A kortárs gyűjteményépítésünkkel igyekszünk visszavonhatatlanná tenni a kortárs színtér elmúlt évtizedben elért eredményeit a magyar neoavantgárd elismertetésében” – nyilatkozta szintén júliusban az Új Művészetnek az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Budai Kreatív Ház művészeti vezetője, Kaiser Vizi Kata, aki a jegybank kortárs gyűjteményi vásárlásainak szakmai koordinátora. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjához hasonlóan – amelynek keretében 2014 és 2018 között a jegybank 30 milliárd forint értékben vásárolt műkincseket, amelyeket magyar galériákban, múzeumokban helyezett letétbe – ezt a projektet is felügyeli neves szakmai bizottság. A beszerzési bizottságban pedig ott van Gerhardt Ferenc, az egykori Értéktár program vezetője is. Aminek van némi pikantériája a mostani neoavantgárd gyűjtemény megalapozását tekintve. Az Értéktár program ugyanis jellemzően XX. század előtti műveket vásárolt, ritka kivételnek számított Csernus Tibornak az a hat festménye, amiért a jegybank 267 millió forintot fizetett, és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában helyezett letétbe. 2017 végén Gerhardt úgy méltatta Csernust: „Még Magyarországon bátran szembement az 1950-es és 60-as évek divatos képzőművészeti szemléletével, később külföldön pedig nem esett rabjául a neoavantgárd irányzatnak.” Megkérdeztük a nemzeti bankot, az „új intézményi kollekció alapjait” a nagyközönség is láthatja-e. „A megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára. A műtárgyak megszerzését, vásárlását minden esetben szakértői vélemény alapján szaktekintélyekből álló testület dönti el. A vásárlásokról szóló döntések kizárólag szakmai alapon, a kortárs művészek és alkotásaik nemzetközi és hazai piaci árainak figyelembevételével a nemzetközi műtárgypiaci vérkeringésben elfoglalt meghatározott szerepük szerint történik” – írták a Népszavának. Korábban már nyilvánosságra hozták: az MNB-Ingatlan Kft. Korniss Dezső, Konok Tamás, Maurer Dóra, Frey Krisztián, valamint az idén augusztusban elhunyt Reigl Judit alkotásaiból is fog vásárolni. (A 444.hu értesülése szerint az MNB leánya Nádler István több festményét már megvásárolta, de ennek nincs nyoma a közbeszerzési értesítőben.) A mutargy.com még áprilisban tett közzé egy listát, amelyen az élő magyar művészeket rangsorolták a 2008 és 2019 közötti időszak aukciós eredményei alapján. Eszerint az elmúlt évtizedben Reigl Judit alkotásaiért fizették a legtöbbet, mellette Lakner László és Nádler István művei voltak a legkeresettebbek az aukciókon. Az MNB-Ingatlan korábban Szőke Gábor Miklóst is felkérte alkotásra: a képzőművész volt Telekom-székházhoz 700 millió, a volt Postapalotához 326,5 millió forintért készíthet nagy méretű szobrokat.

A testület

A Műalkotás Beszerzési Bizottság tagjai: Gerhardt Ferenc, a MNB elnöki főtanácsadója, volt alelnöke, az MNB egykori Értéktár programjának vezetője, Fekete Zoltán, az MNB Alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, valamint Kaiser Vizi Kata, az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője. A Szakértői Bizottság tagjai: Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, Keserü Katalin művészettörténész, a Műcsarnok egykori igazgatója, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke.

A ragtime-tól a Mazel Tovig nagybőgővel

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.29. 11:30

Fotó: BUDAPEST RAGTIME BAND
Gayer Ferenc nagybőgőművész, a Budapest Ragtime Band vezetője a közelmúltban Máté Péter-díjat vehetett át.
A 65 éves Gayer Ferencnek nem ez az első komoly elismerése. 1989-ben, a Budapest Ragtime Banddel eMeRTon-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztjét vehette át, míg tavaly – erzsébetvárosi lokálpatriótaként – Pro Urbe-díjban részesült. Úgy látja, mostani díja az egész hazai jazz-szcénának is szól. 2018 előtt a magyar jazzmuzsikusok igen ritkán kaptak művészeti középdíjat (Liszt- vagy Erkel-díjat), így a szakma szempontjából előrelépés a jazz- és könnyűzenészek számára két évvel ezelőtt létrehozott Máté Péter-díj. Gayer Ferenc Sopronban kezdett bőgőzni, majd 1973-tól párhuzamosan tanult a Pécsi Műszaki Főiskolán és a város konzervatóriumában. Később a budapesti jazztanszak hallgatója lett, ahol 1982-ben diplomázott. Pályakezdőként olyan neves zenészek hívták meg együtteseikbe, mint Garay Attila énekes-zongorista, Kovács Gyula dobos vagy Deák Tamás zeneszerző, big band-vezető. Gyakran játszott színházi és filmzenékben, stúdióprodukciókban, majd 1986-ban csatlakozott a Budapest Ragtime Bandhez (ld. keretes írásunkat). Kortársai közül a szaxofonos Muck Ferenccel, a gitáros Gadó Gáborral és Snétberger Ferenccel, illetve a fiatalon elhunyt zongoristával, Pleszkán Frigyessel voltak közös projektjei. Legfontosabb feladata ma is a Budapest Ragtime Band vezetése, de játékát más formációkban is hallhatjuk. „A fiatal énekesnő, Kelemen Angelika kvartettjével főleg amerikai standardeket játszunk – Dorogi Ákos zongorázik és Jeszenszky György dobol. Népzenészekkel is nagyon szeretek együtt dolgozni, mint Csizmadia Anna vajdasági énekesnő, Balogh Kálmán cimbalomművész vagy a hegedűn és trombitán is virtuóz Kovács Ferenc nevével fémjelzett Magony” – meséli. Az erzsébetvárosi Akácfa utcában található Mazel Tov „szórakozókertben” szinte minden este jazz szól, s ezeknek a koncerteknek Gayer az egyik főszereplője. Korábban a K11 (Király utca 11.) nevű helyen is szervezett jazz-sorozatot, de ezt már nem támogatja a kerületi önkormányzat. 2017 óta viszont jazzműsort vezet a Breuer Péter által alapított Heti TV-ben – már több mint száz adáson van túl, és nagyon élvezi az új kihívást. A Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagjaként fiatal kollégáinak igyekszik segíteni. A legbüszkébb mégis családjára: három gyermek apja, s most várják a negyedik unokát.  

A Budapest Ragtime Band

Az együttes 1980-ban alakult, Zeneakadémiát végzett művészekből. „Célunk a ragtime hagyományainak ápolása mellett más tradicionális amerikai műfajok (swing, dixieland) népszerűsítése” – mondja Gayer Ferenc. Spike Jones (1911–1965) zenekarának híres showműsorai adták az ötletet, hogy komolyzenei művek – a Kék Duna-keringő, a Kardtánc, a Monti-csárdás, Brahms Magyar táncai vagy Bizet, Rossini és Liszt kompozíciói – humoros feldolgozásait, paródiáit is játsszák. Fontosnak tartják az operett és a tánczene örökségét: Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Seress Rezső, Zerkovitz Béla, Szenes Iván dalait. A négy évtized alatt felléptek rangos európai és amerikai fesztiválokon; a New York-i Blue Note-ban és Village Vanguardban, a Berlini Filharmónia nagytermében. Olyan sztárokkal játszottak együtt, mint Dave Brubeck, Chris Barber, Clark Terry vagy Johnny Griffin. Fellépnek a határon túli magyar területeken és jótékonysági koncerteken. Ifjúsági műsoraikkal negyedszázada járják az általános és középiskolákat. Az Óbudai Társaskört otthonának tekintő zenekar tagjai: Gayer Ferenc – zenekarvezető, nagybőgő; Csapó Krisztián – harsona, ének; Stein Ferenc – zongora; Csárics Sándor – trombita; Széki József – ütőhangszerek; Antal Tibor – hegedű; Weszely János – dob. 

Horvát Lili: a férfiak is épp ilyen hülyék tudnak lenni

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.09.29. 08:00

Fotó: Csata Hanna / POSTE RESTANTE
A nemzetközi fesztiválsikerek után a hazai mozikban is debütál Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása. A rendezőt elsősorban az izgatta, hogy a fantáziánk mekkora szerepet játszik abban a folyamatban, amikor szerelembe esünk.
A Felkészülés kétségtelenül átgondolt film az emberi emóciókról. Volt olyan meghatározó pillanat, amikor eldöntötte: nem mindennapi szerelemről fog filmet készíteni? Igen, egyszer csak beugrott egy jelenet, amikor a parkolóban a férfi, Drexler János nem ismeri meg Vizy Mártát. Az volt a kiindulási pont, hogy jön egy nő fülig szerelmesen, és ott a férfi, akivel elkezdené a közös életét, ám azt a választ kapja: ők még sosem találkoztak. E jelenettöredék köré épült fel később sok más. Fontos volt, hogy a történet ne egy kamaszlány álmodozásáról szóljon, hanem középkorú emberek emócióiról. Az is lényeges volt, hogy a nő részéről legyen egyfajta önkéntes áldozatvállalás – Márta ezért költözik haza Amerikából. Számos további elem rakódott az alapötletre, mire egyértelműen megfogalmaztam: az érdekel, hogy a fantáziánk mekkora szerepet játszik abban a folyamatban, amikor szerelembe esünk. Ez a forgatókönyv hányadik verziójánál vált egyértelművé? Az első írásos összefoglalóban, treatmentben már fehéren-feketén meg voltak fogalmazva a tétek. Később rengeteget változtak a körülmények. Eleinte ez egy Párizsban játszódó film lett volna, magyar szereplők nem is lettek volna benne. Éltem ott egy ideig, ez a város járt a fejemben, amikor a film lebegő atmoszféráját terveztem – aztán kiderült, hogy ezt Budapesten is létre tudjuk hozni. Ha már szóba hozta az atmoszférát: az álomszerű elemeltség főleg a film második felében jelentkezik, eleinte a realizmus dominál, főleg, ami a magyar egészségügy állapotainak ábrázolását illeti. Fontos volt, hogy ebben a valóban álomszerű világban ne jelenjen meg semmi lila köd. Ha álmodozásról beszélünk, akkor ott elvileg minden lehetséges, el tud szállni az alkotó. Ezt szerettem volna mindenképpen elkerülni. Fontos volt, hogy minden egyes jelenetnek legyen realista szintje is amellett, hogy teret ad a főhős, illetve a néző projekcióinak. Az pedig, hogy Márta agysebész, azért is volt fontos, hogy a néző még véletlenül se gondolja azt, hogy egy sodródó, őrült nő szaladgál a szerelme után. Itt egy szuperintelligens ember teszi kockára az egész életét, az amerikai karrierjét egy erős megérzés miatt. A Lukáts Andor alakította főorvosnak van egy érdekes mondata: „Istenem, de hülyék a nők. Még az okosak is.” Szerencsére most, hogy már érkeznek a nézői visszajelzések, kiderült: a férfiak is épp ilyen hülyék. Sok férfi nézőnk tud azonosulni ezzel a belül felépített, előre megélt szerelmi történettel. De Lukáts Andor mondata másról is szól. Ha társadalomábrázolásra vállalkozunk – még ha nem is ez a film fő vonulata –, hitelesnek kell lenni. Ha Amerikából hazatér egy orvosnő egy magyar kórházba, akkor nem csak a betegek kiszolgáltatottságával találkozik, hanem azzal a ténnyel is, hogy az orvosi szakma, azon belül az elit idegsebészet egy férfiak által uralt, hierarchikus terület. A film vizuális világában fontos szerephez jut a Péterfy Kórház épülete, annak állapota, kívül-belül. Ez a hely – vagy más kórházak – a magyar társadalomban a halál szimbólumaként is értelmezhető. A Péterfyt azért választottuk, mert építészetileg a film képi világához sokat hozzá tudott tenni. És igen, mindenkinek vannak tapasztalatai az egészségügyről – az én családomban is régóta jelen van egy nagy betegség, melyet olykor rémisztő kórházi tapasztalatok kísérnek. Nekem az a személyes élményem, hogy sok fantasztikus orvossal, ápolóval lehet találkozni a magyar kórházakban, de rendszerszinten borzasztóan működik az egészségügy, és ez egészen képtelen helyzeteket eredményez. A filmhez szükséges szakmai segítséget, mely elengedhetetlen volt az agysebészeti jelenetek hiteles ábrázolásához, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézettől kaptuk, ahol egyébként az átlag hazai állapotokhoz képest kiemelkedő körülmények vannak. A forgatókönyv írásától kezdve rengeteg segítséget nyújtott Dr. Vitanovics Dusán idegsebész, aki több magyar filmben feltűnt amatőr színészként. Bodó Viktor tíz év után tért vissza színészként. Miért volt ez rendezői szempontból fontos? Markáns személyiséget kerestünk, akinek komoly súlya van. Végül is egy nem akármilyen nő kel át érte az óceánon. Ez nem eljátszható, vagy megvan valakiben, vagy nincs – Viktor egy komoly színházi rendező, bonyolult személyiség, benne ez megvan. Gimnazista koromban többször láttam őt színpadon, és nagyon erős emlékeket őriztem a színészi jelenlétéről. Nem az volt a kérdés, hogy el tudja-e játszani a szerepet, hanem, hogy van-e kedve odaadni a színészi tudását a filmünknek. Mi volt az első reakciója, amikor megkereste? Nyitott volt. Elolvasta a forgatókönyvet, izgatta az alapanyag, találkoztunk. Érdekelte a feladat, úgyhogy eljött egy próbafelvételre Natasával (Stork Natasa színésznő – Cs.G.), ami nagyon szépen sikerült. Viktor odaadó, elmélyült munkát végzett a forgatáson. De azt nem tudom, lesz-e folytatás, fog-e a jövőben más produkciókban is színészként újra szerepelni. Azzal teljesen szembe megy a romantikus filmek világával, hogy Bodó Viktor karaktere, fogalmazzunk úgy, problémákkal küzdő, nehéz személyiség. A titkaitól egy ember nem kevésbé vonzó. Negyven fölött már mindenkinek van egy csomagja, legyen szó nőről vagy férfiról. A Felkészülésnek 77. Velencei filmfesztiválon volt a világpremierje, ami nagyon kevés filmnek adatik meg. Ez óriási előrelépés. Valószínűleg idén különösen nehéz volt Velencébe bekerülni, hiszen elmaradt Cannes, így rengeteg alkotás versenyzett a válogatóknál. Nekünk szerencsére nem kellett hosszan izgulnunk: amikor a Venice Days válogatói megnézték, már másnap, jóval a nevezési határidő letelte előtt jelezték: mindenképpen számítanak ránk. Erről álmodtunk: hogy valaki annyira szeresse a filmünket, hogy azonnal lecsapjon rá. Személyesen vett részt a világpremieren. Nem félt odamenni? Nagy élmény volt a film nemzetközi útjának első állomásán személyesen jelen lenni, ezért vállaltam a kockázatot. Nagyon komoly biztonsági előírások voltak – őszintén szólva kevésbé volt félelmetes ott állni Velencében egy nagy vetítőteremben, biztonságos távolságban, csupa maszkos ember között, mint itthon nap mint nap bevinni az iskolába a gyerekemet.

Névjegy

Horvát Lili 1982-ben született Budapesten. 2001-től egy évig a párizsi Université de la Sorbonne Nouvelle – Paris III cinéma szakán tanult. 2002-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakára, Gothár Péter és Enyedi Ildikó osztályába. Itt szerzett diplomát 2009-ben, majd 2010 és 2013 között a doktori iskola hallgatója volt. 2005-ben a Hochschule für Film und Fernsehen Konrad Wolf – Potsdam-Babelsberg filmfőiskolán tanult Erasmus-ösztöndíjjal. 2011-ben a berlini Nipkow Programm ösztöndíjasa volt. Napszúrás című, német–magyar koprodukcióban készült diplomafilmje a szarajevói filmfesztiválon debütált, később számos hazai és nemzetközi díjat nyert. Első nagyjátékfilmje, az ugyancsak magyar–német koprodukcióban készült Szerdai gyerek elnyerte az 50. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál East of the West kategóriájának fődíját, majd számos további díjjal jutalmazták világszerte. Második nagyjátékfilmje, a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre a 2020-as velencei filmfesztivál Giornate degli Autori versenyszekciójában mutatkozott be. A forgatókönyvírás és a filmrendezés mellett novellákat ír, ezek a Holmi, illetve a 2000 című folyóiratokban jelentek meg. Színészként kisebb szerepekben feltűnt Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjében, valamint Enyedi Ildikó több munkájában is.